Szív- és érrendszeri betegségek : Veleszületett szívhibák
A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. A statisztikai adatok jelzik, hogy még mindig nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás, a helytelen táplálkozás (nem megfelelő összetételű, telített zsírokban gazdag illetve túlzott mennyiségű zsiradék, sok cukor, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása), a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a stressz, valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.
Veleszületett szívhibák tünetei és kezelése
Mik a veleszületett szívhibák?
A veleszületett szívhibák olyan anatómiai eltérések, melyek az embrionális fejlődés során alakulnak ki. Ezek a szíven belül igen változatos helyen és formában jelentkezhetnek. Lehetnek folytonossági hiányok (lyukak), vagy szűkületek, elzáródások, esetleg felcserélődött nagyér eredések is. Különböző súlyosságú szívműködési gondot okozhatnak. Szerencsére összességében viszonylag ritkán jelentkeznek. Az egyre fejlettebb műtéti technika mindinkább tökéletesebb helyreigazításra ad lehetőséget.
Tünetek
A veleszületett szívhibák előfordulása
Az élve születések körülbelül 1 százalékban fordulnak elő. A veleszületett szívbetegségek 80 százalékát a nyolc leggyakoribb szívhiba valamelyikébe sorolhatjuk. Ezek az alábbiak:
- A két kamra közötti sövényen lévő folyamatossági hiány (kamrai septum defectus, VSD) előfordulásuk: 30%
- A pitvarok közötti sövény betegsége (pitvari septum defectus, ASD) 10%
- Az embrionális keringésben fontos ér nyitva maradása, mely normál esetben a születés után elzáródik (Ductus Botalli persistens) 10%
- Tüdő verőér szűkülete (pulmonalis stenosis) 7%
- A fő verőerünk (aorta) kezdeti szakaszának szűkülete (aorta isthmus stenosis v. coarctacio aortae) 7%
- Fő verőerünk egyéb szakaszainak szűkülete 6%
- Fallot tetralógia 6% ez egy kombinált szívfejlődési rendellenesség, az 1. életévet követően a leggyakoribb "elkéküléssel" (cyanosissal) járó szívhiba, az összes blue babies (olyan csecsemő, melynél már igen korán a rossz vérellátás miatt a bőrön kialakult kékes-lilás elszíneződés valamilyen komoly szívfejlődési rendellenességet jelez) 70%-a ebben a kombinált szívfejlődési rendellenességben szenved
- Nagyerek (tüdőverőér, főverőér) eredésének felcserélődése (4%)
A veleszületett szívhibák okai
Az esetek többségében pontosan nem ismert a szívhiba kialakulásának oka. Az ismert tényezőket belső és külső okokként csoportosíthatjuk.
- Belső okok: örökléstani tényezők, ez az esetek kb. 10%-ban bizonyítható, főleg az ismert kromoszóma rendellenességekben, mint például a 21-es kromoszóma un. triszomiája, mely a jól ismert Down-syndromát eredményezi. Ez a kórképp 40%-ban jár valamilyen szívfejlődési rendellenességgel, leggyakrabban kamrai sövény defektussal. Turner syndrómában a két (apai és anyai) nemi kromoszómából csak egy X van jelen, ezért X0-ként is szokták jelölni. Ez a kórkép leggyakrabban kamrai sövény defektussal és főverőér kezdeti szakaszának szűkületével jár.
- Külső faktorok: Itt a leglényegesebb, hogy a várandósság melyik hetében érte valamilyen káros hatás az embriót. A szívfejlődés szempontjából a legérzékenyebb szakasz a 4-6. hét.
- A káros behatás típusa csak másodlagos jelentőségű, de meg kell említeni a vírusfertőzéseket, ezek közül is a rózsahimlőt (rubeola), mely az esetek 50%-ban okoz szívfejlődési rendellenességet.
- A másik említésre méltó csoport, az un. teratogén, azaz fejlődési rendellenességet okozó anyagok: citosztatikumok, immunszuppresszív szerek, ALKOHOL, egyéb gyógyszerek.
- Oxigén hiány, melyet az anya dohányzása is előidézhet!
- Ionizáló sugárzás: röntgen besugárzás, izotóp vizsgálatok, stb.
A veleszületett szívhibák tünetei
A tünetek szempontjából három típust különböztethetünk meg.
- Shunt nélküli szívhibák, amikor a vénás és oxigénnel dúsított un. artériás vér nem keveredik egymással. Ezek a legkevésbé súlyos tüneteket okozó szívhibák. Az összes kb. 25 százaléka.
A leggyakoribb tünetek között a fizikai terheléskor, vagy súlyosabb esetben akár nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, ritmuszavarok, szívbelhártya-gyulladásra való hajlam szerepel. Csecsemőkorban a nem megfelelő ütemű súlygyarapodás is felhívhatja a szívfejlődési rendellenességre a figyelmet.
A shunt keringés megértéséhez egy rövid kitérőt kell tenni, a szívben szabályos viszonyok között keringő vér útjának áttekintésére. A szövetek az oxigénben gazdag vért energiatermelésükhöz felhasználják. Az "elhasznált" oxigénben szegény vér vénák útján szedődik össze - ezért nevezzük ezt "vénás" vérnek is - mely végső soron a jobb pitvarba ömlik, a tricuspidális billentyű megnyílásakor ez a vér a jobb kamrába áramlik, majd a pulmonális billentyű nyílásakor a kamra egyidejű összehúzódásával a tüdő verőérbe ömlik, mely egyre kisebb erekre oszolva a tüdő léghólyagocskái (alveolusai) közé áramoltatja az elhasznált vért. Itt ismét telítődik oxigénnel és a tüdő vénákon (véna pulmonálisokon) keresztül a bal pitvarba jut, mely a kéthegyű (mitrális, vagy bicuspidális) billentyű megnyílásával a bal kamrába áramlik. Innen az aorta billentyű és a bal kamra összehúzódása segítségével jut az un. artériás vér a fő verőerünkbe, melyen keresztül az egyre kisebb verőerekbe, végül a hajszálereken keresztül ismét a szövetek közé, ahol a körforgás újra elindul. - Bal-jobb shunttel járó szívhibák, amikor bár az oxigénben gazdag és elhasznált vér keveredik egymással, de a nyomási viszonyok miatt (a szív bal felén normálisan nagyobb a nyomás, mint a jobb felén) a szervekhez még így is oxigénben gazdag vér jut, ezért nem jár cyanozissal, azaz elkéküléssel. Ez az összes szívhiba 55 százaléka.
- Jobb-bal shunttel járó szívhibák (20 százalék). Ezek azok, melyek elkéküléssel (cyanosissal) járnak, hiszen a szervekhez oxigénben szegény vér jut, mivel az elhasznált vérnek csak egy része tud oxigénben feldúsulni a tüdőn keresztül.
Az utóbbi kettőnél a tünetek a legelső csoportéhoz hasonlóak azzal az igen fontos kiegészítéssel, hogy ilyenkor a bőr kéke-lilás elszíneződése (cyanosis) is jelentkezhet. Bal-jobb shunttel, tehát cyanozissal nem járó szívhibák esetén, amennyiben a megfelelő korrekció nem történik meg idejében, a bal oldalról hosszú időn keresztül (évek) a jobb szívfélbe áramló vér túlterhelheti a szív jobb felét, melyre az nyomásemelkedéssel reagál. A jobb szívfél nyomása egy idő után a bal szívfél nyomása fölé emelkedhet és jobb-bal shunt alkakulhat ki, mely a beteg elkékülésével és az előrehaladott szívelégtelenség tüneteivel jelentkezik. Ekkor gyakran -a jobb szívfél végleges tönkremenetele miatt- a folyamat már nem visszafordítható és az esetlegesen elvégzett korrekció sem javít érdemben a beteg állapotán.
A veleszületett szívhibák diagnózisa
Egyre több veleszületett szívhibát tudunk már méhen belül, ultrahang segítségével diagnosztizálni. Ha nem is ilyen korai a diagnózis, azért így is leggyakrabban gyermekkorban fény derül a veleszületett szívhibákra.
- Mint minden betegségnél itt is nagy jelentősége van a kórelőzménynek, ahol elsősorban a csecsemőkori táplálási nehézségekre, cyanosisra, légszomjra, fáradékonyságra, várandósság alatt szedett gyógyszerekre, egyéb említésre méltó eseményekre kíváncsi az orvos.
- A klinikai vizsgálat során, a vizsgáló maga is megállapítja, hogy van-e cyanosis, nehézlégzés, nyaki vénákban látható-e pangás (telt nyaki erek), esetleg a végtagokon vizenyő. Fonendoszkópos hallgatózással jellemző zörejeket lehet diagnosztizálni. Fontos a vérnyomásmérés, hiszen a fő verőér kezdeti szakaszának szűkületénél a karokon igen magas, a lábakon pedig alacsony vérnyomás mérhető. Két karon mért jelentős különbség is kórjelző lehet.
- Műszeres vizsgálatok: EKG (elektrokardiogramm) ritmuszavarokat lehet felfedezni segítségével, szívultrahanggal a billentyűk, és a szív eltérései közvetlenül vizsgálhatók, a szűkületek feletti emelkedett nyomás mérhető, a billentyű elégtelenség esetén a visszacsorgás mértéke megállapítható, a különböző sövény hiányosságokban a shuntáramlás (a szíven belül balról jobbra, vagy jobbról balra irányuló áramlás) mértéke mérhető. Mellkas röntgenen a szív nagyságát és a tüdő állapotát vizsgálhatjuk. Manapság az MRI (mágneses rezonancia segítségével létrejött képalkotás) használatával még pontosabb képet kaphatunk az eltérésről.
- Invazív (vér útján történő) diagnosztika: Szívkatéterezés, mely során a szívben uralkodó nyomásviszonyokról, áramlásokról igen pontos ismereteket kaphatunk. Kontrasztanyagos szív-és érfestés, mely szintén sok információval szolgál.
A veleszületett szívhibák kezelése
Az esetek többségében (> 90%) a veleszületett szívhibák sebészileg kezelhetők. Természetesen a cél, hogy az anatómiai viszonyokat lehetőségekhez mérten leginkább közelítsük a szabályoshoz. Ezzel együtt az áramlásdinamikai helyzetet is kiigazítsuk. A bonyolult, több anatómiai eltérés együttesénél, igen veszélyes esetekben először a hemodinamikai (vér áramlásdianamikájával kapcsolatos) eltérések helyreigazítása a cél, és csak egy második műtét szolgálhat az anatómiai helyreállításra.
Műtéti beavatkozás nélkül a veleszületett szívhibával élő betegek fele csecsemőkorban meghal. A megoperáltak több mint 80%-a normális életet élhet, vagy lényegesen javul az életminősége és életkilátása.
A veleszületett szívhibák gyógyulási esélyei
A veleszületett szívhibákat a fejlett egészségügyi ellátással rendelkező országokban igen korán, gyakran méhen belül diagnosztizálják. Ha indokolt, a lehető legkorábbi műtéti helyreigazítás jön szóba, a nem túl távoli jövőben ez is lehet méhen belüli operáció. A szívsebészet rohamos fejlődésével a korábbi igen magas születés körüli halálozási százalékok (körülbelül 80%) jelentősen csökkentek. Jelenleg a szívhibával születettek közel 80 százaléka megéri a felnőttkort.
A veleszületett szívhibák megelőzése
A várandósság során, különösen az első három hónapban az esetleges károsító tényezőket kerülni kell. Ilyen az alkoholfogyasztás, dohányzás, röntgen, vagy izotóp vizsgálatok, gyógyszerek szedése.
- A várandósság egész ideje alatt nagy körültekintéssel szabad csak gyógyszereket szedni. Ha lehetséges az első trimeszterben, és különösen a 4-6. hét során kerüljék a kismamák bármilyen gyógyszer szedését, hiszen számos gyógyszernél elegendő tapasztalat hiányában nem lehet megjósolni az esetleges káros, magzatra ártalmas (teratogén) hatásokat. Ez persze nem vonatkozik az ekkor is javasolt vitaminok és folsav szedésére.
- Ugyancsak kerülni kell, főleg az első trimeszterben a radiológiai vizsgálatokat (röntgen, izotóp vizsgálatok, CT, stb.) FONTOS: Az ultrahang vizsgálat során nem szabadul fel ionizáló sugárzás, ezért ez a vizsgálat a magzatot nem károsítja.
- A dohányzás (a passzív is) a várandósság minden időszakában veszélyezteti a magzat egészségét!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Változóan felhős idő várható a legtöbb helyen többórás napsütéssel, majd délután délnyugat felől elkezd növekedni, vastagodni a felhőzet. Az esti óráktól az északnyugati, nyugati tájakon már előfordulhat havas eső, havazás. Az északnyugati, nyugati szél az ország északkeleti felén nagy területen megerősödik, egy-egy viharos széllökés is előfordulhat, majd délután délnyugat felől egyre többfelé átmenetileg mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. Késő este -3 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
