Mi a verejtékmirigyrák?
A verejtékmirigyrák nagyon ritka, nagyon jellegtelen daganattípus, emiatt iránydiagnózisa eleve más szokott lenni: általában a sokkal gyakoribb bőrrákok egyikének, bazaliomának vagy laphámráknak tartják elsőként. Jellemzően csak eltávolítása után, a szövettani vizsgálaton derül ki, hogy miről is volt szó. Maga a verejtékmirigyrák az egyszerű izzadtságmirigyből is ki tud indulni, de indulhat a faggyúmirigyből is.
Tünetek
A verejtékmirigyrák előfordulása
A verejtékmirigyrák extrém ritka daganattípus, még a nagy onkológiai centrumok orvosai is alig találkoznak vele. A betegség egymillió emberből csak egyet vagy még annál is kevesebbet érint.
A verejtékmirigyrák okai
Nem tudják, mi miatt alakul ki verejtékmirigyrák, de valószínűleg valamilyen genetikai háttere lehet. Vélhetően valamiféle mutáció alakulhat ki az egyedfejlődés során, a daganat kialakulására pedig környezeti tényezők is hatással lehetnek. Mivel a daganat extrém ritka, még vizsgálni sem nagyon lehet, hogy mi válthatja ki, kellő esetszám hiányában pedig nagyon nehéz megnézni, hogy melyik génszakasz mutációjának lehet köze hozzá. Nincs információ arról sem, hogy a napsugárzás fokozza-e a verejtékmirigyrák rizikóját oly módon, mint más bőrrákoknál vagy a melanománál.
A verejtékmirigyrák tünetei
A bőrön klasszikus, úgynevezett ekkrin verejtékmirigyek, illetve feromonokat és illatokat kibocsátó apokrin mirigyek vannak. A két típus szövettanilag alig különbözik egymástól, ránézésre pedig nem venni őket észre a bőrön. A verejtékmirigy daganata nagyon jellegtelen, általában csak valamilyen elváltozás formájában jelenik meg a bőrön, jellemzően a hajlatokban, de előfordulhat bárhol a szabad bőrfelszínen is (ekkrin verejtékmirigyek a testen mindenütt vannak, míg apokrin mirigyek inkább csak a hajlatokban, így például a hónaljban, az ágyékon találhatóak meg). Az elváltozás egyfajta növedéknek tűnik, amely aztán kisebesedik, viszont nem gyógyul. Megjelenésében bőrráknak, bazaliomának, laphámráknak tűnik. Elmosott a határa, növekedést mutat. A figyelmesebb betegek nem várják meg, míg a képlet nagyra nő, de mivel fájdalmat nem okoz, arra is van példa, hogy sokáig nem mennek vele orvoshoz. Megesik, hogy ilyenkor csak akkor látja bőrgyógyász a beteget, amikor a képlet már vérzik is.
A verejtékmirigyrák diagnózisa
Nagyon jellegtelen daganat a verejtékmirigyrák, és mivel extrém ritka, ránézésre általában másnak gondolják az orvosok, laphámráknak, bazaliomának nézik. Akik nagyon figyelmesek, azoknak is inkább csak a verejtékmirigyre még inkább hasonlító, annál valamivel gyakoribb, ám szintén igencsak ritka Merkel-sejtes carcinoma jut az eszükbe. Megesik, hogy a betegeket csak ellátják, iránydiagnózist nem állapítanak meg, csak azt írják le: kmn (külön meg nem jelölt) rosszindulatú daganat. Pontos típusa jellemzően csak a szövettani vizsgálat után derül ki, amikor a patológus meghatározza. De a daganattípus meghatározása neki is nagyon nehéz: immunhisztokémiai festéseket kell végeznie hozzá.
A verejtékmirigyrák kezelése
A kezelés sebészi úton történik, a daganatot ép szélekkel kell kimetszeni. Első körben nagyon óvatos szövettani vizsgálat is végezhető, de jellemzőbb, hogy a képletet teljesen eltávolítják, majd ezt követően végeznek szövettani vizsgálatot. Az eltávolításon túl más teendőre nem szokott szükség lenni. Másrészt mivel a daganat nagyon ritka, azt sem tudják, milyen gyógyszeres kezelésnek lenne még értelme.
A verejtékmirigyrák gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyek jók, feltéve, hogy valakit nem centiméteres daganattal kezdenek kezelni. Magyarán a gyógyulási esély annál jobb, minél kisebb az eltávolított daganat.
A verejtékmirigyrák megelőzése
Mivel a kiváltó ok nem ismert, nincs mód a verejtékmirigyrák megelőzésére sem.
A verejtékmirigyrák szövődményei
Ha a daganatot későn távolítják el, akkor áttétek képződhetnek, de ehhez több évre van szükség.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Wikonkál Norbert bőrgyógyász-kozmetológus, klinikai onkológus szakorvosnak, a Semmelweis Egyetem professzorának.