Mi a vesemedencerák?
A vesemedence-daganatok a vesemedence hámjából, más szóval nyálkahártyájából indulnak ki, és mivel ez a hám más szövettani típusba tartozik, mint a vese többi része, a belőle kiinduló rákot is más módon is kell kezelni, mint a többi vesetumort. Az azoknál alkalmazott biológiai kezelések például nem használhatóak a vesemedenceráknál.
Tünetek
A vesemedencerák előfordulása
A vese daganatai nagyon ritkák, 100 ezer emberből ötöt-nyolcat érintenek, ennek pedig csak kb. 10 százaléka a vesemedencerák. Utóbbi azt jelenti, hogy egymillió emberből 5-8 lehet vesemedencerákos. A vesemedencerák jellemzően 55 éves kor felett jelentkezik, azt megelőzően extrém ritka. Mivel a férfiak általában többet dohányoznak és kevésbé figyelnek oda magukra, mint a nők, gyakrabban érinti őket ez a ráktípus.
A vesemedencerák okai
Nem tudni, miért alakul ki vesemedencerák, csak sejthető, hogy mi áll a hátterében: mivel a bélrendszerhez hasonlóan a vese is salakanyagokat választ ki, a vizeletben, és így a vesében is sok mérgező anyag van. Ezek állandóan érintkeznek a vese nyálkahártyájával, így ha például valaki dohányzik, és emiatt az átlagosnál is több méreganyag van a vizeletében, nő a kockázata. Esetükben nem csak a vesemedence-daganat, hanem a hólyagdaganat is gyakoribb. Tudjuk azt is, hogy a vesemedencerákra való hajlam nem örökölhető, a betegségnél nem figyeltek meg családon belüli halmozódást.
A vesemedencerák tünetei
Vesemedencerákra elsősorban a vérvizelés utalhat, így ha ilyesmi jelentkezik, minden urogenitális daganatot ki kell zárni, beleértve az urétert, tehát a húgyvezetéket és a hólyagot is. A véres vizelet mellett árulkodóak lehetnek az amúgy vesekőre jellemző vesetáji görcsök is. Utóbbi miatt ezeket a jeleket nagyon komolyan kell venni, pláne ha a vesetáji görcsök ismétlődőek. Ha ugyanis vesekőről van szó, akkor azt minél hamarabb szét kell zúzni, ha pedig tumorról, akkor kezelését mihamarabb meg kell kezdeni, lévén a beteg túlélési esélyei annál jobbak lesznek.
A vesemedencerák diagnózisa
Tumorgyanú esetén a képalkotó vizsgálatok minimum CT-t, de inkább MRI-t jelentenek - ilyenkor az ultrahang már nem elegendő. Ha a képalkotó vizsgálatok tumor gyanút igazolnak, akkor szövettani vizsgálatra van szükség, amelynek mintavétele műtéti úton történik. Erre mindenképp szükség van, mert ugyan a képalkotó vizsgálat már 95 százalékban igazolja betegséget, de pusztán erre alapozva a vesét még nem távolítják el.
Abból először csak műtéti úton vesznek fagyasztott metszetet, amelyből a patológus 10 perc alatt megmondja, hogy daganat-e vagy sem. Ha rákról van szó, akkor annak típusától függően kiveszik a teljes vesét és a vizeletelvezető rendszert. Ritka, hogy a daganat mind a két vesét érintené, inkább csak az fordul elő - de az is csak ritkán -, hogy a másik vese évekkel később lesz érintett.
A vesemedencerák kezelése
A vesemedencerák kezelése minden esetben műtéti, a beteg vese teljes eltávolítását jelenti. A vesetumornál alkalmazott biológiai kezelések nem használhatóak a vesemedence-tumorra, bár az utóbbi időben már vannak olyan adatok, amelyek szerint ezek között vannak olyanok, amelyek ez esetben is hatásosak lehetnek. Ezekkel azonban még tartanak a klinikai vizsgálatok.
A vesemedencerák gyógyulási esélyei
Ha a betegséget időben felfedezik, nagyon jók a gyógyulási esélyek, áttét esetén viszont elég rosszak. Ma a betegek 95 százaléka ebbe hal bele bármilyen daganatnál.
A vesemedencerák megelőzése
Mivel a pontos kiváltó ok nem ismert, nincs mód a biztos megelőzésre, bár a dohányzás kerülése biztosan segíti azt. Fontos az is, hogy az emberek eleget igyanak, az ugyanis jó, ha a vizelet nem annyira koncentrált, a méreganyag nem dúsul fel benne annyira, hogy hatása irritáló lehessen a vese nyálkahártyájára nézve. Fontos az is, hogy az apró tüneteket is komolyan vegyék, pláne ha azok ismétlődnek.
A vesemedencerák szövődményei
Az egyoldali veseeltávolításnak szövődménye általában nincs, a másik vese teljesen átveszi a feladatát, a legrosszabb esetben idővel hipertrófizál és nagyobb lesz. Ez azonban jelentősebb életminőség-romlást nem jelent. A műtétnek egyedül sebészeti szövődményei lehetnek. A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Telekes András onkológus szakorvosnak, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház osztályvezető főorvosának.