1. Mi is az a kockázat?
Ha befektetésről van szó, a kockázat azt jelenti, hogy mennyire bizonytalan annak jövőbeni teljesítménye. A vonzó hozam ígérete persze szép, de kérdés, hogy mennyi a realitása,left mennyire biztos. Az is lehet, hogy kisebb lesz az a hozam. Esetleg az is előfordulhat, hogy semennyi? Sőt, a befektetett pénz is lehet kevesebb, amikor visszakapjuk? Netán az egész is elveszhet? Ha a teljesítményben benne van az ennyire szélsőséges ingadozás lehetősége, azt a befektetést bátran nevezhetjük kockázatosnak.
2. Miért vállalunk nagyobb kockázatot?
Nagyobb kockázatot jellemzően egyetlen okból vállalnak a befektetők: a nagyobb haszon reményében. Érthető módon úgy gondolják, hogy minél inkább szeretnének jól járni cserébe azért, hogy bizonyos időre lemondanak a pénzük elköltéséről. Minden befektető álma a bombabiztos befektetés magas hozammal. Aki ilyet talál, annak azt javasoljuk, legyen gyanakvó. Ez a kettő általában nem jár kéz a kézben: a magas hozam ígéretével ugyanis leginkább éppen a magas kockázat vállalását hajlandó csak elismerni a piac.
3. Mekkora kockázatot vagyunk hajlandók vállalni?
A kockázatvállalási hajlandóságot több tényező együtt alakítja, és ezek közül jó esetben nem a kalandvágy vagy a kétségbeesés a meghatározó. Egyedül a befektető tudhatja, mekkora pénzösszegnél kockáztathatja meg, hogy akár el is veszítheti, és ezért a vállalásáért legalább mekkora hozamra tart igényt, illetve pénzének mekkora hányada az, amit csak alacsony vagy minimális kockázattal hajlandó befektetni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
4. Mi az az árfolyamkockázat?
A kockázatnak számos formája van. Az árfolyamkockázat az értékpapír- és külföldi pénznemben eszközölt befektetésekre jellemző, abból ered, hogy értékpapírunk , illetve a deviza árfolyama állandóan változik. A részvényé például a tőzsdei kereslet és kínálat függvényében, ahogy a kötvényé is, ha a futamidő vége előtt akarjuk eladni. Amikor megvesszük, csak többé-kevésbé megalapozott elképzeléseink lehetnek arról, hogy milyen áron tudjuk majd értékesíteni ezeket, ha úgy hozza a szükség.
5. Mi az a visszafizetési kockázat?
A kockázatnak ez a megjelenési formája a kötvényekre (hitelpapírokra) jellemző. Az a kérdés, hogy a kibocsátó, aki a pénzt kölcsönvette a kötvény kibocsátásával, vissza tudja-e fizetni azt a futamidő végén. Nyilván nem mindegy, hogy államkötvényről vagy egy kisebb-nagyobb vállalat kötvényéről beszélünk. Nem egy esetet idézhetnénk az elmúlt húsz évből, amikor kisbefektetők sokasága izgulhatott a kibocsátó cég felszámolásának hosszú évei alatt, hogy befektetett pénzének legalább egy részét visszakapja-e.
6. Hogy lehet csökkenteni a kockázatot?
A kockázat porlasztását, diverzifikálását a múltkor már érintettük. Ebben az esetben többféle befektetés között osztjuk meg pénzünket, arra számítva, hogy ha valamelyiken veszítünk, lesz másik olyan, amelynek a haszna kiegyenlíti, vagy legalább csökkenti a veszteségünket. Valójában a bankbetét is egyfajta kockázatmegosztás, ahol a bank gyakorlatilag a teljes kockázatot magára vállalja, szerényebb fix hozamot ígérve cserébe. A kollektív befektetési formák pedig úgy csökkentik az egyénre nehezedő kockázat terhét, hogy kockázatközösséget hoznak létre. Legközelebb ezekről lesz szó.
Ez is érdekelhet
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
