Nincs olyan háztartás, család, amelynek ne lennének gazdasági ügyei, márpedig ha vannak, azokkal foglalkozni kell. A nagymama háztartási könyve, amelybe fillérre pontosan bevezetett minden kiadást és bevételt, talán már kiment a divatból, de nem biztos, hogy ez a fejlődés jele. A gazdálkodás családi és egyéni méretekben is tudatosságot igényel, különösen nehéz időkben, ha az ember el akarja kerülni, hogy a válság romba döntse az életét. Hónapról hónapra érdemes költségvetést készíteni, hogy naprakészen tisztában legyünk saját anyagi helyzetünkkel. Az év eleje pedig alkalmat kínál arra is, hogy messzebbre előre tekintsünk.
1. Hogy lehet legegyszerűbben költségvetést készíteni?
Biztosan remek számítógépes kalkulátorok léteznek már, ilyet készíteni sem nehéz, aki szereti, annak jó játék is lehet frissítgetni a családi költségvetést. A legegyszerűbb azonban továbbra is egy papírlapot hosszában kettéosztani egy függőleges vonallal, aztán megfejelni a vonaltól balra azzal, hogy „bevétel”, a vonaltól jobbra pedig azzal, hogy „kiadás”. (Nota bene: nem véletlen a sorrend, sokaknak lenne kevesebb gondjuk, ha nem felejtik el előbb megkeresni azt a pénzt, amit elköltöttek.)
2. Mi jöhet számításba, mint bevétel?
A bevételek oszlopába kerül a havi rendszeres nettó fizetés, a szociális juttatások, amilyen például a családi pótlék, ugyanitt a helye a meglévő befektetések várható hozamának, minden jövedelemnek, amire még remélhetőleg lehet számítani: különmunkák díjának, jutalomnak, prémiumnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
3. Milyen kiadásokra kell számítani?
Vannak viszonylag állandó költségek, amelyeken nem lehet változtatni. Ilyenek a rezsiköltségek a különféle szolgáltatói számláktól a ház költségein át a biztosításokig és a törlesztő részletekig. A megélhetési költségek fölött már több hatalmunk van: tágabb határok közt dönthetünk arról, hogy mit eszünk, milyen ruhát hordunk, mivel utazunk, mennyit adunk ki szórakozásra, kikapcsolódásra.
4. Mi derül ki a bevételek és kiadások egyenlegéből?
Aki még soha nem készített ilyen költségvetést, annak sokszor meglepően tanulságos így együtt látni mindazt, amit eddig felsoroltunk. Érdekes dimenziók nyílhatnak meg. Az mindenképpen látható, hogy mennyit muszáj elköltenünk, illetve mennyit költhetünk.
5. Mit lehet tenni, ha negatív az egyenleg?
Ha többet kellene elköltenünk, mint amennyit lehet, ha tehát a kiadási oldalon nagyobb számot látunk, mint a bevételin, akkor gond van. Első lépésben kezdhetjük lefarigcsálni a kiadásokat. Azon is elgondolkodhatunk, mi módon lehetne növelni a bevételeket. Az biztos, hogy az ilyenfajta egyensúlyhiány hosszabb távon fenntarthatatlan, valamit tenni kell tehát. Minél hamarabb és minél határozottabban, mert különben csak egyre drasztikusabb és egyre kétségbeesettebb lépések kényszere felé sodródik az egyén, a család.
6. Milyen szempontok szerint tervezzünk?
A másikfajta egyensúlytalanság a kívánatos állapot: az, amikor tartósan magasabb a bevétel, mint a kiadás. Akkor tudunk félretenni nyaralásra, régi háztartási eszközök vagy akár az autó lecserélésére. De ezek mellett, sőt sorrendben ezek előtt se feledkezzünk meg arról, hogy mostani biztonságunk akkor se vesszen el, ha rosszabb helyzetbe kerülünk: legyen vésztartalékunk, ami segít átvészelni betegséget, állástalanságot. Adja a sors, hogy ebben az évben se legyen rá szükség!
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
Ez is érdekelhet
Legjobban: