Ilyen nincs, és mégis van! Lehetetlen időket élünk. Vagy legalábbis olyanokat, amikor elképzelhetetlennek tartott dolgok történnek meg velünk és a világgal. Mialatt e sorokat rójuk, a svájci frank árfolyama éppen 252 forint. Ha a tisztelt olvasó erre azt feleli, hogy számolt ezzel a lehetőséggel, amikor 6-7 évvel ezelőtt felvette a svájci frank alapú lakás- vagy bármilyen más hitelét, akkor részint hitetlenkedő csodálattal tekintünk rá, részint őszintén örülünk, hogy azon kevesek közé tartozik, akiknek nem fáj a fejük amiatt, hogy a gyakorlatban tapasztalhatták meg, mit is jelent az árfolyamkockázat és a kamatkockázat, amire bizony annak idején kötelességszerűen felhívták a devizahitelesek figyelmét.
Sokan azonban nem voltak kellően bölcsek, vagy egyszerűen csak el sem tudták képzelni, hogy a devizahitel vonzóan alacsony kamatával együtt is rosszabbul járhatnak, mint ha a jóval magasabb kamattal kínált forinthitelt választanák. Ki gondolta akkor, hogy a reálisan vállalt hetvenezres havi törlesztőrészlet százezernél is magasabbra emelkedhet? Mi több, ki gondolta akkor, hogy még az a hetvenezer sem volt reális vállalás, mert meg sem fordult a fejében az a lehetőség, hogy egyszer csak nem lesz állása...?
Mert ki gondolta, hogy válság lesz? Hagyjuk... már tudjuk. Sokan érezhetik magukat bajban, a jelzáloghitelesek közül minden negyedik van késésben a törlesztéssel , minden tizedik már három hónapnál régebben. Legjobb lenne egyszer s mindenkorra megszabadulni ettől a tehertől. Hát most az év végéig éppenséggel még azt is lehet: a parlament törvényt hozott a rögzített árfolyamon történő végtörlesztésről.
Mit jelent pontosan a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés?
A közelmúltban elfogadott törvény átmeneti időre, pontosan 2011. december 30-áig lehetővé teszi, hogy az adósok ingatlanfedezetű deviza alapú hitelüket kedvező, rögzített árfolyamon végtörleszthessék. A végtörlesztés a fennálló teljes hiteltartozás egy összegben történő kifizetését jelenti. Az adósoknak tehát vállalniuk kell az áthidaló vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás végtörlesztését is, ha devizakölcsönükhöz kapcsolódik ilyen.
Milyen feltételekkel lehetséges a végtörlesztés?
Svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, jen esetében pedig 2 forintos árfolyamon teljesíthetik a végtörlesztést az adósok, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt ezeknél magasabb, és a hitelfolyósító 2011. június 30-áig nem mondta fel a kölcsönszerződést. A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igényüket legkésőbb december 30-áig kell bejelenteniük a banknak, és az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kell kifizetniük a teljes tartozásukat.
Milyen előírások kötik a pénzintézetet?
Ha az adós teljesíti a feltételeket, a bank nem utasíthatja el a végtörlesztési igényt, és elő kell készítenie a szerződés lezárását. Végtörlesztésért nem számítható fel költségtérítés, egyéb díj vagy jutalék. A bank továbbá devizaalapú hitelek esetén kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek a szerződéssel kapcsolatosan a devizaforrás megszerzésével közvetlenül összefüggenek. Ilyenek lehetnek például a kamatjellegű kezelési költségek, de például a postaköltség, a kimutatások és igazolások előállításával összefüggő költségek már nem.
Kik tudják igénybe venni ezt a lehetőséget?
Azok tudnak élni ezzel a lehetőséggel, akik képesek előteremteni annyi pénzt, hogy egy összegben kifizessék a teljes adósságukat. Ne vágja rá erre a tisztelt olvasó, hogy ha lenne annyi pénze, nem vett volna fel hitelt. Más volt akkor, más van most. Lehet, hogy évek óta törleszt, forintban mégis több a tartozása, mint az elején volt? Lehet, hogy megéri 180 forinton venni a 250 forintos frankot? Mert ugye ez történik most … Lehet, hogy mégis érdemes végiggondolni, hátha van annyi pénze, csak eddig nem a szabadulásra akarta költeni?
Hogy kalkulálhat megtakarításaival?
Vegye számba megtakarításait és egyéb javait, és gondolja át, azok mennyire könnyen tehetők pénzzé, lehetőleg veszteség nélkül vagy minél kisebb veszteséggel. Az világos, hogy a folyószámlán, lekötetlen betétben lévő pénzhez lehet a legkönnyebben, gyakorlatilag azonnal hozzájutni. A lekötött betét feltörésével már elvész a remélt kamat, értékpapírt (befektetési jegyet, kötvényt, részvényt stb.), ingatlant rövid idő alatt pénzzé tenni gyakran csak jelentős veszteséggel, messze az értéke alatt lehet. Hát még nyugdíjpénztárban, életbiztosításban fekvő megtakarítást. Vagy például üzletrészt! Ha e sorrendet követi, reális képet alkothat arról, valójában mennyi pénzt tudna mozgósítani.
Mire való a lombardhitel?
Mielőtt nagy lendülettel mindent pénzzé tenne, lehet, hogy érdemes megérdeklődnie hitelező bankjánál vagy más banknál is, amellyel kapcsolatban áll, hogy milyen feltételekkel vehetne igénybe lombardhitelt. A lombardhitel azt jelenti, hogy meglévő értékpapírt vagy lekötött betétet fogadnak el öntől hitelbiztosítékként. Ennek nyilvánvalóan az az értelme, hogy nem kell a már meglévő befektetéseket, betéteket lejárati idejük előtt felbontani ahhoz, hogy pénzt szerezzen, s így nem veszíti el azok hozamát. Persze számolni ekkor is kell... Számolt, és arra jutott, hogy semmiképpen nem tud egyösszegű végtörlesztéssel megszabadulni a devizahitel nyomasztó terhétől? Kár. Azért ne adja fel, egy hét múlva tovább keressük a megoldást.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu