Ami az elsőt illeti, az nem változott. Ami a másodikat, az viszont igen, amióta már nem az a rend, mint korábban, hogy csakis az év végén lehet biztosítót váltania az autósnak, függetlenül attól, hogy milyen hónapban kötötte meg éppen érvényes kötelező felelősségbiztosítását.
1. Mikor lehet biztosítót váltani?
A biztosító társaságok változatlanul ilyenkor, október végén hirdetik meg a következő évre érvényes biztosítási díjakat, de az autósnak most már nem a naptári, hanem a biztosítási évfordulón adatik csak meg évente egyszer, hogy újabbra cserélje korábbi biztosítását, ha az évforduló előtt legalább 30 nappal felmondja a régit. Mivel a szabály viszonylag új keletű, a többségnek (azoknak, akik 2010. január elseje előtt vettek járművet) persze változatlanul ilyenkor „jár le az éve”, december 1-je a felmondás kritikus dátuma, de ez rövid időn belül nem így lesz, a hullám szét fog terülni. Hiszen minden hónapban vesznek autót az emberek, és amikor vesznek, KGFBt is kötnek rá, mert ahogy neve is mutatja, ez a biztosítás nem önkéntes, gépjármű a közúti forgalomban csak akkor vehet részt, ha üzemben tartójának, tulajdonosának van érvényes gépjármű-felelősségbiztosítása.
2. Miért kötelező a kötelező felelősségbiztosítás?
Ha a tisztelt olvasó volt már vétlenül szenvedő részese karambolnak, akkor erre a kérdésre nyilván tudja a választ. Legyen az csak egy apró koccanás, nincs mit tenni: a karosszériások valamiért kizárólag az ötjegyű és az annál nagyobb számokat ismerik. Magától értetődő elv, hogy a vétkes fizet, de mi van, ha a vétkes e helyett csak széttárja a karját, és sajnálkozva közli, hogy nincs pénze? A KGFB-nek pontosan az a célja, hogy az okozott károk ettől függetlenül megtérüljenek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
3. Mi történik, ha valaki nem fizeti a biztosítási díjat?
A magyar észjárás szerint innen az a következő lépés, hogy minek fizessem a biztosítás díját, ha a biztosító így is, úgy is helytáll, és megtéríti a kárt. A biztosítónak azonban nyilván nem tetszik ez a gondolatmenet, és emiatt nem is lenne igazságos haragudni rá. Ezért, ha nem kapja meg az esedékes díjat, 30 napon belül küld egy figyelmeztető levelet, hátha csak megfeledkeztünk a befizetésről bokros teendőink közepette. De ha az esedékességtől számított 60 napig sem érkezik meg a befizetésünk, akkor a biztosítás megszűnik. Ha ez alatt a 60 nap alatt kárt tennénk más autójában, testi épségében, a biztosítónak akkor is helyt kell állnia, hogy ne a vétlen igya meg a mi hanyagságunk levét. Ezt hívják utófedezetnek. Azt azért jó tudni, hogy a leírt esetben a biztosító nem az elmaradt díjat, hanem az általa kifizetett kártérítési összeget követelheti jó eséllyel a feledékeny károkozótól.
4. Mitől függ a biztosítás díja?
Hát jó, ha kötelező, akkor kötelező. De mitől függ az, hogy mennyi lesz a díj, amit ezek szerint jobb, ha fizetünk? Ezt nagyon sok tényező befolyásolhatja, a gépkocsi teljesítményétől kezdve az üzemben tartó korától, lakhelyétől, vezetői rutinjától egészen gyermekei számáig és foglalkozásáig. Ezekkel minden biztosító saját belátása szerint – kárstatisztikája alapján - kalkulál, amikor díjszabását kialakítja. Annak adnak nagyobb kedvezményt, aki kisebb valószínűséggel okoz – szerintük – kárt. Ezért is van akkora különbség egyes társaságok díjtételei között. Emiatt érdemes alaposan tájékozódni, amit szerencsére nagyban megkönnyítenek a biztosítók, illetve a biztosítási alkuszok honlapjain felkínált díjkalkulátorok. A következő naptári évre vonatkozó díjtarifáikat az érintett biztosítók minden évben október 30-áig kötelesek közzétenni.
5. Mi a bonus-malus besorolás, és hogy változik?
A bonus-malus besorolás minden biztosítónál meghatározó súlyú tényezője a biztosítási díj meghatározásának. Az elv egyszerű és világos: a balesetmentes közlekedést díjkedvezménnyel honorálják, a balesetet okozók magasabb díjat fizetnek. Azt mindenképpen fontos tudni, hogy a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzembentartó személyéhez fűződnek, vagyis ha az autónk kárt okoz másnak, emelkedni fog a díj, függetlenül attól, hogy a biztosított gépjárművét ki vezette.
6. Mi a kártörténeti nyilvántartás, és mire való?
Miután a bonus-malus besorolás ennyire kardinális kérdés, a biztosítóknak nyilván megbízható adatok kellenek hozzá. Korábban a szerződés megszűnését követően a kártörténetre vonatkozó adatokról, illetve a bonus-malus besorolásról kártörténeti igazolást kellett kiadniuk. Ezeket a papír alapú igazolásokat váltotta fel az adatokat átlátható formában kezelő elektronikus kárnyilvántartási rendszer idén júliusban.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
Ez is érdekelhet
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu
