Idén a takarékosság világnapja hétfőre, október 31-ére esik. Olvassa el tehát, ami itt következik, aztán gondolja át a hétvégén, hogyan takarékoskodik a jövőben, és hétfőn haladéktalanul fogjon is hozzá terve végrehajtásához. Soha sem késő elkezdeni, de minél előbb, annál jobb! És addig se költsön fölöslegesen – mert a takarékosság itt kezdődik.
1. Miért érdemes megtakarítani?
De miért mondana le arról, hogy elköltse a pénzt, amit megkeresett? Mert ez lemondás, akárhogyan is forgatjuk. Átmenetileg mindenképpen az, de nem véglegesen, hiszen nem vész el az a pénz, ha áll egy darabig. Viszont romlik – mondhatja erre, és igaza van: ha hosszú időre a kredencfiókba teszi, akkor kevesebbet fog érni, mire előveszi. Többek között ezért sem a kredencfiók az ideális helye a megtakarított pénznek. Nem kell hozzá sok törődés, higgye el, és még zivataros gazdasági helyzetben – mint a mostani – is jó eséllyel és biztonságosan elérhető, hogy a pénze legalább megtartsa a jelenlegi értékét. Ha úgy nézzük, már ez is haszon… Hát még ha tényleg hasznot hajtó módon be tudja fektetni! Erről azonban később. Most inkább még egy érv a megtakarítás mellett: lehet, hogy éppen az a gondja, mire is kellene elkölteni a pénzét, de ugye el tud képzelni olyan, sokkal kellemetlenebb helyzetet, amikor azon kell törnie a fejét, hogy honnan vegye azt a pénzt, amit muszáj elköltenie – csak vízre, villanyra például? Jó az, ha ilyenkor van megtakarítás, amihez, ha fájó szívvel is, de hozzá lehet nyúlni.
2. Milyen szempontokat érdemes mérlegelni, ha pénzt akar megtakarítani?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Más-más élethelyzetben, életkorban természetszerűleg más-más szempontok alapján mérlegeljük, hogyan alakítsuk megtakarításainkat. Aktuális élethelyzetünkön kívül természetesen mindenkori jövedelmi viszonyaink is döntően meghatározzák ezt. Az 50plusz olvasóiról joggal feltételezhetjük, hogy gyakorlatból tudják már, ezért nem kell nekik bizonygatni: mindenki egész életében szinte napi gyakorisággal hoz megtakarítással kapcsolatos döntéseket, még azután is, hogy sikerrel túljutott kezdeti, nagy beruházást igénylő, egzisztencia- és családteremtő lépésein. Az idősebb korosztály nyilván most is átadja majd tapasztalatait a fiatalabbaknak; az a jó, ha nem a maga kárán tanul meg mindent az ember. Nagy kár például, hogy nekünk nem mondták annak idején, vagy legalábbis nem elég határozottan: már fiatalon kell gondolnia az embernek arra, hogy egyszer megöregszik, és az állami nyugdíj nem lesz mindenre elég.
3. Mennyit célszerű megtakarítani?
Egyrészt: annyit , amennyi céljaink megvalósításához szükséges. Ezért is ajánlatos reális célokat kitűzni. Másrészt: annyit célszerű megtakarítani, amennyinek a hiányát még nélkülözés (vagy a nélkülözés érzése) nélkül el tuduk viselni. Ez persze eléggé rugalmas így, ezért az ingatagabbaknak inkább azt a hüvelykujj-szabályt javasolhatjuk, mely szerint kivétel nélkül, minden jövedelmükből hónapról hónapra (vagy alkalomról alkalomra) tegyenek félre szigorúan legalább tíz százalékot! Feltéve, hogy idejekorán elkezdték a takarékoskodást, mert életünk delén túl már ennél jóval többet ajánlatos megtakarítani, ha addig a tücskök - korántsem mindig léha - életét éltük.
4. Hogyan számítható ki, hogy mennyit tudunk megtakarítani?
A legegyszerűbb számítás, ha húz egy vonalat egy papíron, a vonal egyik oldalán összeírja a bevételeit, a másikon a kiadásait. Ha a mérleg nem pozitív, akkor valami bevételt kifelejtett – vagy bajban van. Akkor is változtatni kell a számokon ha nulla vagy annál nagyobb a szaldó, de nem olyna mértékben esik a pozitív tartományba, mint szeretné.,. Általában sajnos a kiadás oldal csökkentése a könnyebben járható út… Ha papír-ceruzánál korszerűbb arzenált szeretne bevetni, ajánlhatjuk a PSZÁF honlapjának háztartási költségszámító programját, meglátja: tanulságos.
5. Érdemes kis összeget is félretenni?
Akármennyit érdemes megtakarítani. De többől természetesen több is lesz. Feleleveníthetnénk itt most a hajdani matekórák mindenkori kedvencét, a kamatos kamatszámítást a demonstráció kedvéért, az is elég meggyőző lenne, de inkább a lakásfelújításra is felhasználható lakás-takarékpénztári lehetőséget hozzuk ide példának, mert arra még állami támogatás is jár. Négy, illetve legfeljebb kétszer négy, vagyis nyolc évig kell befizetni havonta közel húszezer forintot, ha optimálisan ki akarjuk használni. Ez ugye durván 1,9 millió forint befizetés. Ha ezt egy összegben visszakapnánk, már akkor is rendes summa (plusz a kamatok), de nagyjából 2,7 milliót kapunk helyette. A példa szépséghibája, hogy speciális eset, azaz az összegyűlt pénzt számlával igazoltan lakás célra kell költeni. De ha sikerült felkelteni az érdeklődését, nézzen utána más, hosszabb távú és kis összegű megtakarítási formáknak: például megtakarítással kombinált életbiztosításnak, önkéntes nyugdíjpénztárnak – lehet, hogy érdemes.
6. Milyen befektetési típusok közül választhatunk, és hogyan?
A befektető persze azt szeretné, ha a pénze gyorsan, biztonságosan, sokat fialna. De ez is a régi vicc szerint működik: a háromból általában csak kettő teljesül egyszerre: ha nagy hozamot ígér gyorsan, akkor a befektetés kevéssé biztonságos, ha biztonságosan nagy hozamot ígér, akkor az nem lesz meg gyorsan, ami pedig gyorsan és biztonságosan fizet, annak kicsi lesz a hozama. Ha tovább akarjuk árnyalni, az sem mindegy, hogy mennyi pénzt akarunk befektetni. Néhány ezer forintot tőzsdén egyedi részvényekbe fektetni például közelebb áll a szerencsejátékhoz, mint a megfontolt befektetéshez. A kínálat mindenesetre elég gazdag az egyszerű bankbetéttől a legkülönfélébb értékpapírokig, hogy mindenki saját élethelyzetének, a rendelkezésére álló összegnek és céljainak megfelelően bármilyen időtávra, kisebb vagy nagyobb kockázatú, de ígéretes befektetési, megtakarítási formát találhasson. (Ehhez is található betét- és megtakarítás-kereső program a PSZÁF honlapján.)
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
Ez is érdekelhet
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu
Legjobban: