Hitelből költeni mindig drágább, mint megtakarított pénzből – írtuk már négy héttel ezelőtt, és az a szomorú hírünk van, hogy azóta sem változott a helyzet. Ámbár ez nem annyira meglepő, tudniillik így megy ez, amióta világ a világ. Vagy legalább is azóta, amióta a hitel intézményét kitalálta, aki kitalálta. Valószínűleg azonnal kitalálta hozzá a kamatot is, aztán a kezelési költséget, aztán még pár dolgot, ami oda vezetett, hogy már nem is a kamatot kell csak figyelni, hanem a kötelezően megadott THM-et, a teljeshiteldíj-mutatót.
Erről azonban már írtunk korábban, nem ismételjük. Legfeljebb csak azt, hogy mindenképpen érdemes végiggondolni: nem lehet-e hitelfelvétel helyett várni addig, amíg megtakarításból meg tudjuk oldani a kérdéses beszerzést?
Ha nem, hát nem. Jöjjön a hitel! De előtte inkább néhány kérdés, amit fel kell tennünk magunknak, ha nem akarunk bajba kerülni.
1. Mekkora törlesztőrészletet tudunk vállalni?
Odáig könnyű a válasz, hogy az ember kigondolja, legalább mekkora jövedelem kell neki ahhoz, hogy meg tudjon élni belőle anélkül, hogy azt elviselhetetlen lemondásnak érezné. Azután kiteszi maga elé a fizetési papírját, és kiszámolja az azon látható nettó bevétel és az előbb kigondolt szám különbségét. Legfeljebb ennyi lehet az ön által elvállalható hitel havi törlesztőrészlete. (Ha a különbség a negatív számok tartományába esik, akkor ne hitelen törje a fejét, hanem válasszon jövedelmezőbb foglalkozást!) Vigyázat, a törlesztőrészlet nagysága később jelentősen változhat – manapság fölösleges mondanunk, hogy általában nem a drámai mértékű csökkenésétől kell tartani… És egy borús pillanatig azon is érdemes eltöprengeni, fennáll-e a veszélye annak, hogy a jövedelmi helyzetünkben következik be kellemetlen változás.
2. Mikor beszélünk túlzott eladósodottságról, és miként lehet elkerülni?
Az egészséges optimizmust félretéve, nehéz persze kikalkulálni, hogy 10-20 év múlva a hitelfelvevő ugyanolyan kicsattanóan egészséges lesz-e, mint manapság, miközben lankadatlanul lépdel felfelé a hivatali ranglétrán, egyre növekvő jövedelemmel. És akkor ott vannak még a nemzetközi gazdasági folyamatok is… Számos magyar család került nehéz anyagi helyzetbe az utóbbi években: a kiadások fedezése megerőltetővé vált számukra, a hiteleik törlesztését nem tudják megoldani, vagy csak nagyon nehezen. Éppen emiatt tavaly nyár közepe óta a hitelképesség vizsgálatának az ügyfél jövedelmi helyzetén kell alapulnia. A hitelek egyes típusainál jogszabályok írják elő, hogy maximum mekkora hitel vehető fel, és legalább mekkora önerőre van szükség. Forint alapú jelzáloghitel esetén például a felvehető hitelösszeg nem lehet több a fedezetül felajánlott ingatlan értékének 75 százalékánál, azaz minimum 25 százalék önerő is kell.
3. Mi az első lépés fizetési nehézség esetén?
A legeslegelső lépés: ne tegyünk úgy, mintha nem lenne szükség arra, hogy lépéseket tegyünk! Van, amikor a nehézséget átmeneti pénzügyi zavar okozza. Először is érdemes átgondolni a kiadásokat: tudunk-e faragni rajtuk? A bevételeket: van-e valami lehetőség növelni őket? Ott vannak aztán a megtakarítások is (már ha ott vannak), lehet, hogy hozzá kell nyúlni a félretett pénzhez? Ha nekünk nincs ilyen, akkor valakinek, aki hajlandó kisegíteni az átmeneti zavarból? Nehéz dolgok ezek… Szerencsés eset, ha előrelátóan hitelfedezeti biztosítást kötöttünk, és az kiterjed arra a fajta csávára is, amibe kerültünk.
4. Mi a teendő, kihez forduljunk, ha magunk nem tudjuk megoldani a helyzetet, segítségre szorulunk?
Ha a hármas kérdésen túlestünk, de semmivel sem könnyebb a helyzet, jusson eszünkbe, hogy ahol a legnagyobb a szükség, ott legközelebb a segítség. Mielőtt még első alkalommal elmaradnánk hiteltartozásunk törlesztésével, keressük fel a pénzintézetet, amely a hitelt adta, és tárjuk fel őszintén a helyzetet. Fizetési késedelem esetén a bank előbb-utóbb kényszerpályára kerül: felmondja a szerződést, és sikertelen behajtás esetén megkezdi a teljes tartozás végrehajtását – mert ekkor már nem tehet mást. Belátható pedig, hogy nem ezt szeretné, hanem azt, hogy rendben megkapja a pénzét, amiről szerződést kötöttünk egymással. A közös érdek pedig azzal biztat, hogy közösen csak találunk valami megoldást.
5. Mi az áthidaló hitel, mikor jöhet szóba?
Meglepő lenne, ha az érintett pénzintézetnek eddig soha egyetlen ügyfele sem került volna olyasféle bajba, mint a mienk, ezért nagy az esély arra, hogy akad a helyzetre szabott, kész receptje is. Az áthidaló hitel rendezett és kiszámítható megoldást kínál átmeneti pénzügyi gondokra. Hosszú távon persze általában többletterhet, összességében nagyobb fizetési kötelezettséget jelent.
6. Mit jelent az átütemezés, milyen lehetőségek jöhetnek szóba?
Előfordulhat sajnos, hogy a kezdetben átmenetinek látszó pénzügyi nehézségek makacsnak bizonyulnak. Szerencse a bajban, hogy a legtöbb hitelintézet lehetőséget ad a fennálló hitel átütemezésére. A hitel több feltételét is lehet módosítani ilyen esetben: meg lehet hosszabbítani a futamidőt, türelmi időt lehet kérni a tőketörlesztésre, és azalatt csak a kamatokat és a díjakat kell fizetni havonta. Lehet kérni továbbá azt, hogy hitelszerződésünket alakítsuk át lízingszerződéssé, esetleg szüneteltethessük lakás-takarékpénztári befizetésünket.
További cikkek a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.