Gyógyszerekből is megárt a sok
Bizonyára sokaknak ismerős az a gyógyszertári szituáció, amikor a beteg egy tucat vényt szorongatva áll sorban a havi gyógyszeradagért. Nem ritka, hogy napi 10 szem tabletta a kiírt adag, és ez az évek előrehaladtával csak tovább növekszik, ahogy a panaszok is sokasodnak. Vajon valóban szükség van ennyi gyógyszerre? Nézzük át a leggyakoribb hibákat, melyek kiküszöbölésével jelentősen csökkenthető a szervezetre mért "vegyi támadás". A minimális, de még ható gyógyszermennyiség megtalálásával valóban minőséget adhatunk az éveknek.
- A túlbiztosítás kockázata: Gyakran előfordul, hogy a beteg két szakorvost keres fel, és betegségére mindkét orvos felír két különböző gyógyszert nem ismerve a tényt, hogy páciense már kapott a kórképre megfelelő szert. A páciens abban a reményben, hogy gyorsabban meggyógyul, elkezdi szedni a készítményeket, s nem gondol arra, hogy a két szer kölcsönhatásba léphet egymással, amely vagy hatásnövekedés vagy -csökkenés formájában jelentkezhet. Ha a két vényt a gyógyszertárban egy időben váltja be, akkor a gyógyszerész erre figyelmezteti, de ha nem így történik, akkor komoly következményei lehetnek. Példaként a vérnyomáscsökkentő szerek említhetők. A vérnyomáscsökkentő hatóanyagok közül a kalciumcsatorna-gátló és a vizelethajtó kombináció igen ritka, mert együttszedéskor növekedhet a káliumürítő hatás, a szervezet káliumhiányos lesz. Ha a kezelőorvos szerint szükség van a magas vérnyomásértékek miatt gyógyszerkombinációra, akkor például érdemes a jó hatásfokkal alkalmazható ACE (angiotenzin konvertáló enzim) gátló és a kalcium csatorna blokkoló/vizelethajtó "kettő az egyben" tabletták kiválasztása, mely rögtön megfelezi a magas vérnyomásra kezelésére használt gyógyszerek darabszámát.
- Nincs összefüggés a hatáserősség és a tablettaméret között! Gondoljuk csak meg, a hatóanyag tartalom gyakran mikro- és milligrammos skálán mozog, a belőle készült tabletta össztömege viszont ennél jóval nagyobb. A tabletta az aktív vegyület mellett számos segédanyagot (pl. laktózt, szacharózt, titán-dioxidot, kolloid szilicium-dioxidot, magnézium-sztearátot, talkumot, kukorica-, burgonyakeményítőt, polividont, makrogol származékokat, kálcium-karbonátot stb.) tartalmaz.
- A helyettesíthetőség mindig kéznél van: A gyógyszerek dobozán feltüntetett hatóanyag tartalom alapján lehetőség van a 2X2 napi adagolási rend helyett a napi 2X1-re áttérni, ha a készítménynek van kétszeres hatóanyagtartalmú változata.
- Immunerősítők marokszámmal: Számos multivitamin készítmény a vitaminok napi ajánlott mennyiségét tartalmazza sokszor az egyes korosztályok igényeinek megfelelően. Több jellegű készítmény egyidejű alkalmazásával a vitaminok javasolt aránya felborulhat, másrészt a kiadott költségek sokszorosára emelkedhetnek a kívánt hatás fokozódásának elérése nélkül.
- Merjünk váltani! Idősebb betegek gyakran ragaszkodnak a régi, "jól bevált", megszokott gyógyszerekhez. A barbiturát-származékokat korábban kiterjedten szinte "életfogytiglan" alkalmazták nyugtatóként, altatóként. A jelenlegi szakmai álláspont szerint a barbiturátok ilyen felhasználása nem javasolt. Ma már olyan készítmények állnak rendelkezésre, melyek szedése biztonságos, a mellékhatások száma és súlyossága is kisebb mértékű. Napjainkban altatóként a benzodiazephin származékok, illetve a zopiclone, a zaleplon és a zolpidem előnyben részesítendők a barbiturát típusú szerekkel szemben, mely hatóanyagokat rövid távú használatra fejlesztették ki átmeneti alvászavar, elalvási nehézségek, krónikus álmatlanság kezelésére. Néhány hétnél tovább történő alkalmazásuk nem ajánlott a fizikai és pszichés hozzászokás veszélye miatt. 65 év felett a gyógyszeradag általában feleződik, ezt lefekvés előtt célszerű bevenni. Időskorban az altatók hatására gyakrabban fordulhatnak elő úgynevezett paradox reakciók; nyugtalanság, alvászavar súlyosbodása és más magatartásbeli eltérések. Elhúzódó kezelés vagy az ajánlottnál nagyobb mennyiség esetén a gyógyszer hirtelen abbahagyására megvonási tünetek jelentkezhetnek (fejfájás, izomfájdalom, feszültség érzés, zavartság, szorongás), ezért a készítmény szedésének befejezése előtt a betegek feltétlenül konzultáljanak kezelőorvosukkal, aki a dózis megfelelő csökkentésével a fenti kellemetlen hatások előfordulási gyakoriságát mérsékelni fogja.
- Krónikus székrekedés, avagy a tyúk vagy a tojás esete: Sokszor már fiatalkorban a rendszertelen életmód, túlzott stressz, a mozgáshiány és a helytelen táplálkozási szokások székletürítési zavarokhoz vezetnek. A gyors gyógyszeres megoldások helyett célszerű lenne még időben az életvitel megváltoztatása, hiszen a kései években a probléma súlyosbodása is bekövetkezhet. A régóta alkalmazott gyógyszerek miatt "ellustult" bélrendszer egyre kevésbé reagál a megszokott terápiára. Nem ritka, hogy a szenna levélből készült termékeket évek óta naponta használja a beteg, holott orvosi rendelvény nélkül a megengedett alkalmazási idő mindössze pár hét.
- Nevek áradatában: A gyógyszergyártó cégek különböző neveket adhatnak olyan készítményeknek, melyek ugyanolyan hatóanyaggal rendelkeznek. A Diclofenac és a Voltaren ugyanazt az aktív vegyületet tartalmazza, és bár az eltérő gyógyszerforma, a felhasznált segédanyagok módosíthatják a szer hatásának kifejtéséhez szükséges időt, a hatás időtartamát, lényegében hasonló módon enyhítik a panaszokat. Két azonos hatóanyaggal rendelkező szer egyidejű szedése nem javasolt. Ha a tünetek nem enyhülnek a szokásos adagok alkalmazása mellett, akkor előfordulhat, hogy dózisemelésre vagy más hatóanyag tartalmú készítményre van szükség. Vényköteles gyógyszerek esetében a kezelőorvos személyre szabottan állítja be a gyógyszer egyszeri és napi adagját.
- Amiből kevesebbszer is elég: A kontrollált hatóanyag leadású rendszerek készítése során a kívánt hatóanyagot olyan környezetbe illesztik be, melyből a bevételt követően fokozatosan válik a szervezet számára hozzáférhetővé, és az általa kiváltott hatás nyújtott lesz. Ezen, úgynevezett "retard" készítmények használatának nagy előnye, hogy napi egyszeri bevitel mellett is biztosítani tudják, hogy a vérplazmában mindig hatékony mennyiségű hatóanyag legyen jelen. Példaként hozható a magas vérnyomás csökkentésére alkalmazott metoprolol tartalmú retard tabletta, ebből napi egy szem elegendő. A hosszú felezési idővel rendelkező (a szervezetből lassan ürülő ill. lassan lebomló) aktív vegyületekből a szükséges napi dózist kevesebbszer kell bevenni. A tenoxicamnál például napi egyszeri bevitel ajánlott, ezzel szemben a rövidebb felezési idejű, de gyorsan ható fájdalomcsillapítóknál ez a szám gyakran a hármat is eléri. Az adagolási rend leegyszerűsítése főleg akkor lényeges szempont, ha a beteg sok gyógyszert szed és nehézséget jelent bevételük időzítésének fejben tartása.
Tegyünk gyógyszereink kedvére!
Nincs általános szabály arra vonatkozóan, hogy melyik gyógyszert kell étkezés előtt, közben illetve után szedni. Ha a kezelőorvos másképp nem rendeli, a betegtájékoztató ad részletes információt a gyógyszer bevételének módjáról (adagolási séma, étkezésekhez viszonyított időzítés, folyadékbevitel, szétrágás szükségessége).
Elsősorban a hatóanyag jellege határozza meg az alkalmazások étkezéshez viszonyított idejét. Az acetilszalicilsavat és a koffeint például nem ajánlott éhgyomorra bevenni, hiszen a gyomorsósav emelésén keresztül növelhetik a fekély kialakulásának kockázatát. Az intesztinoszolvens (bélben oldódó) bevonatok használatának célja a gyomor irritációt előidéző vegyületek késleltetett felszívódása, mely védi a gyomornyálkahártyát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A táplálék jelenléte a felszívódást lassítja. Súlyos tévhit, hogy az egyes antibiotikumok tejtermékekkel való bevétele megengedett. A tetraciklinek például többértékű fémionokkal oldhatatlan vegyületet képeznek, és ilyenkor a várt hatás csökken. Az antibiotikum terápia eredményessége kerülhet veszélybe akkor is, ha a kinolon származékokat magnézium, kalcium, vastartalmú készítményekkel alkalmazzák együtt.
A csontritkulás kezelésére alkalmazható biszfoszfonátok- melyek hatékonyan csökkentik a csigolya- és csípőtáji törések esélyét- szájon át történő bevitel esetén rosszul szívódnak fel. Ez az oka annak, hogy szedésük nagy körültekintést igényel: Kizárólag éhgyomorra, általában az első étkezés előtt egy pohár vízzel (150-200 ml víz előírás szerint) kell bevenni őket, hiszen az italok (nem víz), az ételek és egyes gyógyszerek felszívódásukat tovább ronthatják. A tej, tejtermék biszfoszfonátokkal történő egyidejű fogyasztása szintén nem ajánlott. A gyógyszer gyomorba jutásának elősegítésére számos jól bevált praktika szolgál, melyek segítségével számottevően mérsékelhető a nyelőcsövet ért irritatív hatás: A betegeknek álló helyzetben kell a biszfoszfonát tartalmú készítményt bevenni, a tablettát nem szabad szétrágni, illetve a szájban tartani, nem ajánlott lefeküdni (ez vonatkozik az evésre és ivásra is) a bevételt követően minimum fél óráig illetve egyes esetekben akár két óráig.
Ennek ellenpéldája lehet a koenzim Q 10, mely a szervezetben termelődik, szintje alacsony időskorban. A vegyület felszívódását ugyanis nagymértékben befolyásolja a fogyasztott étel lipidtartalma (zsírtartalma). A felszívódás éhgyomorra kisebb, nagy mennyiségű lipidet tartalmazó étellel együtt alkalmazva nagyobb. Egyes szívizombántalmakban a koenzim Q 10 szakirodalmi adatok szerint kedvező hatásúnak bizonyult, csökkentette a fáradtságot, a mellkasi fájdalmat és a légszomjat.
A gyomorsósav túltengés csökkentésére alkalmas hatóanyagok egyik csoportja, a savmegkötők (antacidok) vény nélkül kaphatóak a gyógyszertárakban. Sokak számára kevésbé ismert, hogy ezek a vegyületek a kedvezőtlen gyógyszerkölcsönhatások gyakori kiváltói, számos gyógyszer felszívódását akadályozhatják, ezért célszerű az antacidok és az egyéb gyógyszerek bevétele közt legalább egy óra szünetet tartani.
Amikor a máj- és a vesebaj duplán számít
Ez is érdekelhet
Az idős szervezetben a vese és kisebb mértékben a máj működésének élettani csökkenésével is számolni kell. A gyógyszerek anyagcseréjének (lebontásának) kulcsszerve a máj, a folyamat úgy változtatja meg a hatóanyagok fizikai, kémiai tulajdonságait, hogy ezzel növeli a gyógyszer kiürülési esélyét. Májfunkciós zavarok esetén a gyógyszer hatástalanítása csak részben következhet be. A veseműködés beszűkülésekor a vesén át kiürülő hatóanyagok nem tudnak távozni, felhalmozódnak a szervezetben. A vesefunkció romlása tehát a gyógyszerhatást elhúzódóvá teheti. Ilyenkor ajánlott az úgynevezett "kreatinin clearance" (ejtsd: klírensz) meghatározása, melynek segítségével a szükséges mértékű dóziscsökkentés megbízhatóan végrehajtható, és a kisebb adagokkal is elérhető a megfelelő terápiás eredmény.
Legjobban: