A csigolyatörés a leggyakrabban előforduló csontritkulásos törésforma. Ebből indultak ki azok a kutatók, akik megvizsgálták, hogy az Európai Unió országaiban milyen költségekkel jár a csigolyatörés kórházi kezelése, illetve hogyan aránylik az egyes országok egészségügyi kiadásaihoz. Az eredmény megdöbbentően példázza az oszteoporózis súlyos társadalmi-gazdasági hatásait.
Súlyos következmények
A csigolyatörés következménye lehet hátfájás, mozgás-korlátozottság, testsúly-csökkenés, a megbetegedési, illetve halálozási arány növekedése. A láthatatlan csigolyatörések komoly előrejelzői más csonttöréseknek. Mindennek ellenére a csigolyatöréseknek korábban kisebb figyelmet szenteltek, mint a csípőtáji töréseknek, s egyes adatok szerint az esetek csupán 8-33 százaléka került kórházi kezelésre. Kevés vizsgálat foglalkozott azzal, hogy milyen költségkihatásai vannak a csigolyatöréseknek; ennek oka az lehet, hogy a csigolyatörés legjellemzőbb tünete, a be nem határolt hátfájás, nem mindig vezet a megfelelő diagnózishoz. Az európai lakosság öregedésével együtt, különösen a 80 év feletti korosztályon belül, egyre nagyobb a csontritkulásos megbetegedések, illetve az azokkal járó törések előfordulási esélye.
Becslések szerint 2050-re a csigolyatörések száma a 2000. évi 23,7 millióról 37,3 millióra nő. Ennek tükrében nem elhanyagolható e törések okozta költségek ismerete.
Uniós adatok
Henrik W. Finnern és David P. Sykes 2002-ben készített tanulmánya szerint a kórházban kezelt csigolyatörések költsége átlagosan 63 százalékát teszi ki a csípőtáji törések gyógyítási költségeinek. Az EU-ban a csigolyatöréssel kezelt kórházi betegek száma negyedannyi, mint a csípőtáji töréseseké. Ennek alapján, jóllehet a fájdalommal járó csigolyatörés hospitalizációs aránya jelentősen kisebb, a költsége csupán 1/3-dal kevesebb a csípőtáji törésénél. Emellett nagy különbség van a kórházban töltött idő nemek közti arányában - átlagosan és országonként is. A csigolyatörések hospitalizációs aránya az Európai Unióban 8 százalékát, s ezen belül a férfiak kórházi ápolásának aránya nagyobb. A csigolyatörések kezelésének összege az EU-ban becslések szerint eléri évente a 377 millió eurót. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség többek között annak megállapítására, hogy mi az oka a csigolyatöréses nők és férfiak kórházi gyógyítási ideje közötti különbségnek, s milyen ez az arány más megbetegedések esetén. A csontritkulással kapcsolatos vizsgálatok összehangolása, a nemzeti adatok összevetése nagy segítséget adhat a kezelési irányelvek és a megelőzés közös módszereinek kidolgozásához, a szükséges költségek mértékének meghatározásához, az uniós országok egészségügyi ellátásának minőségi javításához.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sok ezer hazai érintett
A hazai statisztikai adatok szerint a csontritkulás Magyarországon is népbetegség. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége kimutatta: a tagsági viszonyban álló mintegy 160 ezer mozgássérült ember 30 százaléka a csontritkulás illetve annak következményei miatt vált tartósan mozgássérültté. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1999-ben összesen 3 383 millió forintot fizetett ki - csupán az osteoporosis gyógyszeres kezelésének támogatására. Az OEP ezért szorgalmazza a csontritkulás-kezelés finanszírozásának teljes újragondolását, kezdeményezi a gyógyszerek rendelhetőségének és támogatási szintjének ismételt felülvizsgálatát - különös tekintettel arra, hogy jelenleg a legmagasabb árú, de leghatékonyabb gyógyszerek forgalma, s így a támogatásra költött összeg a legmagasabb. Magyar orvos-kutatók egy 2000-ben írott tanulmányukban kimutatták: hazánkban az osteoporosis talaján kialakult törések traumatológiai ellátásának összköltsége évente csaknem 11 milliárd forint. Ez azonban csak az elsődleges kórházi ellátás költsége, vagyis az összeg csak a jéghegy csúcsa: a primer ellátás után még rengeteg költség merül föl, amelyek a kórházi kiadás két-háromszorosát is kitehetik. Ha a megelőzés révén sikerülne csökkenteni a törések számát, jelentős megtakarítás lenne elérhető, s akkor még nincs szó olyan előnyökről, hogy hány ember életminőségét lehetne megőrizni, elkerülve valamelyik törés enyhébb vagy súlyosabb következményeit.
Van segítség
Kézenfekvőnek látszik, hogy a csontritkulás okozta csonttörések szövődményeit az első csigolyatörés megelőzésével vagy időben történő felismerésével lehetne legjobban kivédeni, mivel az osteoporotikus törések sorozatának kialakulásában, azaz a "dominó-effektus" bekövetkeztének előrejelzésében a csigolya frakturák jelentős szerepet játszanak. Olyan csontritkulás ellenes terápiás szerek alkalmazása lehet hatásos ebben, amelyek bizonyítottan és gyorsan csökkentik a csigolyatörések kockázatát.
A veszélyeztetett korban lévő csontritkulásos nők számára már vannak olyan komplex hatású terápiák, amelyek a csonttörések kockázatának csökkentése mellett emlővédelmet is nyújtanak és kedvező szív- és érrendszeri hatásokkal is rendelkeznek. Ide sorolható a szelektív ösztrogén receptor modulátorok (angol betűszóval SERM) közé tartozó olyan nem hormonális készítmény, amely elsődleges alkalmazási területe az osteoporosis terápiája és kiemelkedően hatékony a csigolyatörések kivédésében. A komplex hatású megoldás jól tolerálható, nem jár gyomor-és bélrendszeri panaszokkal és alkalmazása is kényelmes a betegek számára. Az aktív és fájdalommentes időskori évek érdekében elengedhetetlen a beteg együttműködése és a betegségtudat kialakulása, mert így van esély a csontritkulás korai felismerésére, és tartósan hatékony terápiákkal a súlyos csigolyatörések kivédésére.
Ez is érdekelhet
A betegség szakszerű kezelése érdekében az elmúlt években hazánkban nemzetközileg is elismert hálózat épült ki, ahol osteoporózis-centrumok biztosítják a magas szintű ellátást és korszerű, komplex hatású gyógyszerterápiák is elérhetők.
Legjobban: