Van folyószámlája, ahol a napi kiadásokra szánt pénzét tartja? Van. Tudja, mekkora kamatot fizet? Nem. Erről van szó. Ha utánanézne, talán meg is lepődne, mert pénzügyileg az iskolai takarékbélyegen szocializálódott, ezért abban a hiszemben él, hogy a bankban tartott pénz szerény mértékben, de biztosan egyre több lesz, ami ugyan igaz önmagában, de ez nem jelenti azt, hogy az értékéből sem veszít. Márpedig veszít, ha a banki költségekkel, kamatadóval csökkentett kamatbevétel elmarad az infláció mértékétől. Mérget vehet rá, hogy a folyószámláján le nem kötött pénz esetében ez a helyzet, ha hosszú ideig ott marad.
A bank pontosan tudja, hogy ön, az ügyfél fontos neki, ezért megbecsüli, és kész is vállalni, hogy ilyen esetben lényegesen magasabb kamatot fizet. Ha ön is kész vállalni, hogy hosszabb ideig hagyja nála a pénzének azt a felét, amelyre előreláthatóan nem lesz szüksége napi kiadásainál. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ügyfél semmilyen körülmények között nem juthat hozzá határidő előtt a lekötött pénzéhez, de ha arra kényszerül, hogy a vállaltnál hamarabb kivegye a bankból, akkor le kell mondania a látra szólónál magasabb kamatról.
Az, hogy milyen hosszú időszakot mekkora kamattal premizál a pénzintézet, függ az időről időre változó gazdasági környezettől is, érdemes tehát mindig áttekinteni a teljes kínálatot: egyáltalán nem biztos, hogy annál magasabb a kamat, minél hosszabb lekötést vállal az ügyfél. A különböző időtartamra szóló és különböző kamatozású betéttípusok kamatlábának összehasonlítása nem könnyű feladat. Ezt segíti az egységesített betéti kamatlábmutató, az EBKM. Ez a mérőszám éves szinten százalékban határozza meg a betétek tényleges hozamát. A pénzintézeteknek kötelező kiszámítani és közzétenni minden betéti termék egységesített betéti kamatlábmutatóját.
A határidős betétlekötés legegyszerűbb formája az, amikor a felek rögzítik a lekötés határidejét, és amikor az lejár, a bank az összeget a megállapodás szerinti kamattal megnövelve kifizeti, illetve visszautalja az ügyfél folyószámlájára. Általában nemcsak egyszeri lekötésre adhat azonban megbízást az ügyfél, hanem ismételt lekötésre is, ami annyit tesz, hogy a határidő lejártakor változatlan feltételekkel újraindul a lekötés. Az addig elért kamatot vagy fel lehet venni, vagy azt is lehet választani, hogy a kamattal megnövelt összeg fusson tovább. Ez a kamatos kamatozás.
A kamatozásnál még azért is el kell időznünk, mert nemcsak az eddig tárgyalt fix kamat létezik. Hosszabb idejű lekötés esetén nem ritka a változó kamatozás. Ez azt jelenti, hogy a lekötés ideje alatt a kamat mértéke előre pontosan meghatározott szabályok szerint változhat, akár többször is. Ha a pénzintézet arra akarja ösztönözni ügyfelét, hogy minél nagyobb összeget helyezzen el lekötött betétben, arra a lépcsős vagy a sávos kamatozás fegyverét vetheti be. Előbbinél bizonyos összeghatár fölött a betét kamata magasabb lesz. Például: aki egymillió forint alatti betétet tesz be, az 3 százalékot kap, de aki egymilliónál többet, az már 5 százalékot a teljes betétre. A sávos kamatozásnál a lekötött összegen belüli különböző összegsávokban különböző a kamat mértéke. Az előbbi példát átalakítva: az egymilliónál nagyobb összegből egymillió után 3 százalék jár, és az afölötti részre már 5 százalék.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
