A magyar helyzet
Nem csak Magyarországon, hanem Európa számos országában is, a népesség fokozatosan öregedik. Számítások szerint néhány év múlva egyes társadalmakban a hatvan éven felüliek aránya eléri a negyven százalékot. 2050-re hazánkban is 36 százalék feletti lesz az idősek aránya. Molnár Edit szociológus szerint a hatvan év felettieket egyszerre három szinten érhetik olyan változások, amelyek nem kedveznek testi-lelki egészségüknek. Egyfelől a nyugdíjba kerülés miatt az anyagi helyzet hanyatlik, amely a megszokott életszínvonal csökkenését eredményezheti. Másfelől a házastárs betegsége, halála teljesen elszigeteltté, magányossá teszi az egyént nem csak lelkileg, hanem társadalmi szinten is. E mellett a legkisebb gyermek is befejezi tanulmányait, önállóvá válik, így az egyedüllét, a feleslegesség-érzés felerősödik. Harmadrészt az egyén egészségi állapota is. Statisztikai felmérések szerint a kórházban kezeltek egyharmadát a hatvanöt évnél idősebbek teszik ki.
Hogyan hat a magány a testi-lelki egészségre?
"A magány minden baj között a legnagyobb. Én már megtanultam élni a betegségeimmel, de a hétköznapok magánya elviselhetetlenül nehezedik rám." - vallja egy 83 éves, egyedül élő özvegyasszony. Számos, idősökön végzett vizsgálat eredménye szerint az idős korban jelentkező hangulatzavarok, depresszió kialakulása jelentős részben az egyedüllétnek, elhanyagoltságnak, feleslegesség-érzésnek tulajdonítható. Ha fiatalabb korban az egyén megszokta az aktív, társasági életet, akkor az idősebb évek egyedülléte nagy valószínűséggel depresszióba sodorja. Említést érdemel egy dán tudományos vizsgálat, amely érdekes összefüggésre derített fényt. A kutatásban 646 szívinfarktuson átesett személy vett részt. Az életkor, nem, életkörülmények összehasonlítása során arra a megállapításra jutottak, hogy a szívpanaszok kialakulása jelentősen nagyobb számban fordul elő az egyedül élő, idősebb korosztálynál. Emellett a mindennapok tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyedül élők körében lényegesen nagyobb arányban fordulnak elő a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktorai, például magas vérnyomás, elhízás, dohányzás, stb.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az egyedül élők a legpesszimistábbak
A Központi Statisztikai Hivatal időmérleg-vizsgálataiból kiderül, hogy a 60-75 évesek jelentős részben a háztartással foglalkoznak. Az igények pedig egyre csökkennek: nem vásárolnak új ruhát, nem járnak színházba, moziba, nem hívnak vendégeket ebédre, vacsorára. Az idős korosztályban tíz százalékkal magasabb azok aránya, akik a rendszerváltás óta a körülmények romlását tapasztalják. A statisztikai felmérés arra is fényt derített, hogy az egyedül élő idősek a legpesszimistábbak, hiszen úgy vélik, hogy a jelenlegi életkörülményeiket sem rövid, sem hosszú távon nem képesek megőrizni.
Hogyan védhető ki a magány?
Ez is érdekelhet
Párt találni nehéz, de nem reménytelen. Ha mégis egyedüllétre kárhoztat az élet, akkor sem szabad önmagunkat feladva elhagyni magunkat, eltávolodni a külvilágtól. Biztosan találhatunk olyan elfoglaltságot, amely színessé varázsolhatja a szürke, magányos napokat. Tartsunk háziállatot, hiszen egy négylábú társ rendkívül sok és önzetlen szeretet tud adni. Gyalogoljunk sokat, vegyük észre a természet csodás változásait. Ha a család a mindennapok rohanásában nem tud ránk elég időt szentelni, ne csüggedjünk, hiszen biztosan nem vagyunk az egyetlenek, akik egyedül élnek, akiket egyedül hagynak. Találjuk meg őket, járjunk nyugdíjas rendezvényekre, klubokba. A társaság nagyon fontos szerepet játszhat a jó közérzet kialakításában. Jóbarátokkal sokkal könnyebb a magányt átvészelni!
Legjobban: