Majd, ha már nyugdíjas leszek - mondja sokszor az ember több-kevesebb komolysággal, egyszerre bizakodással és némi bizonytalansággal is, amikor úgy érzi, valami kimarad az életéből, mert éppen nincs rá idő, pénz vagy energia. Ahogy múlnak az évek, mostanában mintha kissé megcsappanna a bizakodás, s a bizonytalanság felé billenne a mérleg. Ehhez nem feltétlenül kell romló külső körülményeket előcibálni magyarázatul: ahogy közeledik a váltás egyik életformáról, az aktívról, a másik, még ismeretlenre, természetszerűleg egyre több a kétség: hogyan is lesz akkor?
Ilyenkor szoktak jönni példaként a német nyugdíjasok. Akik vesznek egy lakóautót, és végignyaralják nyugdíjas éveiket. "Hozzáteszem: nem az állami nyugdíjukból, hanem az első fizetésüktől kezdve tudatosan és tervszerűen félretett pénzből" - veti közbe Tollonics Éva, pénzügyi tanácsadó. Azt mindenképpen érdemes lenne eltanulnunk a példabeli németektől, hogy az lehet az az időszak, amikor a korábban elhalasztott álmainkat megvalósíthatjuk. Utazhatunk, beiratkozhatunk tanfolyamokra, végigehetjük a különböző kultúrák ételspecialitásait, mégpedig a helyszínen, ha úgy tartja kedvünk...
Mondhatjuk, minket még nem tanítottak arra, hogy tudatosan tervezzük a pénzügyeinket, de ez mit sem változtat azon, hogy ma és mi magunk döntjük el, milyenek lesznek a nyugdíjas éveink. Persze azonnal itt az egyik leggyakoribb ellenvetés, hogy mindig a gyerekeinkről akarunk elsősorban gondoskodni. De nem róluk gondoskodunk-e azzal is, ha öreg korunkra nem szorulunk rájuk anyagilag, és nem nekik kell majd eltartani minket?
Mikor érdemes elkezdeni a megtakarítást, az idős kor anyagi biztonságának megteremtését? "Magyarországon a nyugdíjas évekre való anyagi felkészülés fontosságára igazán a gazdasági válság döbbentette rá az emberek nagy többségét" - ez a szakértő tapasztalata. Bármikor el lehet kezdeni, de jobb minél hamarabb. Könnyen belátható ugyanis, hogy minél kevesebb idő áll rendelkezésünkre, annál nagyobb áldozatot követel, ha megfelelő tőkét akarunk felhalmozni. Ha már az első fizetésünkből elkezdtünk félrerakni, vagyis 30-40 vagy akár 50 évünk van a megtakarításra, akkor egy viszonylag kis kockázatú befektetést választva is komoly összeget gyűjthetünk össze, viszonylag kis anyagi befektetéssel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"A megtakarítás megfelelő összegének meghatározása egyénenként és családonként is változó, hiszen más-más szokásaink vannak" - mondja Tollonics Éva. De azért létezik minta. Ökölszabályként úgy érdemes számolni, hogy ha van még legalább húsz évünk, akkor évente a család egyhavi költségvetésének megfelelő összeget érdemes félretenni. A másik lehetőség, amit sokan követnek tőlünk nyugatabbra, ahol komoly pénzügyi stratégiájuk van az embereknek: minden bevétel tíz százalékát tegyük félre a nyugdíjas évekre. Ha egyik megoldás sem fér bele a családi pénzügyi helyzetébe, akkor azt a legnagyobb összeget kell megtakarítani, amit még minden nehézség nélkül tudunk nélkülözni. "Kicsit sarkítva: ne éhezzen ma a család azért, hogy gondtalan nyugdíjas éveink legyenek!" - int ésszerű gazdálkodásra a szakértő.
Ötven fölött azt azért szem előtt kell tartani a befektetési formák közül válogatva, hogy 10 év alatti futamidőre inkább a kisebb kockázat javallott. Kevésbé rutinos befektetőnek mindenképpen célszerű szakember tanácsát kérnie.
Aki teheti, annak mindenképpen érdemes többféle befektetési formát választania, ezt hívják a kockázat porlasztásának vagy szétterítésének. "Még az is fontos lehet, hogy érdemes olyan konstrukciót választani, ahol legalább a befektetett összeg egy részéhez hozzá lehet férni veszteség nélkül vagy minimális veszteséggel" - ad egy utolsó jó tanácsot Tollonics Éva. Bármikor adódhatnak szélsőséges élethelyzetek, amikor muszáj mindent megmozgatnunk, és mindig a kevésbé rosszat választani.
További cikkek a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
Legjobban: