A gyomorégés elleni szabadságharc terepe mindenekelőtt az étkezés lehet. Gyors eredményt remélhet az, akinek sikerül tartózkodnia bizonyos ételekről.
Evés
A zsíros ételek azt okozhatják például, hogy a nyelőcső és a gyomorszáj közti gyűrűs záróizom nem zár tökéletesen, ennek következtében az emészteni kezdett, gyomorsavval elkeveredett táplálék egy része visszajuthat a nyelőcsőbe. A kellemetlen, fájó érzés, amit gyomorégésnek nevezünk, tulajdonképpen ennek a refluxnak a következménye.
Ugyancsak a nagyon zsíros ételek ellen szól, hogy nehezen emészthetők, így hosszú ideig maradnak a gyomorban, ez pedig tovább növeli a gyomorégés valószínűségét. Helyes tehát, ha a zsíros felvágottak, vörös húsok helyett a soványabb csirkehúst részesíti előnyben – persze nem bő zsiradékban kisütve és csak bőre nélkül.
Kerülni kell a csípős ételeket. Ezek egyrészt közvetlenül is ingerlik a nyelőcsövet. Másrészt a gyomrot is, aminek következménye nem más, mint fokozott gyomornedvtermelés. Alapesetben éppen az az előnyük ezeknek a fűszereknek, hogy ezzel elősegítik az emésztést, ha viszont valaki hajlamos a gyomorégésre, annak ez a fokozott savkiválasztás kockázatot jelent.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A paradicsommal is meggyűlhet a baja annak, akinek égni szokott a gyomra, mert irritálja a nyálkahártyát. Héjától és magjától megszabadítva szelídebb.
A hagyma ugyancsak a nehezen emészthető ételek közé tartozik. Aki nem tud lemondani az ízéről, de gyomorégésre sem vágyik, annak számára megoldás lehet, ha metélőhagymával próbálja helyettesíteni salátában vagy szendvicsen.
Talán meglepő, de a szelíd és barátságos gyümölcsök közt is akad olyan, amelyet a gyomorégősnek jobb elkerülnie. A narancs, a grépfrút azért savanyú, mert bővelkedik savakban, a citromról már nem is beszélve. Ezek a savak is irritálhatják a nyelőcsövet. E gyümölcsöket a bennük lévő vitaminok és más hasznos anyagok miatt persze jobb lenne megtartani az étrendben, főleg télen, de ha gyomorégés a vége, akkor mégis jobb másikat keresni helyettük.
Ivás
A kávét, a teát és a csokoládét nemcsak az köti össze, hogy népes rajongótáboruk van világszerte, hanem az is, hogy mindegyikben van valamilyen metilxantin (például: koffein, teobromin), és ezek közös vonása többek között az, hogy izomlazító hatásúak. Ezzel megint ott vagyunk, hogy az ellazult záróizom miatt könnyebben előfordulhat reflux, és következik a maró gyomorégés. A kávé ráadásul feszültebbé is tesz, ami ugyancsak növeli a reflux valószínűségét, mint ahogy a stressz is.
Ha már stressz, annak oldására különösen nem ajánlott az alkoholfogyasztás, ha valakinek égni szokott a gyomra, mert az olyan, mintha olajat öntene a tűzre. Az alkohol ugyanis fokozza a gyomornedv-kiválasztást, viszont az izmokat ellazítja – a gyomorszáj záróizmát is... Igyunk helyette inkább valami mást. De ne szénsavas üdítőt vagy ásványvizet, mert persze a szénsav is "marja a gyomrot".
Minden más
Nemcsak az a kérdés persze, hogy mit eszünk és iszunk, hanem az is, hogy mennyit és mikor. A mennyiséget illetően általános szabály, hogy nem szabad túlterhelni a gyomrot, mert az egyrészt megnöveli az emésztési időt, másrészt túlzott nyomást gyakorol a gyomorszáj gyűrűs záróizmára – tudjuk már, hogy ebből baj lehet.
Ha lehet, legalább két órával az esti lefekvés előtt együnk utoljára, de akkor se sokat, a fekvő testhelyzet amúgy is megterhelést jelent a gyomornak, ha nem üres, hiszen nem segíti a gravitáció a megemésztett étel továbbításában. Ahogy az is rossz, ha teli gyomorral kényszerülünk erőkifejtésre, mert az elvonja szervezetünk erőit a nyugodt emésztéstől. Sportolás előtt tehát sose együnk.
A dohányosokkal azt a rossz hírt kell közölnünk, hogy a dohányzás a gyomor savasságát is növeli, és irritálja a nyálkahártyát. De figyelni kell a gyógyszerekre is. Bizonyos, asztmára, illetve magas vérnyomásra szedett szerek kiválthatnak gyomorégést. Aki tudja, hogy ilyen gondjai lehetnek, annak érdemes ezt megbeszélnie orvosával. Vannak kifejezetten savcsökkentő, savlekötő gyógyszerek, ezeket akkor érdemes kipróbálni, ha csak ritkán jelentkezik a gyomorégés. Fontos tudni, hogy más, párhuzamosan szedett gyógyszerek hatását csökkenthetik. Ha van ilyen, kérjen tanácsot a gyógyszerésztől.
Ez is érdekelhet
Ha a gyomorégés egy hét után sem múlik el, fel kell keresni az orvost. A tartós gyomorégésnek számos oka lehet attól kezdve, hogy nem zár megfelelően a gyomorszáj, a stresszen át egészen valamilyen allergiáig. Ötven fölött különösen indokolt figyelni rá. Ha súly- vagy étvágycsökkenés, ok nélküli fáradtság, sápadtság is kíséri, esetleg hányással, az súlyosabb baj jele is lehet, ilyenkor nem kérdés, hogy el kell menni orvoshoz.
