– Azt kérted, hogy beszéljünk teljes nyíltsággal, mert nem tudod, mit csinálj, tehát őszinte leszek. Kicsim, a férjed nem nagy szám, ráadásul elég hiú és beképzelt, de közben tisztességesen dolgozik, szeret téged, és van egy gyönyörű kislányotok, aki ugyanolyan fontos neki, mint neked. És ha az ember már nemcsak önmagért felelős, hanem a gyerekéért is, akkor nem ugrál, és nem akar válni a legkisebb sérelem esetén.
– Miféle "legkisebb sérelemről" beszélsz? – emelte fel a hangját Helga. – A múlt pénteken Levente nem jött haza éjszaka. Punktum. Ez történt. Ha ezt megengedi magának a házasságunk negyedik évében, akkor mit fog csinálni a huszonnegyedikben? Összecsomagolom a cuccát, és kivágom a lakásból!
A hatvanöt éves apa szeretettel és szánakozva nézett csinos, okos, de szerinte végtelenül gyermekded lányára. – Ennek a gyereknek fogalma sincs az életről meg a férfitermészetről – gondolta magában. – Haj, uramisten, milyen naiv! Beszéltem azzal a málé vejemmel, akinek elhiszem, hogy nem csalta meg a lányomat, csak berúgott, mint egy csacsi, mert nincs hozzászokva a piáláshoz. Hajnalban lett vége annak az ostoba munkahelyi bulinak, amelyen többek között épp az ő kinevezését ünnepelték, és annyira elázott, hogy az egyik kollégája hazavitte magához hajnalban. Ez még ahhoz is hülye volt, hogy legalább egy kolléganőjével istápoltatta volna magát! Azt is elmesélte a szerencsétlen, hogy azóta is majd elsüllyed szégyenében a lányom előtt, de még a munkahelyén is, mert a vele dolgozó kolléganők azon az estén finnyásan és megbotránkozva figyelték őt, mert hol ráborult az asztalra, és aludt, hol hányni indult a mosdóba. Jaj, milyen olcsó, pitiáner történet ez!
Mindezt végiggondolva, váratlanul nagyot csapott az asztalra. – Szereted a férjedet?
– Egy kicsit – felelte a lánya.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
– Hát akkor maradj veszteg, hagyd abba nyavalygást, és szerintem ne dobd ki, legfeljebb tarts egy kis mosolyszünetet! – mondta harciasan, majd csöndesen elmosolyodott. – Tudod, lányom, az igazi férfiak ennél sokkal többet engednek meg maguknak...
– Mit beszélsz, apa? – kerekedett nagyra Helga szeme. – Te megcsaltad anyát?
– Hagyjuk ezt a témát! – felelte az apa dühösen, de a lány kitartónak mutatkozott.
– Ne hagyjuk, inkább mondd, hogy mit enged meg magának egy igazi férfi?
– Rendben van – adta meg magát a férfi –, nem vagy már gyerek. Tehát elárulom neked a férjed védelmében, hogy amikor kicsi voltál, engem hosszú hónapokig ajnározott egy kolléganőm, de aztán anyád okos volt, és úgy lekapcsolta rólam, hogy többé soha nem láttam.
– Mit csinált anyu? – nézett rá a lánya megbotránkozva, de kíváncsian.
– Bevetette a legtipikusabb női módszert. Olyan féltékennyé tett, hogy meg tudtam volna ölni minden férfit, aki csak ránézett. Közben persze ott voltál már te is, akit imádtam, és semmi áron nem akartalak elveszteni benneteket.
Helga sokáig nézett maga elé az apai vallomás hatására, majd váratlanul kitört belőle a nevetés. – No, akkor én is elmondom neked, hogy hasonlítok rád, azaz a lányod sem a hűség szobra. Egyszer, egyetlenegyszer, a nászutunk után nem sokkal, amikor elvállaltam idegenvezetőként egy csoportot, összejöttem az egyik facér, de nagyon intelligens és jóképű utassal. És ha hiszed, ha nem, a történtek után jobban szerettem a férjemet! Mert rájöttem, hogy jobb, problémamentesebb és szebb dolog a hűség. Jelzem, a pasi sokkal linkebb, és gyengébb "kiadás" volt, mint a férjem.
– Micsoda?! Te megcsaltad Leventét? Ezt a lényegében rendes, családszerető gyereket?
– Igen, apa, egyszer. De nem értem, miért háborogsz. Most derült ki, hogy a te életedben is volt "kanyar", és ne feledd, hogy azért találkoztunk, hogy megnyugtass, és megbeszéljük, elhagyjam-e Leventét.
– Ha elhagyod, hülye vagy! – dörögte az apa, nem törődve azzal, hogy a kávézó teljes közönsége őt figyeli. – És szégyelld magad a történtek miatt! – folytatta már halkabban. – Én nem arra neveltelek, hogy a nászutad után összejöjj egy idegen pasassal.
– Miért, neked szabad volt, nekem meg tilos? – felelte Helga szemtelenül.
– Igen, tanuld meg tőlem egy életre kislányom, hogy vannak dolgok e világon, amit egy férfi megengedhet magának, de egy nő soha – jelentette ki az apa, majd elégedetten nézett a lányára. – Akkor mehetünk? Mindent elrendeztünk?
Ez is érdekelhet
– Hogyne apukám, sokat tanultam megint – felelte Helga, közben arra gondolt, hogy felesleges volt e beszélgetés, hiszen az ő szeretett apja is "csak" férfi.
