A nagyvilágban szinte nem találunk egyetlen olyan országot sem, ahol ne foglalkoznának tudományos szinten a daganatok megelőzésével, gyógyításával és a kiváltó okok felderítésével. A mai orvostudomány sok dologra fényt derített, de sajnos a rákos betegségek ellenszerét máig nem fedezték fel. Az okokat illetően azonban már jónéhány dolog vált egyértelművé. Ide tartozik a mozgásszegény életmód és a vastag- és végbélrák összefüggése, vagy a túlsúly, elhízás és az emlőrák kialakulásának fokozott rizikója. A dohányzásról is köztudott, hogy jelentősen rontja a tüdőrákban bekövetkezett halálozás statisztikáját. Az alábbiakban sorra vesszük azokat a táplálkozással összefüggő tényezőket, amelyek tudományos vizsgálatok által bizonyítottan szerepet játszanak a daganatos betegségek kialakulásában és megelőzésében.
Forró kedvenceink
A kávé és tea rendszeres fogyasztása az egész világon elterjedt. Az úgynevezett maté tea kortyolása leginkább Közép- és Dél Amerikában népszerű, így szintén nagyon sok embert érint. Mennyit ihatunk belőlük, hogy az még ne ártson? Egyáltalán mennyire veszélyes a kávé, a tea, az üdítő mindennapos élvezete? Két áttekintő és tizenöt esettanulmány készült abból a célból, hogy a kávéfogyasztás és vastagbélrák kialakulásának összefüggéseit vizsgálja. Tíz eredmény arra utalt, hogy a rendszeres kávébevitel nem hogy növeli, hanem még csökkenti is a vastag- és végbélrák kialakulásának esélyét, azonban három tanulmány pont az ellenkezőjéről számolt be. Az emlődaganat és a kávéfogyasztás között összefüggés nincs, ezt meggyőző kutatási eredmények támasztják alá. Ugyanez a helyzet a gyomor, a hasnyálmirigy és a vese vonatkozásában is, jóllehet az eredmények nem annyira egyértelműek. A húgyhólyag daganatos betegségeinek kialakulásában viszont nagy valószínűséggel szerepet játszik a túlzott kávébevitel. A fekete tea- és a matéfogyasztás a nyelőcsőre fejt ki kedvezőtlen hatást, különösen akkor, ha forrón fogyasztjuk.
Hús, hal, tojás
Szinte családonként, sőt egyénenként változó, hogy ki mennyi vörös húst, szárnyast, halat vagy tojást szerepeltet mindennapi étkezésében. A világ statisztikai elemzése szerint a legszegényebb területeken és a vegetáriánus vidékeken a húsfogyasztás egyenlő a nullával. Ezzel ellentétben a jómódú országokban mindez elérheti az összenergia 20 %-át is. A vizsgálati eredmények arról számolnak be, hogy a vastagbél- és végbélrák kialakulásában legnagyobb kockázatot a húsok túlzott bevitele jelenti, de kimutatott tény, hogy a hasnyálmirigy, az emlő, a prosztata, a vese rosszindulatú betegségének kialakulásában is szerepet játszhat. A tojásfogyasztás csak a vastag- és végbéldaganat kialakulásával mutat összefüggést. A "másik oldalt" a halak képezik, mivel egyes vizsgálati eredmények arról számolnak be, hogy azok körében, akik több halat fogyasztanak, kevesebb emlő- és petefészekrák fordul elő.
Tejtermékek
A világ lakosságának tejtermék-fogyasztása a napi összenergia-bevitel nulla százalékától a tíz százalékáig terjed. A tej nagyon fontos és nélkülözhetetlen aminosavakat, vitaminokat és mineráliákat hordoz, de magas telített zsírtartalommal is rendelkezik, amelynek nagy részét az élelmiszer előállítás folyamatai során elválasztanak. A kedvező, többszörösen telítetlen zsírsavak aránya csak négy százalékot képvisel. A magas zsírtartalmú vaj és teljes tej viszont nagyon gazdag A-vitamin forrás, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Tudományos eredmények szerint a prosztata és a vese rosszindulatú betegségeinek kialakulásában játszhat szerepet a túlzott tejtermék-bevitel.
Sózás, fűszerezés
A fűszerek szervezetre kifejtett hatásaival az utóbbi években kezdtek el tudományosan foglalkozni, mivel az 1989-ben megjelent WHO jelentés még szinte egyáltalán nem tesz említést róluk. A kutatási eredmények mindössze egyetlen összefüggést mutattak ki, amely nem más, mint az, hogy a fokhagyma rendszeres fogyasztása csökkenti a gyomor karcinoma kialakulásának rizikóját. A fokhagyma kivonat ugyanis képes elpusztítani az ártalmas Helicobacter pylori nevű baktériumot. A sózás viszont nagyon kedvezőtlen a gyomorra nézve. Egyes kutatások bizonyítékai szerint a túlzott sóbevitel (sózott hal, chips, stb.) rákos sejtburjánzást hozhat létre a gyomorban, de veszélyes az orr-garat képletekre is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Vigyázzunk velük!
Egyes ételkészítési eljárások gyakran vezetnek kóros elváltozások kialakulásához. Ilyen például a füstölés, amely a vastagbél- és végbéldaganat kialakulásában játszhat szerepet. A grillezés, olajban sütés és a kerti hússütés szintén növelheti a végbél és vastagbél rákos sejtburjánzásának esélyét. Főleg a mogyoró esetén fordul elő, hogy tárolás során méreganyagok képződnek a felszínén, amely egy gombafertőződés következménye. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a máj rosszindulatú elváltozásainak egy részéért az aflatoxin (avas mogyoróban) felel. A zöldségen, gyümölcsön rajta ragadt permetszerekből, műtrágyákból származó mérgek szintén mutagénnek tekinthetők, feltehetően az emlő és húgyhólyag daganatos betegségeinek kialakulását fokozzák.
Biztos védelem
A zöldségek és gyümölcsök kedvező hatásait már szinte mindenki ismeri. Bizonyos rákos betegségek megelőzésében is kitüntetett szerepet játszanak. A száj és garat, tüdő, gyomor, nyelőcső, vastag- és végbél rosszindulatú elváltozásainak kialakulását képesek megakadályozni. Mindemellett a hasnyálmirigy-, az emlő- és a húgyhólyag-daganat létrejötte is meggátolható a bőséges zöldségbevitellel. Számos vizsgálat utal arra, hogy a méhnyak, a petefészek, az endometrium, a pajzsmirigy, a máj, a prosztata és a vese daganatos betegségeinek kialakulását is csökkenteni tudják. A teljes kiőrlésű gabonafélék kifejezetten kedvezően hatnak a vastagbélre és végbélre, tehát a rákos betegségekkel szembeni védelemben is kiemelkedők.
Ez is érdekelhet
Forrás: World Cancer Research Fund, American Institute for cancer Research: Food, Nutrition and the Prevention of Cancer: a global perspective, Washington DC. 1997.
