A bőr színe függ a hámban lévő melanintól, a keringéstől, a szaruréteg vastagságától illetve a jelenlévő karotin mennyiségétől. A melanociták, vagyis a pigmenttermelő sejtek állítják elő a barna színű pigmentet, a melanint, mely ezután a szarusejtekbe kerül. A melanin feladata, hogy megvédje a bőrt a káros UV-sugaraktól.
Jött a pigment
A genetika természetesen abba is beleszól, hogy a bőr mennyi pigmentet termeljen, és a melanociták mennyit pumpáljanak a hámsejtekbe, majd azokban milyen legyen a "színezőanyag" eloszlása. Szeplőhajlam esetén akár 3-4 éves korban megjelenhetnek bőrünkön az első barna pöttyök. A világos bőrű és hajú gyerekek valószínűleg nem "menekülhetnek" az apró foltocskák elől.
A szeplő az arcot szimmetrikusan tarkítja, a nyakon és a karon is gyakori, azokon a helyeken tűnik fel, ahol a napsugarak előcsalják. Amikor kevés a fény, a szeplők elhalványulnak, az első tavaszi napsugár viszont újra a bőrre varázsolja őket. Ilyenkor a melanociták száma változatlan, azonban a napfény hatására több pigmentet termelnek. Ha nem védjük fokozottan fényérzékeny fehér bőrünket a káros sugaraktól, megkap minket a nap, majd újabb, szép nagyra nőtt, olykor csillag alakú szeplőkkel gyarapodhatunk a leégett bőrfelületen. Nem érdemes provokálni a bőrt, mert nem felejt: emlékszik minden egyes durva "támadásra".
Folt, hol nem volt
A szeplőnél jóval zavaróbb pigmentfolt a májfolt. Ez a sötétbarna, szabálytalan alakú, néhol maszkszerű folt rendszerint jól látható helyen, az arcon "tanyázik": állon, homlokon, felső ajkon. Várandós kismamákon, fogamzásgátlót szedőkön, petefészek-működési zavar esetén gyakrabban fordul elő.
Férfiakon és gyerekeken nagyon ritkán találni májfoltot. Idős korban főleg a kézfejen figyelhetők meg a krónikus fényártalom következtében megjelenő különböző nagyságú, a bőr életkorára tapintatlanul figyelmeztető barna foltok. Vigyázat, krónikus gyulladással járó, erősen viszkető bőrbetegségek után is kialakulhatnak pigmentfoltok, sőt kertészkedés közben sem vagyunk biztonságban, mert bizonyos növényi nedvek (például a petrezselyemé vagy a paszternáké) a bőrre jutva előbb hólyagos bőrgyulladást okozhatnak, majd ennek nyomán foltosodás maradhat vissza. Kozmetikumok és bizonyos gyógyszerek is megnövelhetik a fény iránti fogékonyságot, nemhiába figyelmeztetnek a bőrgyógyászok a parfümmel való napozás kellemetlen és maradandó veszélyeire.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Doktor faktor
"Szeplőtlen" életünk úgy lehet, ha már az első napsugarak támadását visszaverjük magas fényvédő faktorú krémekkel. Ma már követelmény, hogy egy kozmetikum legalább 15-ös fényvédő faktort tartalmazzon. Érzékeny, világos hajú és bőrű emberek viszont ezzel nem érhetik be, számukra ajánlott a fénynek kitett területek magasabb, 50 fölötti faktorral való védelme. Létezik 100-as fényvédő is...
A napozási szezon előtt érdemes béta-karotinnal is előkészíteni a bőrünket. Ez az anyag amellett, hogy szépen megszínezi a bőrt, véd a szabadgyökökkel szemben. Tavasszal a retinolt, glikolsavat tartalmazó hámlasztók, illetve a melanociták működését gátló depigmentáló krémeket már ne használjuk, ezeket a fényszegény időszakban ajánlják a bőrgyógyászok!
Ez is érdekelhet
Otthon, házilag semmiféleképpen ne álljunk neki gyümölcs-, főleg citruspakolással pigmentfoltot halványítani, mert rossz esetben komoly bőrgyulladás lehet az eredmény! A legmodernebb pigmentfolt-eltüntető technika a lézerfénnyel vagy intenzív pulzáló fénnyel történő kezelés. Ennek során a fény szelektíven a bőrfelszínt és egyéb struktúrákat megkímélve bejut a bőrbe, a pigmentált sejtekben hőenergiává alakul, és roncsolja őket. Az ilyen módon károsodott képleteket a falósejtek eltakarítják, bekebelezik, és rövid idő múlva a foltnak csak hűlt helye marad.
