A múlt év például alátámasztja ezt a gondolatot, mert igen jól jártak a megtakarításaikat devizában tartók, hiszen a forint minden meghatározó fizetőeszközzel szemben veszített értékéből. Aki jó ütemben szállt ki, vagyis váltotta forintra lekötött betétben tartott devizáját, az komoly hozamot érhetett el.
A legnagyobb hasznot a svájcifrank-betétesek söpörhették be: az év elején 183 forintos árfolyam december végére 223-as szintre emelkedett. Ez az jelenti, hogy csak az árfolyamváltozás következtében több mint 21 százalékos éves nyereséget lehetett elérni. De a dollár is szépen felkúszott az év eleji 189 forintos árfolyamról 208 forintra, ami éves távon 10 százalék fölötti árfolyamnyereséget jelent. Az euró már nem ennyire egyértelmű, mert le-fel csúszkált az év folyamán.
Vonzó tulajdonsága a devizabetétnek, hogy ugyanúgy vonatkozik rá az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garanciája, mint a forintbetétekre. A kártalanítás értékhatárát a törvény eleve százezer euróban állapítja meg, a kifizetés azonban devizaszámla esetén is forintban történik. Ha sor kerül rá, a betétes részére kifizetendő összeget úgy állapítják meg, hogy az OBA a százezer eurót a kártalanítás kezdő napját megelőző napon érvényes MNB devizaárfolyamon átszámítja forintra, és a betétes betétei után az így kapott forintösszegig fizet kártalanítást.
Aki devizabetétben gondolkodik, az az eddigiekből is láthatja, hogy sok-sok számolgatásra kell felkészülnie. Az imént említett hozamok például igen vonzóak, de egyrészt nem tudhatók előre biztosan, másrészt éppen emiatt résen is kell lenni, ha tényleg a legtöbbet akarjuk kihozni a lehetőségből. Márpedig igazából csak az árfolyammozgásra alapozhatunk, a kamatokra kevésbé. Jellemzően még a lekötött devizabetétek kamata sem több évi 2-3 százaléknál, a választott pénznem függvényében.
Viszonylag kis összegű megtakarítás esetén a kamatokkal szemben inkább annyi lehet a reális elvárás, hogy még a 16 százalékos kamatadó levonása után is legalább a költségeket fedezzék: a számlavezetés, az esetleges banki műveletek, a számlakivonat elkészítésének és postázásának díját stb. Mindenképpen célszerű e költségek ismeretében legalább akkora összeget elhelyezni a számlán, hogy a kamata elég legyen ezekre, különben nem gyarapodni, hanem fogyatkozni fog a pénzünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Aki csak a kamatokra – és persze a betét alacsony kockázatára – tekint, annak azért inkább azt lehet ajánlani, hogy a forintbetétek kínálta lehetőségek között nézzen szét alaposan. A jelenleg is elérhető 7-9 százalékos hozam nemcsak a devizabetétek kamatait múlja jócskán fölül, hanem, ami még inkább döntő, a várható inflációt is, tehát ha nem több a cél, mint megtakarításaink értékének megőrzése, erre leginkább a forintbetétek alkalmasak.
Ez is érdekelhet
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
