A fokhagyma igen kedvelt fűszernövény. Tápértéke is jelentős, mert szénhidrátot, fehérjét, fontos ásványianyagokat, illóolajat (a szagát adó allicint), C-vitamint tartalmaz. Illóolaja erős baktérium-, vírus-, gomba- és féregpusztító hatású. A kilélegzett levegővel a tüdőn át távozik, és közben érvényesül fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő és nyákoldó hatása. Főzéssel csak vitamintartalmából veszít. Nem szabad zsiradékban pirítani, mert ezáltal megkeseredik. A fokhagymát egész gerezdben kell az ételbe főzni (a készételből kidobjuk) vagy közvetlenül tálalás előtt összetörve az ételhez keverni. Aki egyáltalán nem bírja a fokhagyma illatát, pótolhatja vöröshagymával, lilahagymával is, mert a hagymafélék minden fajtája hasonló jó tulajdonsággal rendelkezik.
Pirítós kenyér fokhagymával:
A szárazon pirított kenyeret elvágott fokhagymagerezddel bedörzsöljük, majd vajjal, margarinnal megkenjük. Sózzuk, ízlés szerint szórhatunk rá pirospaprikát, és kínálhatunk mellé paradicsomot, paprikát, retket. Meleg, mézes hársfa- vagy mentatea illik hozzá. (Ezek fokozzák a gyógyhatását.) Különösen jó gyógyhatású torok- és mandulagyulladások kezelésének támogatásában. A pirítós fájdalommentesen ledörzsöli a torokról, a mandulákról, a nyelvről a gennyet, a lepedéket. A fokhagyma helyi antibakteriális (fitoncid) hatást fejt ki, a zsiradék A-, D-, E-, H-vitamintartalmánál fogva segít a gyulladt nyálkahártyák gyógyulásában. Ezek mellett kidugul az orr, fertőtlenítődik a gyomor-bélrendszer, javul az étvágy. Nem fontos, hogy a kenyér erősen csípős legyen, hogy sok fokhagyma fogyjon. A maradékot felejtsük az asztalon, mert így is hatásos: 1 méteres környezetben elpusztítja az influenzavírusokat is. A téli, náthás időszakban ajánlott legalább hetente egyszer nyers fokhagymát enni. Kisbabáknak fokhagymás spenótot, húst adjunk.
A hagyma a népi orvoslásban leggyakrabban és legrégebben alkalmazott gyógyszerek, betegségmegelőző szerek egyike. Jótékony gyógyhatásáról sok tapasztalat gyűlt össze, és ezeket az orvostudomány is igazolta.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hagymaszósz:
Az aprított hagymát kevés olajon dinszteljük, 1-2 ekvőkanál liszttel megszórjuk, és kavargatva sárgára pirítjuk. Hideg vízzel felengedjük, Vegetával sózzuk, és félig lefedve 10-20 percig pároljuk. Ízesítjük pirospaprikával, citromlével, esetleg borssal vagy gyömbérrel. Kisbabáknak átpasszírozzuk, nagyobbaknak nem szükséges. Tejszínnel, tejföllel dúsítva kínáljuk sült hús, fasírt, párolt zöldség, gomba, rizs, krumplipüré, túrós csusza stb. mellé.
A torma frissen reszelve elindítja az orrunkat, és a fokhagymához hasonló hurutoldó hatást fejt ki. Két fajtája ismert. A fehér, sima héjú édeskésebb, a kékes színű, érdes héjú orrfacsaró fajta. Erős csípőssége csökken, ha lereszelve meleg helyre tesszük, és 1-2 órát állni hagyjuk (sajnos megbarnul).
Almás tormaszósz:
A frissen reszelt vagy készen vásárolt tormapasztához 1-2 savanykás almát reszelünk, majd kevés sóval, cukorral, citromlével, tejszínnel vagy tejföllel habosra keverjük. Kitűnő körítés főtt húsok - virsli, kolbász, sonka, marhahús - mellé.
Ez is érdekelhet
A fekete retek köhögéscsillapító, emésztést segítő és étvágyjavító hatása mellett, a hagymához hasonló baktérium- és vírusölő anyagot (rafanint) tartalmaz. Ezért nem hiányozhat a téli saláta keverékéből. Csípősségéből veszít, ha felszeletelve vagy lereszelve sóval, cukorral állni hagyjuk. Kieresztett levét a salátaléhez öntjük.
