Gyógyfürdőellátások
A fürdőgyógyászati ellátások az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátások közé tartoznak. Formái a gyógyvizes gyógymedence (ideértve a hévízi tófürdőt is), a gyógyvizes kádfürdő, az iszappakolás, a súlyfürdő, a szénsavas fürdő, az orvosi gyógymasszázs, a víz alatti vízsugármasszázs, a víz alatti csoportos gyógytorna, a komplex fürdőgyógyászati ellátás; és a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás is.
A komplex fürdőgyógyászati ellátás négy különböző gyógyászati ellátás, és a jogszabályban felsorolt fizikoterápiás kezelések (pl. csoportos gyógytorna, diadynamic, fototerápia, kryoterápia) közül a gyógyfürdő szakorvosa által meghatározott ellátásfajtából áll. A komplex fürdőgyógyászati ellátást társadalombiztosítási támogatással csak folyamatos reumatológus, illetőleg fizioterápiás vagy rehabilitációs szakorvosi ellátással rendelkező gyógyfürdő szolgálhatja ki, és ilyen ellátásra csak kivizsgált betegeket lehet beutalni. Az ellátás a szolgáltatást nyújtó gyógyfürdővel előzetesen egyeztetett, meghatározott napon kezdődik el, a betegek - a gyógyfürdő adottságaitól függően - egy vagy két váltásban (minimum napi négy órában) részesülnek kezelésben. A kezelések teljes időtartama alatt a betegek számára a gyógyfürdőnek pihenőágyat kell biztosítania.
Társadalombiztosítási támogatással
A komplex fürdőgyógyászati ellátás gyógyfürdőnek nem minősülő közfürdőben nem támogatható. A többi fürdőgyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással orvosi rehabilitációs szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál, illetve gyógyfürdőben, jogszabályban meghatározott esetekben gyógyfürdőnek nem minősülő közfürdőben nyújthatóak. Társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátást annál a szolgáltatónál lehet rendelni, amelyik a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral ennek nyújtására kötött érvényes szerződéssel rendelkezik. Az orvosok az Egészségügyi Minisztérium Hivatalos Lapjában negyedévente közzétett listából ismerhetik meg azon szolgáltatók körét, amelyek társadalombiztosítási támogatással történő gyógyászati ellátás nyújtására szerződést kötöttek, illetve amelyeknek az erre való jogosultsága megszűnt.
A "beutalás" szabályai
A társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati ellátások vonalkódos orvosi vénnyel, recepttel és két példányban kitöltött kezelőlapon rendelhetők. A kezelőlap kiállítására a gyógyászati ellátást rendelő orvos jogosult. A receptnek minden olyan adatot tartalmaznia kell, mintha gyógyszert rendelne az orvos, továbbá fel kell tüntetnie a gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltató megnevezését (közgyógyellátás esetén a közgyógyellátási igazolvány számát is).
A gyógyászati ellátásokra reumatológus vagy fizioterápiás szakorvos, mozgásszervi rehabilitációs szakorvos és ortopéd szakorvos utalhatja be a beteget (a gyógyászati ellátások rendelésére jogosult orvosok körét és a rendelésre vonatkozó orvosszakmai szabályokat, a diagnózist, az indikációt és a javasolt kezelésfajtákat az 5/2004. EüM rendelet tartalmazza). Az ellátások rendelhetők krónikus reumatológiai, ortopédiai, traumatológiai, neurológiai betegségek és perifériás érbetegségek rehabilitációs kezelésére. Fontos tudni, hogy a gyógyászati ellátások igénybevételét a vény kiállításának napjától számított 30 napon belül meg kell kezdeni, és a vény a gyógyászati ellátás igénybevételének megkezdésétől számítva fürdőgyógyászati ellátások esetében 8 hétig (a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás esetében pedig 26 hétig) érvényes. Amennyiben a beteg a kúrát az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt indokoltan megszakítja, és a vény érvényességi ideje alatt a kúra nem fejezhető be, az orvos egy alkalommal ismételten felírhatja az igénybe nem vett gyógyászati ellátásokat.
A kezelés szabályai
A gyógyászati ellátást rendelő orvos köteles az ellátás igénybevételének módjáról, a szolgáltató pedig az ellátás kiszolgálásának rendjéről tájékoztatni a beteget. A kúra megkezdésekor a vény és a kezelőlap egyik példánya a szolgáltatónál, a kezelőlap másik példánya - a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás kivételével - a betegnél marad, amelyet minden kezelésre köteles magával vinni. A kúra befejezését követő három héten belül a betegnek az ellenőrző vizsgálat során át kell adnia a nála lévő kezelőlapot a gyógyászati ellátást rendelő orvos részére. A beteg nem részesülhet addig újabb kúrában, ameddig az ellenőrző vizsgálaton nem jelenik meg, és a kezelőlapot nem adja át.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az egyes ellátások keretein belül igénybe vehető kezelések átlagos időtartamát az említett EüM rendelet határozza meg (pl. gyógyvizes gyógymedence 30 perc, szénsavas fürdő 15 perc, 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás 45 perc, komplex fürdőgyógyászati ellátás 4 óra).
Hány ellátást támogat a társadalombiztosítás?
A betegség jellegétől függetlenül naptári évenként összesen két kúra vehető igénybe. A kúra keretén belül a gyógyászati ellátások többsége kombináltan is, míg a komplex fürdőgyógyászati ellátás és a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás kizárólag önállóan vehető igénybe.
Egy kúra keretén belül a komplex fürdőgyógyászati ellátás legfeljebb 15 alkalomra, baleseti vagy műtéti utókezelés esetén legfeljebb 20 alkalomra rendelhető (60, illetve 80 kezelésből állhat összesen); a többi fürdőgyógyászati ellátás közül legfeljebb négy különböző fajta rendelhető, ellátásfajtákként 15 alkalomra (a kúra az azt alkotó ellátásfajták számának megfelelően 15, 30, 45 vagy 60 kezelés lehet). Ezektől a keretektől a gyógyászati ellátást rendelő orvos szakmailag indokolt esetben eltérhet.
A társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokhoz nyújtott támogatás mértékét a 23/2007. (V. 18.) EüM rendelet határozza meg. A beteg által fizetendő díj összege eltérő, attól függően, hogy országos, körzeti vagy helyi minősítésű gyógyfürdőkben végzik a kezelést.
Példaképpen egy országos minősítésű gyógyfürdő támogatott árai a következők:
|
Ez is érdekelhet
Forrás:
Magyarország.hu
net.jogtar.hu
