A leggyakoribb alvászavar az inszomnia: az érintett akár órákig forgolódhat az ágyában, mégsem képes elaludni. Ha mégis, akkor sem biztos, hogy átalussza az éjszakát, többször felriad. A felnőtt alvásszükséglete átlagosan napi nyolc óra, de ez az idő azon is múlik, milyen fizikai és szellemi terhelést kell kibírnia szervezetünknek. Egyéni adottságoktól is jócskán függ, ki mennyi alvástól érzi magát kipihentnek.
Az évek múlásával az idősebbek alvása is megváltozik. Az csak a látszat, hogy ők kevesebb alvással beérik, valójában inkább az alvásritmus megváltozásáról van szó, mert a pihenés egy része délután a fotelban vagy a kanapéra dőlve zajlik le. A változókorban az ösztrogénszint változása miatt válhat nyugtalanná a nők alvása, a menopauzához köthető ízületi gyulladások, hőhullámok is nehezítik a helyzetet. Tapasztalatok szerint az ösztrogénhormon-pótlásban részesülő nők kisebb arányban szenvednek alvászavarokban.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Akkor, ha az álmatlanság a hét több mint négy napján jelentkezik. Ha az alvás hiánya jelentős minőségi zavarokat okoz a nappali tevékenységben, érezhetően romlik a szellemi teljesítőképesség, az álmosság megkeseríti az ébren töltött órákat. Ha fél óránál hosszabb idő kell ahhoz, hogy elaludjék. Ha az alvást legalább három ébredés szakítja meg. Ha az ébredés a megszokottnál legalább egy órával korábban következik be. Ha minden éjszaka a saját horkolására ébred.
Mi lehet a megoldás?
Életmódváltás: tartós alvásproblémák esetén érdemes szakemberhez fordulni, mert a legfontosabb az okok feltárása. Néha elég csak elhagyni a cigarettát, kerülni az alkoholfogyasztást vagy lemondani pár finom falatról, és elfelejthetjük a bárányok számlálását.
Altató: a tabletták segíthetnek az átmeneti alvászavaron. Csökkentik a feszültséget, a szorongást, ellazítják az izomzatot. De tudni kell, hogy az álmatlanság sokszor nem önálló betegség, inkább csak tünet. A nyugtatók és altatók pedig csak a tüneteket szüntetik meg, a mögöttük húzódó betegséget vagy szorongást nem. Ha folyamatos stressz áll a háttérben, akkor érdemes inkább a kiváltó okot kezelni, mert egy idő után a szervezet hozzászokik a hatóanyaghoz, és csak a dózis emelésével érhető el a kívánt hatás.
Akupunktúra: az alvászavarok meglepően hatékonyan és mellékhatások nélkül orvosolhatók ezen a módon. A sikerhez legalább tíz alkalom kell, de hónapokig is elhúzódhat a kezelés. Érdemes otthon kipróbálni a módszert néhány akupresszúrás pont három-öt percig tartó nyomásával. Az a három pont, amelyekre nyomást gyakorolva könnyebben álomba merülhetünk a csuklóredő külső szélénél, a kisujj meghosszabbított vonalában, a belső boka felett négyujjnyival a középvonalban, illetve kinyújtott lábnál a térdkalács alsó szélétől négyujjnyira, a sípcsont külső részénél helyezkedik el.
Aromaterápia: a bazsalikom, a bergamott, a jázmin, a kamilla, a kakukkfű, a levendula, az ilang-ilang és a szantálfa olaja is hatásos álomhozó.
Ételek: alapszabály, hogy a nehéz ételek és az alkoholos italok álmosító hatásúak, mégsem jelentenek megoldást a mindennapok során. Érdemes inkább a jól bevált természetes "altatókat" alkalmazni. Az egyik legismertebb módszer a mézes meleg tej fogyasztása elalvás előtt. Aki nem kedveli a mézet, annak ajánlható a fekete retek, az alma és a nyers vöröshagyma. De még egy pohár meleg, lassan elkortyolgatott citromlének is nyugtató hatása van.
Tea: a macskagyökérből, levendulából, komlóból, illetve golgotavirágból készített teák régóta jól bevált természetes nyugtatószerek (esetleg mézzel).