A klímaberendezés vagy légkondicionáló egy magasabb hőmérsékletű térből hőt von el, és ezt a hőt egy másik (általában még melegebb, külső) térben leadja. A klímaberendezések több évtizede teszik élhetőbbé a forró napokat a világ iroda- és lakóházaiban, kórházakban, oktatási intézményekben, közlekedési eszközökön. Sokan mégsem élnek a légkondicionáló által kínált hűsöléssel, mert attól tartanak, különböző betegségeket okozhat.
Kell félnünk?
Igaz ez? Igaz, ha rosszul, használjuk a berendezéseket. Ha például a helytelen beállítás miatt a hideg levegőáram útjában ülünk, kialakulhat megfázás, szemgyulladás, nyálkahártya-irritáció, köhögési inger, fejfájás, megtapasztalhatunk allergiás-, illetve influenzaszerű tüneteket is. A túl nagy hőmérséklet-különbség is megviselheti a szervezetet, ezért célszerű nagyjából öt Celsius fok különbséget tartani a kinti és a benti hőmérséklet között.
Szellőztetés hiányában a berendezés a már többször felhasznált levegőt keringeti. Különböző gomba- és baktériumtenyészetek juthatnak a levegőbe a nem megfelelően karbantartott készülékből: (penész)gomba fajok (aspergillus, penicillum) mellett a legveszélyesebb baktériumtörzs a legionella.
A légionárius betegség
1976-ban egy philadelphiai hotel légkondicionált helyiségében éves közgyűlését tartotta pár száz, Vietnamot megjárt amerikai veterán. A találkozó után közülük 221-en megbetegedtek és 33-an bele is haltak a tüdőgyulladásszerű rejtélyes betegségbe. Mint később kiderült, a halálos fertőzés forrása a légkondicionáló rendszerben keringő, kórokozóval szennyezett víz volt, amelyet a légkondicionáló párásítója a levegőbe porlasztott. A baktériumot a veterántestületről és az általa okozott súlyos, atípusos tüdőgyulladásról Legionella pneumophilának nevezték el.
A legionellák a környezetünkben előforduló olyan kórokozók, amelyek az egészséges és legyengült immunrendszerű szervezetet egyaránt megtámadhatják. A legionellosis klinikai megjelenése igen változatos képet mutat: a spontán gyógyuló influenzaszerű formától a halálos kimenetelű légzési elégtelenségig terjedhet. Vezető tünete a tüdőgyulladás. A betegség kimenetele részben az időben megkezdett megfelelő antibiotikus terápiától függ. Ma már számos diagnosztikus segédeszköz áll rendelkezésre a kórokozó kimutatására, amelynek ismeretében célzottan kezelhető a betegség. Magyarországon 1998. óta a Legionella fertőzés bejelentési kötelezettség alá esik, viszont a folyamatosan növekvő igazolt esetszám ellenére is csak sejthető, hogy mennyi fertőzés történik évente.
A klímaberendezések szűrői
Az alapszűrő szinte minden klímaberendezés tartozéka, elsősorban a készülék hőcserélőjét védi meg az elszennyeződéstől. Az aktív szenes szűrők a szagok, a füst megkötésére alkalmasak. A bio szűrők baktériumsemlegesítő hatásával tisztítják a levegőt. A plazma szűrők nagyfeszültségű elektromos töltést juttatnak a levegővel áthaladó szilárd részecskékre, majd egy ellentétes töltésű rácsozaton átvezetve odavonzzák a feltöltött szennyeződéseket. Katalizátoros szűrők katalizátorhatás segítségével kötik meg a szag, baktérium és vírus jellegű szennyeződéseket. A pollenszűrők olyan sűrű szövésű szűrőanyagból készülnek, amelyek a pollenméretű szennyeződéseket nem engedik át. A hűtő-fűtő, szellőztető, légkondicionáló rendszerek folyamatos karbantartásával, a szűrők tisztításával, fertőtlenítésével kiküszöbölhetőek a veszélyek.
Érdemes szobanövényeket használni azokban a helyiségekben, ahol légkondi van, mivel oxigént termelnek, vizet párologtatnak, és egyes fajtáik képesek az irodai és otthoni légtérben előforduló káros anyagok megkötésére. Kutatások bizonyítják, hogy számos növény károsanyag-megkötő képessége kiemelkedő. Ezek közé tartozik az Aloé (Aloe barbadensis), Csokrosinda (Chlorophytum elatum), Sárkányfa (Dracaena fragans), Szobai futóka (Epiperum aureus), Borostyánvirág ( Hedera helix), Vitorlavirág (Spatiphyllum), Filodendron ( Philodendron selloum). Jól tesszük, ha ilyen növényeket tartunk.