Alapelvek, alapfogalmak
Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján kell megállapítani. A nyugdíj mértékét a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 napban) meghatározott hossza alapján, százalékos mértékben határozzák meg, az 1. táblázat szerint. Például, ha valaki negyven év szolgálati időt tud igazolni, az öregségi nyugdíjának mértéke a megállapított havi átlagkeresetének nyolcvan százaléka lesz. Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ez időszak legalább fele részére keresettel, jövedelemmel. (Ha nem így van, vagyis az igénylő az ún. átlagszámítási időszak fele részére sem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, akkor a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei, jövedelmei vehetők figyelembe. Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbért kell számításba venni.)
Fontos még az osztószám fogalma: a biztosításban töltött idő azon napjainak száma, amelyre a biztosítottnak keresete, jövedelme volt. Megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni, viszont nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, így a fizetés nélküli szabadságon, táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, katonai (polgári) szolgálatban töltött időt.
1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napig elért keresetet, amelyet a nyugdíj megállapításához figyelembe kell venni, a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani, vagyis felszorozni (valorizálni). A szorzószámokat minden évben kormányrendeletben határozzák meg.
Nettó átlagkeresettel számolunk
Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az átlagszámítási időszak alatt elért kereseteket, jövedelmeket - ideértve a minimálbér összegét is - naptári évenként csökkenteni kell az ezek után a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói (vállalkozói) járulék összegével, továbbá a személyi jövedelemadónak a keresetek, jövedelmek előző pontban foglaltak szerinti csökkentése után fennmaradó részére képzett összegével. A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani ("valorizálás").
Az így meghatározott kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával (az osztószámmal), amelyre a biztosítottnak keresete volt. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel (éves átlag) és el kell osztani 12-vel (havi átlag). Jó tudni azt is, hogy az így kiszámított havi átlagkeresetet egy bizonyos összeg felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. A korlátozás mértékét és a jövedelem-határokat a kormány évente rendeletben határozza meg.
Nyugdíjminimum
A megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj egy évente meghatározott összegnél kevesebb nem lehet, ha a havi átlagkereset ezt az összeget eléri. Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a nyugdíjat a havi átlagkeresettel azonos összegben kell megállapítani.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amennyiben az igénylő csak öregségi résznyugdíjra szerzett jogosultságot (azaz szolgálati ideje nem éri el a 20 évet) öregségi résznyugdíját akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, mivel az öregségi résznyugdíjnak minimum összege nincs.
Ha az átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülő személy öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, az öregségi rész- vagy teljes nyugdíjának havi összege nem lehet kevesebb annál az összegnél, mint amennyi a nyugdíj megállapítása hónapjában átmeneti járadék, vagy rendszeres szociális járadék címen megillette.
Egy konkrét példa
N., egy nyugdíjjogosultságot elért igénylő 62 éves, az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vehető szolgálati ideje 1961. június 19-től 2008. március 10-ig összesen 40 év és 30 nap volt. A havi átlagkeresetét az 1988-2007 évek alapján állapították meg. Ennek összege a nettósítás majd a 2007-es szintre történő valorizáció után 55.776 forint lett. A nyugdíjának összege a havi keresetének 80 százaléka lesz, vagyis havi 44.621 forint öregségi nyugdíjra számíthat.
Ez is érdekelhet
| Havi átlagkereset százaléka |
Szolgálati idő (év) |
Havi átlagkereset százaléka |
|
| 33,0 | 26 | 64,0 | |
| 35,0 | 27 | 65,0 | |
| 37,0 | 28 | 66,0 | |
| 39,0 | 29 | 67,0 | |
| 41,0 | 30 | 68,0 | |
| 43,0 | 31 | 69,0 | |
| 45,0 | 32 | 70,0 | |
| 47,0 | 33 | 71,0 | |
| 49,0 | 34 | 72,0 | |
| 51,0 | 35 | 73,0 | |
| 53,0 | 36 | 74,0 | |
| 55,0 | 37 | 75,5 | |
| 57,0 | 38 | 77,0 | |
| 59,0 | 39 | 78,5 | |
| 61,0 | 40 | 80,0 | |
| 63,0 | minden további évre |
2-2 százalék | < |
