Akkor arra gondolt, hogy délelőtt majd nagyot csavarog az ötéves Gergőjével a közeli parkban, aztán ebédre szépen hazaballagnak. Közben megbeszélik az óvodában történteket, visznek magukkal labdát is… Elképzeléseit nemcsak a hideg, hanem a lánya is keresztülhúzta. - Anyukám, alaposan felölöztettem Gergőt, hogy levegőzzetek egy nagyot! Elhoztuk az új rollerét.
Eközben a kisfiú boldogságtól ragyogva állt az ajtóban a csillogó-villogó rollerrel. - Mit szólsz, Mami? Ugye, rögtön indulunk a parkba, hogy a bicikliúton megmutassam neked, milyen gyorsan megyek, és hogy tudok kanyarodni!
Ő mosolygott, mint mindig, amikor meglátta imádott unokáját, és magában beletörődött, hogy a délelőttjét fagyoskodással tölti majd. Hiszen a kicsi olyan lelkes, hogy nem tudja eltéríteni se múzeummal, se mozival, se színházzal.
- Szegénykém, jobban jártál volna, ha a konyhát vállalod, de én már nekikezdtem a munkálatoknak - mondta a férje álságos részvéttel, de ő nem haragudott. - A szupernagyi rollerezni megy - felelte nevetve, közben úgy gondolta, hogy nem lesz nehéz a délelőtt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
De bizony nehéz volt. Ugyanis az unokája olyan sebességgel hajtotta magát, és úgy vette be a kanyarokat, hogy ő nem álldogált egy helyben, inkább futott mellette. Nem volt egyedül ezzel az "óvó futással", rajta kívül sok fiatal szülő, és néhány "megszállott" nagypapa-nagymama is rohangált a parkban, mert nem akarták, hogy a kerékpározni, rollerezni vagy gördeszkázni tanuló apróságok nagyot essenek.
- Legalább nem fázom - gondolta eleinte, később megfordult a fejében, hogy valószínűleg nem lehet normális, mert egy épelméjű ötvenes nem rohangál télvíz idején a parkban, később biztatta magát. - Sokat dolgozom, hasznos ez a kocogós délelőtt.
Itt tartott a gondolataiban, amikor a gyerek élesen vett be egy kanyart, és hatalmasat esett. A közelében volt, gyorsan a segítségére sietett, az unokája sem rendezett hisztit - elvégre egy ötéves fiatalember nem bömböl a mellette rollerező lányok előtt -, ő mégis kitört. - Édesem, ne kanyarodj így, mert én már öreg vagyok az ilyen izgalmakhoz!
- Mami, te öreg vagy? - nézett rá megrökönyödve Gergő.
- Bizony kicsikém, az vagyok - felelte nevetve. - Anya és apa fiatal, én a papával együtt már öregszem. - De te mindig rohansz, a szegény dédi meg nagyon kövér, alig tud mozogni. Ő is öreg, és te is?
- Igen, csak másképp…
- A Levente azt mondta az óvodában, hogy az öregek meghalnak. Te is meg fogsz halni? - nézett rá az unokája, és a szemébe könnyek gyűltek.
- Ne aggódj, kicském, egészséges vagyok, ezért tudok futkározni - felelte, és már bánta, hogy belekeveredett e témába.
Ez is érdekelhet
- Akkor jó! - pattant fel a rollerre Gergő ragyogó mosollyal, majd a kanyar előtt visszakiáltott: Mammika, nem baj, ha öreg vagy, de élj örökké!
