Nem az a lényeg, hogy milyen hosszú lesz életünk, hanem, hogy milyen lesz hosszú életünk - írja Professzor M. Klentze. Vagyis nem a naptári évektől függ fiatalságunk, hanem testi, lelki, szellemi frissességünktől. Nem biztos ugyanis, hogy szerveink mindegyike abban az életkorban tart, amely a naptári évek szerint átlagosan jellemző. Gondoljunk például a maratoni futókra, akiknek szív-érrendszere biztosan nagyon fiatal, viszont a bőre hamarabb öregszik, mint a hasonló korban lévő, nem sportolóké. Vagy gondoljunk azokra, akik valamilyen krónikus betegségben (például aszthmában) szenvednek, amelynek hatására életfunkcióik gyorsabban kezdenek hanyatlani, mint társaiké.
Reakcióidő
A reakcióidő azt mutatja meg, hogy az idegrendszer milyen gyorsan reagál és válaszol a felfogott érzetekre. Például a fény felvillanását milyen gyorsan tudjuk egy kapcsoló azonnali lenyomásával jelezni. Nyugalomban az átlagos reakcióidő 250-270 ms, de fizikai terhelés alatt a reakcióidő nő. A nyugalmi reakcióidő genetikai tényezők függvénye, ebből következik, hogy nem lehet nagymértékben fejleszteni. Viszont minél edzettebbek vagyunk, annál közelebb van egymáshoz a nyugalmi és a terhelés alatti reakcióidő.
Legmagasabb hallható hang
A romló hallás a 65 éven felüli lakosság 30-50 százalékát érinti. A veszélyeztetettek kiszűrhetők, mert a korral járó halláscsökkenés a magas hangok tartományában kezdődik. Mérése a számítógép által generált hangokkal történik. Ha a legmagasabb hallható hang ismételt vizsgálatnál is jelentősen eltér a korátlagtól, akkor további fül-orr-gégészeti vizsgálatra van szükség.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Rövid távú memória
Az emlékezet lényegében három fázisból áll: a beérkező információk kódolásából, az így nyert, ún. emléknyomok tárolásából, és ezek előhívásából. A rövid távú emlékezet működésének előfeltétele a kódolás, melynek során a beérkező ingereket az agy raktározhatóvá alakítja. Ehhez elengedhetetlen a figyelem (koncentráló képesség) és az érzékszervek megfelelő működése. A hosszú távú emlékezet kapacitása gyakorlatilag korlátlan, a rövid távú emlékezeté azonban nagyon is korlátozott. Hallás után a legtöbb ember 5-9 tagú számsort tud csak azonnal visszamondani. A képeket néhány másodpercre tudjuk fényképszerűen rögzíteni. A rövid távú memória a hosszú távú előszobája, az emlékezet szűk keresztmetszete. A korátlagnál jelentősen gyengébb teljesítmény esetén itt is időben felmerülhet a további szakorvosi kivizsgálás szükségessége, a kisebb eltérések viszont célzott gyakorlatokkal jól fejleszthetők.
A figyelem vizsgálata
Ez a teszt a dinamikus látás, és a vizuális figyelem pontosságát vizsgálja, mindkettő változik a korral, és mindkettőnek szerepe van - egyebek között - a biztonságos gépkocsivezetésben. Mérése az ún. Landolt-teszt segítségével valósítható meg. A Landolt-teszt során, egyik oldalukon nyitott gyűrűket (ezek az úgynevezett Landolt-gyűrűk, innen származik a teszt neve) kell megjelölni minél gyorsabban és pontosabban. A Landolt-próbában nyújtott gyengébb teljesítménynek sokféle oka lehet, például a látás zavara, a koncentráció, a figyelem nehezítettsége általános lassulás miatt. Az okok tisztázása után a figyelem pontossága fejleszthető.
Izomerő
Az egészség fenntartásának egyik legfontosabb feltétele a jó fizikai állapot, az edzettség. Az izomrostok száma és tömege - és ezzel az izomerő - a korral csökken. Elsősorban a gyors összehúzódást végző izomrostok fogynak, ötvenéves kor után évtizedenként kb. 10 százalékuk vész el. Hatvan év felett ez a folyamat felgyorsul. A csökkenés az edzett emberekben azonban lassabban és kisebb mértékben következik be. Az izomtömeg nagyságának nemcsak a fizikai mozgásképesség és a szellemi teljesítőképesség megőrzésében, hanem az elhízás elleni védelemben is óriási szerepe van. Az izomrostok ugyanis - szemben a zsírszövettel - nyugalmi állapotukban is energiát használnak fel, ezért minél nagyobb a tömegük, annál több kalóriát fogyaszthatunk a hízás veszélye nélkül. Rendszeres, testre szabott gyakorlatokkal az izomerő idősebb korban is jól fejleszthető.
Finomkoordináció
Lényegében kétfajta mozgás van: a finom, precíziós (pl. tűbefűzés) és a durva, nagy kiterjedésű (pl. karlóbálás). Az előbbi az úgynevezett piramis rendszer működésén alapszik, amely nevét az agykéregben elhelyezkedő nagy, piramis alakú sejtekről kapta, amelyek nyúlványain keresztül halad le az izmokhoz az információ arról, hogy mikor, mely izmokban milyen erősségű mozgásra van szükség. A Bioaging vizsgálatot segítő szoftver a számítógép-klaviatúra bizonyos billentyűinek eltalálási biztonságával és sebességével méri a finomkoordinációt. A csökkenés elsősorban korral jár, de egyes idegrendszeri problémák szelektív módon ronthatják a koordinációt. Az okok tisztázása után az eredmény javítható.
Hajlékonyság
A hajlékonyság egy ízület maximális mozgásterjedelmét jelzi. Még a leghajlékonyabb embereknél is van egy pont, amelynél tovább az ízület már nem nyújtható. A hajlékonyság részint az ízületi struktúrától függ (pl. térd-, csípő- vagy keresztcsonti ízület), részben az ízület körül lévő szalagok és izmok rugalmasságától. A hajlékonyság jelentősége a mozgás harmóniájában, de legfőképpen a mozgás biztonságában van. Minél rugalmasabbak az izmok és az ízületek, annál kisebb a valószínűsége a sérülésnek. Célzott, rendszeres gyakorlással ez a képességünk is jól fejleszthető.
Keringés
Szervezetünkben a szív pumpa funkciója és az erek rugalmassága juttatja el az oxigént és a tápanyagokat a legkisebb erekhez is. A keringés állapotáról a legegyszerűbben a pulzusszám és a vérnyomás mérésével szerezhetünk információt. Az edzett ember nyugalmi pulzusszáma és vérnyomása alacsony, terhelésre ezek az értékek arányosan nőhetnek, de a terhelés megszűntével gyorsan visszatérnek a nyugalmi értékekhez. A korral a keringés is változik. A vérnyomás nő, az érfalak megvastagodnak, bennük gyulladások, lerakódások jönnek létre, és a szív saját vérellátása is gyengülhet. Mindez fáradékonysághoz, és a szellemi teljesítőképesség csökkenéséhez vezet, hacsak rendszeres, személyre szabott mozgásprogrammal nem gondoskodunk keringési rendszerünk karbantartásáról.
Spirometria
A tüdő feladata a vér oxigénnel való feldúsítása és a széndioxid kiszellőztetése. A spirometria a tüdő működésének funkcionális tesztje, vagyis azt mutatja meg, hogy hány liter levegőt képes a tüdő befogadni, és milyen gyorsan képes be és kifelé mozgatni ezt a levegőmennyiséget. A spirometriával többféle mutatót is mérni lehet, de leggyakrabban a következőket figyeljük:
- Vitálkapacitás - az a maximális mennyiségű levegő, amit egy maximális belégzés után képesek vagyunk kilélegezni.
- Forszírozott kilégzési térfogat - az a levegőmennyiség, amelyet egy, kettő vagy három másodperc alatt maximális erőkifejtéssel képesek vagyunk kilélegezni.
A mérési eredményeket a számítógép értékeli. Bizonyos tüdőbetegségek, pl. bronchitis, asztma, illetve a dohányzás hatására a tüdőfunkciók beszűkülnek. A korral is folyamatosan csökken a vitálkapacitás - hacsak aerob edzéssel nem tartjuk karban, mert ebben az esetben még fejleszthető is!
A testtömeg-index és a derék:csípő arány
A testtömeg-indexet - BMI (body mass index) - a túlsúlyproblémák mérésére használjuk. Férfiaknál a normál érték 18,5-25, nőknél 19-23,9. A BMI-t úgy kapjuk meg, hogy a testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Pl. egy 170 cm magas, 56 kg-os ember testtömeg-indexe = 56:1,7
2=56:2,89=19,38. Az ugyanilyen magas, de 90 kg testtömegű ember BMI-je 31,14.
Ez is érdekelhet
A vizsgálatot kiegészítjük a test zsírszázalékának és a derék-csípő hányadosnak a mérésével is, mivel a BMI nagy izomtömeg esetében félrevezető lehet. A testtömeg zsírszázaléka egészséges nőknél 17-27 százalék, egészséges férfiaknál pedig 10-20 százalék. A derék körmérete még jobban jellemzi a túlsúlyosság mértékét és a kockázatokat, mivel az a hason belüli zsírfelhalmozódást mutatja. A határérték férfiaknál 102 cm, nőknél 88 cm. E fölött a megbetegedési kockázatok (cukorbetegség, magasvérnyomás, rák és koronária betegségek) megnőnek.
Legjobban: