Törés
Csonttörés leginkább nyíróerő hatására alakul ki csapatjátékok (pl. labdarúgás, kézilabda, rögbi, jégkorong), valamint síelés, lovaglás, torna sportágakban. Számos töréstípust lehet elkülöníteni, pl. zöldgallytörést, fáradásos törést, stb. A zöldgallytörés nevét onnan kapta, hogy egy fiatal gallyra emlékeztetően a tört csontvégek nem válnak szét egymástól, amely gyerekeknél fordul elő. A fáradásos törés a csont ugyanazon részét érintő apró, ún. mikrosérülések hatására alakul ki főleg futóknál. A szakításos törés húzóerők hatására jön létre, amelynek során a csonton tapadó ín szinte kitép egy darabot a csontból.
A sérült végtag duzzadt, nyomásra érzékeny, mozgatásra fájdalom jelentkezik. Sokszor szemmel látható deformitás is keletkezik, máskor a tünetek teljesen elmaradnak. Éppen ezért a diagnózis felállításához szükség van röntgen vizsgálatra is, amelyet minden olyan baleset, sérülés után szükséges elvégezni, amelynél fennáll a csonttörés veszélye. Arra kell törekedni, hogy a csonttörést a lehető leghamarabb ellássák az illetékes traumatológiai osztályon. Az ellátás módja orvosi elbírálás alá esik a törés fajtája, esetleges lágyrész sérülés függvényében, amely lehet gipszrögzítés, műtéti helyreállítás, külső vagy belső fémes rögzítés, stb. A gipszrögzítést úgy kell alkalmazni, hogy a gipsz magába foglalja a szomszédos ízületeket is.
Ha a balesetnek szemtanúi vagyunk, elsődleges és legfontosabb a sérült testrész nyugalomba helyezése és a kórházba szállítás lehető leggyorsabb megszervezése.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ficam
Ficamról akkor beszélünk, ha az ízületi porcfelszínek elmozdulnak egymástól. Teljes ficam (luxatio) esetén a két porcfelszín teljesen eltávolodik egymástól, míg a részleges ficamnál (subluxatio) az ízületi felszínek részben még érintik egymást, azonban a csontok helyzete már nem anatómiás. Teljes ficam leggyakrabban a vállízületben, könyök-, ujjízületekben és a térdkaláccsal fordul elő. Részleges ficam a térdben és bokában jön létre leginkább.
Az ízület fájdalmas, duzzadt, mozgása beszűkült. Sokszor jellegzetesen torz ízületi képet mutat, azonban fizikális vizsgálattal és a röntgenfelvétellel győződhetünk meg a ficam fennálltáról. Kezelésének első lépéseként az ízületet nyugalomba helyezzük, hűtjük, majd a sérültet azonnal szakorvoshoz szállítjuk. Sok laikus (szemtanú) megkísérli a ficam helyretételét, azonban ezzel nagy kárt is okozhat, mivel közben elszakíthat egy-két szalagot, vagy tovább roncsolhatja az ízületi tokot, esetleg ideg- vagy érkárosodás alakulhat ki.
Szakadás
A szakadásos sérülések érinthetik az izmot, inat vagy szalagot, lehetnek részlegesek és teljesek. Túlnyújtás következtében (disztrakciós szakadás) vagy összenyomódás (kompressziós szakadás) jöhet létre.
Jellegzetes tünet a sérülés pillanatában fellépő éles, szúró fájdalom, amely az érintett izom összehúzódásakor kiváltható. Nyugalomban nincsen fájdalom. Teljes szakadáskor az érintett izom képtelen az összehúzódásra. Helyi nyomásérzékenység, duzzanat kíséri. A sérülést követő 24 órában vérömleny, bőrelszíneződés keletkezik. Diagnózisa fizikális vizsgálattal és funkcionális próbával történik. A sérült testrész nyugalomba helyezése és a minél gyorsabb szakorvosi ellátás a cél. A kezelés mindig a sérülés kiterjedésének függvénye. Gyakran egyedül a műtéti megoldás jön szóba.
Rándulás
A rándulásoknak három fokozatát lehet elkülöníteni súlyosságát tekintve. Az elsőfokú kis duzzanattal, bevérzéssel jár, de funkcionális károsodás nincs. Másodfokú rándulásnál a fájdalom és duzzanat kifejezettebb, emellett a szövetek szakadása nagyobb mértékű, az izomerő csökken, az ízületi mozgások jelentősen beszűkültek. Harmadfokú rándulásnál a fájdalom nagyon komoly, a mozgások teljesen beszűkülnek, az ízület teljesen instabil.
Zúzódás
A sportbalesetek mintegy 10-30 százalékát teszik ki az izomzúzódások (latin néven contusio). Általában kompresszió hozza létre. Sokszor nem veszik komolyan és folytatják az edzésprogramot, mintha mi sem történt volna. Azonban ilyenkor bevérzés keletkezhet, amely a sérült állapotát súlyosbítja, és a gyógyulást késlelteti.
Súlyosságát tekintve három fokozata különíthető el. Az elsőfokú zúzódás nem jár számottevő mozgásbeszűküléssel. A másod- és főleg a harmadfokú sérülés kifejezett mozgásbeszűküléssel jár. Emellett az izmot körülölelő bőnye (fascia) beszakad, az izom kitüremkedik a szakadt hasadékon. Nem ritkán vérömleny és ezzel társuló duzzanat tetézi a klinikai képet. A sérült minél gyorsabb szakorvosi ellátása a cél.
Sebzés
Sebzésnek nevezzük a nyílt sebek létrejöttét. Szinte nincs olyan ember, aki életében ne esett volna el a kemény talajon, és ne sérült volna bőre. Bizonyos sebek csak a bőrt, míg mások az ín, izom, erek, idegek rétegét is érintik.
Legfőbb cél a vérzéscsillapítás. Felemeljük a sérült testrészt, majd nyomást alkalmazunk a sebre. Magát a sebet soha nem szabad érinteni, mivel gyorsan befertőződhet. A sebszélek összeillesztése után tiszta zsebkendőt nyomunk a sebre, amelyet 20 perc után eltávolítunk. A nyomókötést ugyanis mindig csak 15-20 percig alkalmazhatjuk. A felületes sebeket 6 órán belül ki kell tisztítani. A seb környezetét szintén nagyon lényeges gondosan letisztítani. Mély sebzésekkel, szúrt, harapott sebekkel minden esetben szakorvoshoz kell fordulni. Nagyon lényeges, hogyha a sebet hat órán belül nem látják el, akkor fertőzöttnek kell nyilvánítani.
A fertőzött sebre jellemző a fájdalom (dolor), duzzanat (tumor), bőrpír (rubor) és a helyi nyomásérzékenység (calor). A fertőzés továbbterjedhet a nyirokutakba, nyirokcsomóba. Amikor ez bekövetkezik, a bőrön jól látható vörös csík jelenik meg fájdalom és láz kíséretében. Ekkor azonnal szakorvoshoz kell fordulni!
A szabadban történt sebzések magában rejtik a tetanusz-fertőzés veszélyét is. Igaz, hogy kisgyermekkorban Magyarországon a tetanusz elleni védőoltás kötelező, így egy hosszan tartó védettséget tudunk szerezni. Azonban a szakorvosi ellátásra szoruló sebzések mellett indokolt az újra-immunizálás.
Vízhólyagok
A kézen vagy lábon ismételt mechanikai ingerre kialakuló hólyagok főleg teniszezés, síelés, evezés, fallabdázás során alakulnak ki, de új cipő első tartós viselése során is gyakran jelentkezik. A hólyag (bulla) megnyílásakor savós folyadék távozik és fájdalmas, nyílt seb keletkezik. Megelőzése száraz, kisimított zokni viselésével, bejáratott cipővel történik, kéz-érintettség esetén védőkesztyűvel, gondosan megválasztott sporteszközökkel. Ha már kialakult a bulla, soha ne szakítsuk szét szándékosan, hanem inkább védjük ragtapasszal. Másik módszer, ha egy vékony steril tűvel lyukat szúrunk bele, és fedőkötést teszünk rá, nehogy a seb befertőződjön.
Horzsolás
Ha valaki salakon, aszfalton vagy egyéb kemény felületen csúszva elesik, akkor horzsolás alakul ki. Ha csak a bőr felső része károsodik, akkor pír keletkezik, gondos tisztítás után különösebb ellátást nem igényel. Az ennél mélyebb sérülést viszont gondos tisztítás után fedőkötéssel kell ellátni, mivel nagy a fertőzésveszély. Megelőzés céljából javasolt védőfelszerelést használni (például görkorcsolyázáshoz könyök-, és térdvédőt, a sisak mellett).
Ez is érdekelhet
Forrás:
Jákó P.,Martos É.,Pucsok J. szerk: A sportorvoslás alapjai.
Legjobban: