A másnaposság az alkohol (kémiailag pontosabban: etanol) fogyasztásának következménye. Jóllehet az etanol is rendelkezik toxikus hatásokkal, a másnaposságot (és a hosszú távú károsodásokat) nem elsősorban maga a vegyület, hanem lebontási termékei okozzák. Az enzimek feladata, hogy az egyébként "magától" is lejátszódó átalakulást (az etanol oxidációját) igen lényegesen meggyorsítsák - írja legfrissebb bejegyzésében a Ködpiszkáló blog .
A másnaposság kezelésére ajánlott módszerek sora végtelen. Néhány módszer magától értetődően hatásos: a például gyömbérrel ) csökkenthető, de vajon van-e olyan csodaszer, amely garantáltan megelőzi vagy elfújja a macskajajt?
Elméletileg a panaszok csökkenthetőek egy olyan szerrel, amely fokozza az ADH és az ALDH enzimek működését. Friss kutatások ezt igazolták a spárgában. A probléma "mindössze" annyi, hogy ezt patkánymájból kinyert enzimen bizonyították, és sajnos, ami a laboratóriumban, lombikban hatásos, nem mindig (sőt, az esetek többségében nem) hatásos emberen. A 2009-es kutatás óta pedig nincsenek fejlemények - emlékeztet a Ködpiszkáló blog.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy cikkben 15 olyan módszer hatásosságát vizsgálták, amelyről rendelkezésre álltak randomizát, kontrollos, kettős vak humán vizsgálatok. A vizsgált szerek gyógyszerek, glükóz, fruktóz, borágóolaj, articsóka, fügekaktusz vagy élesztő kivonatát tartalmazó készítmények voltak. Az elemzés adatai lelombozóak: egyetlen kezelést sem találtak bizonyítottan hatásosnak, csupán a tolfenaminsav, a borágóolaj és az élesztőkészítmény eredményeit ítélték reményt keltőnek. Sajnos, az elemzés megjelenését követő években sem jelent meg olyan, áttörést jelentő cikk, amely alapjaiban változtatná meg a másnaposság kezelésének lehetőségeit. A legjobb módszer tehát továbbra is az absztinencia vagy az alkoholfogyasztás mérséklése.
