Óránként 120: Ez bizony nem az óránként megtehető kilométerek száma, hanem épp egy megállásra, elgondolkodásra késztető adat: az Európai Unióban óránként 120 az oszteoporózis, vagyis a csontritkulás miatt bekövetkező csonttörések száma.
A betegség előfordulási gyakoriságát figyelembe véve a statisztikák jelzései szerint nagyjából minden második nő számíthat arra, hogy idősebb éveiben valamilyen, csontritkulásra visszavezethető csonttörés következik be az életében. A legsúlyosabb következményekkel a csípőtáji törések járnak: ebből már 1990-ben 1,6 millió történt a világon, de a becslések szerint a következő évtizedek alatt az előfordulás akár meg is többszöröződhet. Magyarországon is folyamatosan nő az ilyen típusú törések száma: évente mintegy 15-16 ezer csípőtáji törést regisztrálnak.
Leggyakoribb a kartörés
A csontritkulás következtében törékennyé váló csontok ugyanis olyan esések, kisebb balesetek során is eltörhetnek, amelyeket az egészséges, kellően sűrű csontok fel sem vennének, kisebb zúzódással megúsznának. Magyarországi adatok szerint évente mintegy 80000 törés írható a csontritkulás számlájára, azaz százezer lakosonként több mint 800 eset! Ebből 25-28 ezer a csuklótáji-, 30-40 ezer a csigolya-, 8-9 ezer a felkar, 15-16 ezer a csípőtáji törés.
Nemcsak nőket fenyegeti!
A köztudatban az terjedt el, hogy az oszteoporózis, a csontritkulás "női nyavalya" , a férfiakat nem érinti. Nos, ez korántsem igaz: Magyarországon például az oszteoporózis által érintettek egyharmada férfi, körülbelül 600.000 nő és 300.000 férfi szenved tőle. A csípőtáji, például combnyaktörések egyharmada férfiakat sújt. Az "erősebbik nemhez" tartozók csontozata vastagabb, erősebb, mint a nőké, csonttömegük és csontjaik keresztmetszete is nagyobb. Ezért esetükben a csontritkulás lassabban alakul ki, a fő veszélyt jelentő csípőtáji törések is 10-20 évvel későbbi életkorban következnek be, mint a nőknél, ugyanakkor ezek súlyos következményei (mozgásképtelenség, az életminőség drasztikus romlása) háromszor gyakoribbak a nőkénél.
Egyre több az érintett
A csontritkulásos esetek száma folyamatosan növekszik. Ennek több oka is van. Az egyik a civilizált életformában keresendő: a modern kor emberénél a csontvesztés rizikófaktoraként jelentkezik a fizikai aktivitás hiánya, a kalciumban és D-vitaminban szegény étrend, a "kalciumrabló" anyagok, például a foszfor magas bevitele, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás. Annak azonban, hogy az oszteoporózis lassan népbetegséggé válik a világ fejlett országaiban, van egy ezeknél örvendetesebb oka is: egyre nő ugyanis a születéskor várható élettartam, világszerte mind többen élik meg az időskort.
Magyarországon a férfiak 71,4, a nők 78,3 évre számíthatnak. A becslés szerint az Egyesült Államokban a 65 év felettiek száma 2050-re 69 millióra növekszik. A demográfusok ezeket a tendenciákat látva 2020-ra már kétmilliárd főnyire becsülik a Föld lakói között az időskorúak számát. Így érthető, hogy egyre nagyobb jelentősége van a jellemzően az idősebb korban jelentkező betegségeknek, köztük a csontritkulásnak. A betegség társadalmi jelentőségére rámutat például az az adat, hogy míg az oszteoporózis miatt bekövetkező csípőtörések száma a WHO adatai szerint 1990-ban 1,7 millió volt a világon, de 2050-re már 6,3 milliót prognosztizáltak a szakemberek.