A mozgásszervi problémákat - csont- és ízületi betegségeket - gyulladásos elváltozások, porckopások okozzák, de a csontokat, ízületeket gyakran érik sérülések is.
A csont a szervezet állandóan változó szövete, melynek számos feladata van. A csontváz adja azt az erős és stabil tartóoszlopot, amire mozgáskor az izmok ereje hat, ezen kívül védőpajzsként óvja a belső szerveket. A csontok egymással érintkezve ízületeket képeznek. Az ízület felépítése határozza meg a lehetséges mozgás kiterjedését és irányát.
Csonthártyagyulladás
A csonthártya gyulladását megerőltetés, baleset vagy fertőzés okozhatja. Utóbbinál a csonthártya alatt gennyes váladék halmozódik fel, amit a csontállomány körülírt elhalása kísérhet. A specifikus csonthártyagyulladások többnyire idültek: lehet tüdőtuberkulózis szövődménye, amelynél úgynevezett hideg tályog alakul ki, vagy kialakulhat a vérbaj harmadik stádiumában is csontkinövéseket hozva létre, ez azonban ma már nagyon ritkán fordul elő. A kezelés az alapbetegségre irányul, olykor sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.
A csont daganatai
A csontdaganatok jó- és rosszindulatúak lehetnek, az utóbbiak részben elsődlegesek, részben áttétiek. Az elsődleges daganat magából a csontállományból indul ki, a másodlagos pedig a szervezet más részén kialakult rosszindulatú daganat csontáttétele. Mindkét esetben jellemző a heves fájdalom, a spontán csonttörések és a torzulások. A röntgenvizsgálat segíti a diagnózis felállítását, azonban a csontbiopszia és a kórszövettani vizsgálat eredménye erősíti meg minden kétséget kizáróan a kórismét.
Az elsődleges csontdaganatok előfordulása ritka, azonban gyermekeknél és serdülőknél komoly következményekkel járhat. A csontállomány elsődleges daganatait összességében szarkomának nevezik, az elnevezésben megjelölve azt is, hogy milyen alapszövetből indult ki (pl. a porc eredetű daganatot kondro szarkómának nevezik). Ezek a daganatok ritkán képeznek áttéteket.
Sokkal gyakoribbak a csontokban másodlagosan kialakult daganatok, különösen az emlő-, a pajzsmirigy-, a prosztata-, a vese- és a hörgőrák hajlamos csontáttétek képzésére. Az áttétek önmagukban is okozhatnak különböző kórképeket. Az elsődleges daganat és az áttét hiánya vagy megjelenése határozza meg a prognózist (kórjóslat), vagyis a beteg sorsát.
Heveny ízületi gyulladás
A heveny ízületi gyulladás (artritisz) kifejezés különböző eredetű betegségeket takar. Az artritisz oka egyaránt lehet az ízületek baktériumfertőzés, vírusfertőzés vagy anyagcserezavar miatt kialakult gyulladásos megbetegedése.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A baktériumfertőzés okozta ízületi betegségeket különféle gennykeltő baktériumok váltják ki. Ezek az ízületi betegségek nagyon súlyos mozgáskorlátozottsággal járnak, de szerencsére ritkán fordulnak elő.
- A tuberkulotikus ízületi gyulladás a rendszeres BCG-védőoltás és a célzott antibiotikus kezelés bevezetése óta igen ritka. A betegség kórokozója a Koch-bacilus, mely elsősorban a tébécé kialakulásáért felelős. A folyamat az ízületeket és a csontállományt külön-külön vagy együtt is károsíthatja, és súlyos csontdeformitást okozhat. Egyik ismert formája a csigolyakárosodást követő púp. A tébécés csigolyagyulladás a lágy részekre, és akár a lágyékszalagig is terjedhet, ezt nevezik hidegtályognak. A betegség az elváltozás elhelyezkedésétől függően ízületi vagy csigolyamerevséggel végződhet. A kórjóslat a kezelési módszerek fejlődésével jelentősen javult, súlyos kimenetelű formái ma már kivételesen ritkán fordulnak elő.
- A gennyes ízületi gyulladás kórokozói a különféle gennykeltő baktériumok, a Strepto-, a Pneumo-, a Gono- és a Staphilococcus. Szerencsére nem túl gyakori betegség, ugyanis súlyos károsodást okozhat az ízületekben.
- A szexuális úton terjedő betegségeket (különösképpen a gonorreát) kísérő ízületi gyulladás a kezdeti húgycsőgyulladás után néhány héttel jelentkezik, főleg akkor, ha a húgycső gyulladását nem kezelték ki tökéletesen. Általában csak egy ízületet érint (a térdet vagy a bokát), és ugyanazt a kezelést igényli, mint a gonorrea. AIDS-betegeknél is kialakulhat ízületi gyulladás.
A vírusfertőzés okozta ízületi gyulladás számos vírusos megbetegedésben előfordul, azonban egyedi jellegzetességei nincsenek, tünetei beleolvadnak az amúgy is izomfájdalmakkal kísért vírusos tünetegyüttesbe. Az alapbetegség kezelése során az ízületi betegség is fokozatosan eltűnik.
Az anyagcserezavar okozta ízületi gyulladások között első helyen kell említeni a köszvényt. Ezt a betegséget olyan embereknél figyelhetjük meg, akiknek a vérében magas a húgysav szintje, ez esetben ugyanis a húgysav sója kristályos formában lerakódhat az ízületi porcban. Főként férfiaknál jelentkezik, többnyire veleszületett anyagcserezavar talaján. Összefüggésben állhat a köszvény a túlzott fehérjefogyasztással is (főleg húst és hüvelyeseket tartalmazó étrend), ezért a kezelést diétával is ki kell egészíteni. Okozhat köszvényt a vérben keringő húgysav mennyiségének csökkenését és kiürülését elősegítő enzim elégtelen termelődése is. A betegség heves fájdalommal jelentkezik (gyakran a nagylábujjban), az ízület ilyenkor duzzadt, vörös és meleg. A húgysavképződést gátló gyógyszerek nagy segítséget jelentenek, azonban nem szabad alábecsülni a diéta hasznosságát sem (pl. szigorúan ellenjavallt a belsőségekből - máj, vese, szív - készült ételek fogyasztása).
A kondrokalcinózis (álköszvény) egy másik gyakran előforduló anyagcsere-betegség. Az álköszvényben szenvedőknél kalcium-pirofoszfát kristályok találhatók az ízület üregeiben és a porcban. Főleg a térd, a csukló és a szeméremcsont (szimfizis) ízületeit érinti. Kezelése helyileg alkalmazott fájdalomcsillapító injekciókkal történik.
Nem gyulladásos ízületi betegségek
Az artrózis minden ízületet megtámadhat, azonban leginkább a csípő, a térd, a gerinc, a kéz és a láb ízületeit fenyegeti. A kezelés összetett, hangsúlyos az életmód átalakítása a megbetegedett ízületek megkímélése érdekében (kerülni kell a felesleges erőkifejtést, a nehéz munkát, az elhízást stb.) Kezelésére gyógytornát, fizikoterápiát, hőkezelést, szalicil tartalmú és nem szteroid gyógyszereket, helyi injekció blokádokat, és végső esetben műtétet alkalmaznak a reumatológusok. A műtét elsődleges megoldásként kínálkozik, amennyiben olyan ízületet kell helyreállítani, amely torzulása folytán maga is artrózist okozhat.
Ez is érdekelhet
A térd artrózisa
A térdízület e kóros elváltozása gyakran a változás korán (menopauza) túljutott, vagy fiatalabb, de elhízott nőket sújtja. A férfiak nincsenek kitéve a megbetegedés veszélyének. Az artrózis érintheti a térdkalácsot, a lábszár- és a combcsontot, akár egyszerre is. Legfőbb tünete a térdízületben jelentkező fájdalom, mely járás közben felerősödik. A fájdalom egészen a mozgásképtelenségig fajulhat. A térd körfogatának növekedését egyrészt az ízületi tok üregében található ízület nedv (szinoviális folyadék) felszaporodása, másrészt a csontkinövések fokozatos megjelenése okozza. Ha a kezelések ellenére a beteg állapota nem javul, utolsó lehetőségként protézis műtéti beültetése válhat szükségessé.
Legjobban: