Újszülöttek és gyermekek körében is előfordul, persze korántsem olyan nagy gyakorisággal. Összességében azonban kimondhatjuk, hogy a pattanásosság zömében a serdülők betegsége. Kialakulásában számos tényező szerepet játszik, de a pontos mechanizmus még ma sem ismert. Öröklődési hajlam fennáll, a serdülőkorban megemelkedett nemi hormonszint hatására indul be a fokozott faggyútermelés. A faggyúmirigyekben a kiürülés akadályozottsága miatt pangás alakul ki, mely kedvez bizonyos baktériumok felszaporodásának. Így gyulladás, majd gennygyülem keletkezik, kialakulnak a pattanások.
A betegség különböző megjelenési formákban látható, főként a faggyúmirigyekben gazdag területeket (arc, mellkas, hát) érinti: leggyakoribb a mitesszer, mely a faggyúmirigyek kivezetőnyílásában felszaporodott faggyúból áll. Lehet nyitott (fekete mitesszer) és lehet zárt (fehér miteszer). Ezek egyben a megbetegedés enyhe formáinak tekinthetők. Ha a mitesszer nem tud kiürülni, a kivezetőnyílásokon keresztül felszaporodnak bizonyos pattanást okozó baktériumok, megjelennek a gennygöbcsék (pustulák), a tipikus pattanások. Ezek száma és kiterjedése igen változó lehet. Néha összefolynak és egymással közlekedő járatok keletkeznek, kialakul a sipolyozó, igen súlyos pattanásos megbetegedés, mely később torzító hegekkel is gyógyulhat. Ritka a hajlatok megbetegedése és a fény hatására kialakuló forma, azonban bizonyos gyógyszerek (szteroidok), a jód és a bróm is kiválthatja a megbetegedést.
A kezelés alapelvei a következők: a panaszok fennállása esetén érdemes bőrgyógyászhoz fordulni, aki a szakmai irányvonalat követve a legkorszerűbb és a tüneteknek legmegfelelőbb kezelést alkalmazza. Külső és belső kezeléseket adhatunk, az enyhébb esetekben elegendő lehet a külsőleges szer (oldat és krém) használata, a súlyosabb formákban már gyógyszerszedés javallt. A külső szerek közül a következők állnak hazánkban rendelkezésre: hámlasztó, mitesszer-képződést gátló, és azokat feloldó krémek, fertőtlenítő oldatok, antibiotikum tartalmú oldatok és krémek. Ha ezek előírásszerű használata nem hoz eredményt néhány hét után, belső szereket adunk. Elsőként ezek közül az antibiotikumokat választjuk, fel kell készülni néhány hónapos kúrára. E mellé még adhatunk a fenti külső szerekből is. Ha az antibiotikumok nem hatnak, a legsúlyosabb esetekre tartogatott gyógyszer kerül elő, az A vitamin származék, melyet különös elővigyázatossággal csak jól együttműködő fiatalnak adhatunk. Vannak bizonyos mellékhatásai, melyek jól kezelhetők, például a szájszárazság, szemszárazság. Vérvétel szükséges a májenzimek és vérzsírok ellenőrzésére. A fogamzóképes nagylányok és nők nem vállalhatnak terhességet a szedés alatt és még a befejezése után sem 2 hónapig. Itt is néhány hónapos kúrára kell felkészülni. Kozmetikai eredményei a legjobbak, a hegesedés megelőzésében igen jó szer. A fogamzóképes hölgyek számára még hormontartalmú gyógyszer is adható azoknak, akik a gyógyszer fogamzásgátló hatását ki tudják használni.
A kezelés eredményességében fontos a jó együttműködés, mert a betegséget kiváltó tényezőket nem tudjuk kiiktatni (pl. a serdülőkori hormontermelés fokozódása), így folyamatos kezelés szükséges egészen a serdülőkor végéig. A napfény szintén jó hatással van a tünetek enyhítésében, így a nyári napozás hasznos, a szoláriumnak azonban nincs jótékony hatása. A diéta szerepe vitatott a tünetek súlyosbításában. Összefoglalva tehát, ha gondosan és szorgalmasan a bőrgyógyász utasításait követve járunk el, lassan szép eredményeket érhetünk el. V. évf. /8.sz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
