A Wake Forest Baptista Kórház új kutatása szerint a szándékos súlyvesztést követő visszahízás hosszú távon negative következményekkel jár a kardiometabolikus (CM) kockázati tényezőkre. A című folyóiratban számolt be az eredményekről a kutatás két vezetője Daniel és Kristen Beavers, akik arra voltak kíváncsiak, hogy a fogyást követő súlygyarapodás miként érinti a posztmenopauzás nők egészségét. Különösen a CM kockázati tényezők érdekelték őket, melyek jelzik a 2-es típusú cukorbetegségre és a szívbetegségekre való hajlamot. Ezek közé tartozik a vérnyomás, a HDL és LDL koleszterin, a trigliceridek, az éhomi vércukor és az inzulin szintje.
"A nők ezen csoportja számára a fogyás, és az egészséges súly megtartása jár a legnagyobb egészségügyi előnyökkel, de ebben rejlik a probléma gyökere. A legtöbb embernél gyakran előfordul, hogy az elveszített kilókat vissza is szedi, de az idősebbek körében nem igazán tisztázták még ennek hosszú távú hatásait" - mondta el Daniel Beavers.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az amerikai Nemzeti Öregedéskutatási Intézet szponzorálta a kutatást, melyben 112 elhízott, változókoron már átesett nő vett részt, átlagéletkoruk 58 év volt. Öt hónapon keresztül vettek részt súlycsökkentő programban, majd 12 hónapig csak megfigyelték őket. Elemezték a testsúlyt/testösszetételt és a CM kockázati tényezőket a beavatkozás előtt, majd 6 illetve 12 hónap elteltével. A program során a résztvevők fogytak, átlagosan 12 kg-ot. Visszahízásnak tekintették, ha legalább 2 kg-mal gyarapodott a testsúly a nyomon követési időszak során. A vizsgált nők kétharmada ebbe a kategóriába esett, és a ledolgozott felesleg legalább 70 százaléka újra súlytöbbletként jelentkezett.
Ez is érdekelhet
Az eredmények rávilágítanak arra, mennyire fontos lenne azonosítani a hosszú távú sikeres fogyás korlátait és hatékony stratégiát kidolgozni, mellyel ez a populáció megőrizhetné az egészségét.
