Sok embert érint a homlok-hajasfejbőr-határon képződött finom lemezes hámlás, a sötét ruha felszínére hulló korpa. A szaknyelv szerinti seborrhoeás alkat jegyei a csecsemőkortól az aggkorig jelen vannak az érintettek bőrén. A hajas fejbőr korpásodásában meghatározó tényező az öröklési vonal. Ez eleve meghatározhatja bőrünk típusát, nemcsak azt, hogy női vagy férfi alkatról van szó, hanem igen fontos ez esetben a zsíranyagcserénk, a faggyúmirigy termelésünk is. Bőrünk szárazsága függ a faggyúmirigy sejtjeinek oszlási sebességétől, termelésétől. A hím nemi hormonok serkentik a leghatékonyabban a faggyúelválasztást. A hím nemi hormonok nemcsak a mellékvesékben, a petefészekben és a herékben képződnek, hanem a bőrben is kiválasztódnak. Fontos szervezetünk anyagcseréjének, táplálkozásunk minőségének és az emésztési viszonyainak a folyamata, sajátossága vagy az esetleges zavara is.
A seborrhoeás alkat és a külvilági ingerekre reagáló idegrendszer alkalmazkodásunk fontos tényezője. A stresszhatások általában növelik, illetve fokozzák a seborrhoeás tünetek kialakulását. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a bőr felszínén kialakult mikroflórának, a különböző baktériumoknak, gombáknak és egyéb mikroorganizmusoknak a jelentőségét sem. Immunrendszerünk esetleges hibás működése olykor nem képes gátat vetni a mikrobák túlzott elszaporodásának.
Általában már az első három hónapban kialakulhat a csecsemő fejbőrén a zsíros, pikkelyes hámlással és enyhe gyulladással járó elváltozás, a koszmó. A szembetűnő betegség ráterjedhet az arc, a nyak és a hajlatok bőrére is. A nem kellően kezelt esetek igen súlyos kórformák kialakulásához vezethetnek. A kozmetikai babafürdetők, samponok és a rendszeres gondoskodás tünetmentessé teheti a kisbaba bőrét. Adott esetben a gyermekbőrgyógyász segít megszüntetni az elváltozást. A hajas fejbőr már az első évben benépesül sajátos mikroflórával, baktériumokkal és gombákkal. Bizonyos sarjadzó gombák a népesség kétharmadának bőrén jelen vannak, kimutathatók, tenyészthetők úgy, hogy semmiféle tünetet és panaszt nem okoznak. A mikroorganizmusok és a gombatelepek száma már kórjelző lehet. A pubertás korában növekszik e szám, a felnőtt férfiaknál állandó, míg a nőknél a negyvenes évek után csökken. A pubertáskorban a még nem rendeződött hormonális arányok miatt is, de főleg a faggyúelválasztás fokozódása következtében megváltozik a köztakaró sav és bázis köpenye. A bőrünkön található mikroorganizmusok számbeli és minőségi összetétele olykor súlyos gyulladásokat okozhat.
A hajasfejbőr-homlok-határon, és ahol a faggyúmirigyekben gazdag területek vannak, ott kifejezettebbek a bőrelváltozások. A homlok, a szemöldök, az orrszárnyi redők, a szegycsont feletti terület és a két lapocka közötti bőrfelszíneken alakulnak ki az alig viszkető, vörös alapú, enyhe korpázó hámlással kísért tünetek. A fejbőrön pedig ott a "seborrhoeás korona", a homlokbőr és a hajhatáron. Serdülő lányok életét keseríti meg. A pikkelysömörnek is lehetnek hasonló tünetei e területen, és még a fülek mögötti hajas felszíneken is elterjed. A serdülő kor végével, figyelembe véve a családi adottságokat, a fiúknál már a felnőtté válás kezdetén elindulhat a hím nemi hormonok túlsúlyának köszönhető korai kopaszodás.
A szultán háremeiben élő eunuchok közül egy sem volt kopasz, míg az idős férfikorra jelentősen csökken a hím hormon túlsúly, csupán a hajvesztés ténye a maradandó. A kopaszodást, a hajvesztést nem lehet betegségnek tekinteni. A folyamat felnőttkorban kezdődik és a homlokon folyamatosan terjed hátrafelé.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kopasz terület általában éles határral végződik. A fejbőr vékonyabbnak látszik, ennek oka, hogy a szőrtüszők hiányoznak róla. A faggyúmirigyek tovább működnek, és az aprólemezű hámlás itt is folyamatosan észrevehető. Nőknél is kialakulnak fokozott hajvesztéssel járó állapotok, de teljesen férfias típusú kopaszság sohasem. Bizonyos férfi nemi hormonok túlsúlyával járó betegségek a nők kiszőrösödéséhez vezethetnek az arcon és egyéb bőrfelszíneken. A 20-40 éves korban öröklött tényező lehet a hajzat folyamatos elvékonyodása. A homlokon nem húzódik hátra, csupán a fejtetőn ritkulnak ki a hajszálak annyira, hogy a fejbőr láthatóvá válik, a hajhagymák általában nyugalmi fázisban vannak. A hajgyökerek, illetve a hajhagymák mikroszkópos vizsgálata kellő felvilágosítást adhat az állapotról és a kezelés lehetőségéről. A hajszál elváltozásokat a tartósan és ellenőrzés nélkül szedett fogamzásgátló tabletták is okozhatják. Nőknél főleg a nagyobb lelki megrázkódtatás vezet hirtelen nagymennyiségű, ijesztő mértékű hajhulláshoz. A foltos hajhullás okának felderítése néha a szakorvosnak is gondot jelent, de kellő időben kezdve a kezelését kedvező eredmény várható. A sejtszaporodást gátló kezelések után kihulló haj mindig visszanő.
Ez is érdekelhet
A hajhullás, a megkopaszodás elkerülésének és megelőzésének vágya biztosan egyidős az emberiséggel. A biológiai folyamatok feltárása, megértése mind közelebb hozhat bennünket egy olyan bonyolult kérdés megválaszolásához, mint a kopaszodás. A korszerű higiénés viszonyok és igények, valamint az egészséges életmód megóvhat a mikrobás fertőzésektől és a betegségektől. A hormonvizsgálatok, adott esetben a fejbőr mikroorganizmusainak, baktériumainak és gombáinak (poityrosporon) pontos vizsgálata, és a legkorszerűbb mikroszkópos hajszálvizsgálatok kóroki meghatározásokhoz vezetnek. A külsőleg alkalmazott hatásos gyógyszerek és gyógyászati készítmények megelőzik, mérséklik és késleltetik e kozmetikai hibák kialakulását.
Legjobban: