Az ekcéma egy nem fertőző, gyulladásos bőrprobléma, amelyet olyan tünetek jellemeznek, mint a viszketés, bőrpír, nedvedzés és akár pörkképződés, hámlás. Egyénenként változó, hogy a panaszok a test mely részein és mennyire súlyos formában alakulnak ki, de általánosságban véve elmondható, hogy fellángolásokban jelentkeznek. Ezeket a fellángolásokat számos kiváltó tényező előidézheti. Ismert például, hogy a fokozott bőrszárazság gyakran vezet az ekcéma belobbanásához, de éppúgy szerepet játszhat az állapotromlásban az erős érzelmi stressz is. Emellett különféle vegyszerektől bizonyos allergéneken át a dohányfüstig megannyi anyag irritálhatja a bőrt, amely aztán ennek hatására begyullad.
Ekcéma bármely életkorban jelentkezhet. Legtöbbször kisgyermekeknél, ötéves kor alatt lépnek fel az első tünetek, mindazonáltal serdülőkorban, illetve akár felnőttkorban is kialakulhatnak. A gyerekkori ekcémát sok esetben "ki lehet nőni", a felnőttkori ekcéma viszont jellemzően tartós, krónikus problémát jelent. A kezelés elsősorban az ekcémás fellángolások megelőzésére és a tünetmentesség fenntartására, valamint a már kialakult panaszok enyhítésére irányul. Ehhez életmódbeli változtatásokra és gyógyhatású készítmények alkalmazására egyaránt szükség van.
Hogyan kezeljük az ekcémás bőrt?
Amennyiben valaki ekcémára hajlamos, a legfontosabb, hogy megfigyelje, megismerje, szervezete milyen behatásokra reagál bőrgyulladással, és hogy ezeket a tényezőket a lehetőségekhez mérten elkerülje, minimálisra szorítsa. Sok esetben például allergiás reakcióhoz köthetően lobban be a betegség, legyen szó akár pollen-, állatszőr-, penész-, háziporatka- vagy éppen ételallergiáról. A tisztító-, tisztálkodószerek és szépségápolási termékek egyes összetevői ugyancsak irritálhatják a bőrt, amely bizonyos ruhaanyagokra is érzékeny lehet. Vannak, akiknél a meleg idő vagy intenzív testmozgás miatti fokozott izzadás vált ki panaszokat, de előfordulhat, hogy hormonális változások állnak a háttérben. Nők esetben megesik például, hogy várandósság alatt vagy a menstruációt megelőző napokban súlyosbodnak az ekcémás tüneteik.
A pontos kiváltó okok feltárása és a megfelelő kezelési terv felállítása érdekében javasolt első körben bőrgyógyász szakemberrel konzultálni. Kezelőorvosunk szükség esetén szteroidos helyi készítmények használatát javasolhatja a fellángoló gyulladás csillapítása céljából. Ezek kúraszerű, átmeneti használata gyors javulást hozhat a bőr állapotában. Belső kezelés ugyancsak szükségessé válhat: antihisztamintartalmú tablettákkal az allergia által kiváltott panaszok csökkenthetők, súlyos ekcéma esetén pedig kortikoszteroid tablettákkal érhető el javulás rövid távon. Amennyiben felmerül a bakteriális fertőzés kockázatának gyanúja, úgy antibiotikum kúrát is felírhat a szakember.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindezeken felül rendkívül fontos a bőr mindennapos hidratálása és zsírozása, helyreállítva ezzel a bőr védőrétegének normál állapotát. Erre a célra érdemes olyan hidratáló krémet keresni, amely élettani lipideket és vízmegkötő anyagokat tartalmaz, továbbá mentes az olyan tartósító, illatosító összetevőket és színezékeket, amelyekre bőrünk érzékeny. Amennyiben nem ismerjük, mely összetevőkre lehetünk esetleg allergiásak, úgy egy új termék vásárlása esetén mindig próbáljuk ki azt először a könyökhajlatunkban. Várjunk 24-48 órát, hogy nem okoz-e kiütést, viszketést, mielőtt bekennénk vele a teljes testfelületünket. Előírás szerinti alkalmazás mellett a megfelelő - akár kifejezetten ekcémára ajánlott - készítménnyel megőrizhetjük bőrünk nedvességtartalmát, elősegíthetjük a regenerálódását, valamint hatékonyan csillapíthatjuk az ekcémás gyulladást és a viszketést.
A hidratáló krémeket érdemes tisztálkodás után használni: egy puha törölközővel óvatosan itassuk fel bőrünkről a vizet, majd mielőtt még teljesen megszáradna, kenjük be az adott krémmel, hogy pótoljuk a nedvesség- és zsírtartalmát. Kezeink esetében ugyanezt megismételhetjük kézmosást követően is, különösen, ha gyakran mosunk kezet. Gyógynövényes készítmények alkalmazásával azonban érdemes körültekintőnek lenni, mert ezek összetevőire szintén érzékenyen reagálhat a bőr.
Apró praktikák az ekcéma kontrollálására
A hidratálók használata mellett akad néhány egyéb olyan hétköznapi rutin is, amely révén elejét vehetjük a bőr kiszáradásának és az ekcéma fellángolásának, súlyosbodásának. A mindennapos tisztálkodás során például javasolt kerülni a forró vizet. Ehelyett zuhanyozzunk langyos vízzel, és ne töltsünk a víz alatt 10-15 percnél többet. Legyünk nagyon körültekintőek a szappanválasztás kapcsán is: válasszunk olyan terméket, amely nem tartalmaz színezékeket vagy illatosító összetevőket. Öltözködésünkben részesítsünk előnyben a pamutból készült, puha, továbbá a bőrünkhöz lazán tapadó ruhadarabokat. Ügyeljünk arra, hogy otthonunk levegőjének hőmérséklete és páratartalma ne legyen se túl alacsony, se túl magas, ha szükséges, használjunk párásítót beltéren. Mindezeken felül fordítsunk kellő figyelmet a mentálhigiénénkre is, hiszen a stressz szintén fokozza az ekcémás fellángolás veszélyét.
Végezetül érdemes kitérni a tünetek közül a viszketésre. Az ekcéma okozta viszketés ugyanis olyan kínzó lehet, hogy nehéz lehet megállni, hogy ne vakarjuk állandóan a bőrünket. Mégis fontos lenne, mivel a vakarózás ilyenkor csak súlyosbítja a panaszt. Ha tehát nagyon nem bírjuk ki, igyekezzünk legfeljebb az ujjbegyünkkel nyomást helyezni a viszkető bőrfelületre vakarás helyett, illetve segíthet uralkodni a késztetésen, ha bőrünket nedves kötéssel fedjük le. Gyermekek esetében a vakarózás okozta bőrsérülések megelőzése érdekében fontos, hogy rendszeresen vágjuk a körmüket, és ha kell, éjszakára adjunk rájuk kesztyűt. Támaszkodhatunk továbbá olyan krémekre, amelyek, az érintett területen alkalmazva csillapítják a viszketést és - pótolva a nedvességet és az élettani zsírokat - helyreállítják a bőr védőrétegét.
Ez is érdekelhet
A cikk a Bayer Hungária Kft. megrendelésére készült.
