Az alopecia areata egy autoimmun állapot, amely során az immunrendszer tévedésből a hajhagymákat támadja meg. Ennek következménye lehet enyhe vagy akár súlyos hajhullás, hajvesztés. A hajvesztés mértéke egyénileg nagyon eltérő. A teljes kopaszságot okozó zavart alopecia totalisnak nevezik, ha pedig a testről és az arcról is kihullik a szőr, akkor alopecia unversalisról beszélünk – foglalta össze dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza, kozmetológus.
„Az alopecia nem jelenti azt, hogy az ezzel élők betegek. A hajvesztés csupán egy tünet, amely akár meg is szűnhet. Az autoimmun állapottól eltekintve az érintettek teljesen egészségesek lehetnek” – tette hozzá Brezán doktornő. Mint mondja, akik először találkoznak ezzel a problémával, sokszor attól tartanak, hogy valamilyen komoly betegségre figyelmeztethet. Az alopecia esetében azonban szó sincs erről. Ugyanakkor a hajvesztés pontos okát mindig orvosnak kell diagnosztizálnia, ezért feltétlenül fontos, hogy kivizsgáltassák magukat az érintettek.
Mi okozhatja a hajvesztést?
Alopecia bármely életkorban kialakulhat, de legtöbbször tinédzsereknél, illetve a húszas-harmincas életévekben jelenik meg. Nők és férfiak egyaránt érintettek lehetnek, méghozzá legtöbbször úgy, hogy a családban ennek nem volt előzménye. Ugyanakkor, ha magánál az érintettnél vagy vér szerinti hozzátartozójánál megjelent más autoimmun betegség (például pikkelysömör, pajzsmirigybetegség, vitiligo, lupusz, 1-es típusú cukorbetegség), akkor az alopecia kialakulásának kockázata is magasabb.
Ugyancsak rizikófaktornak számít:
- a terhesség;
- vírusos és egyéb fertőző megbetegedések;
- a kezeletlen stressz;
- trauma.
A hajvesztés így kezelhető
Jada Pinkett Smith néhány hete számolt be róla, hogy bár nála teljes kopaszságot okozott az alopecia, lassan kezd visszanőni a haja.
„Bár az immunsejtek az alopecia során a saját hajhagymákat támadják meg, attól még a hajhagymák életben maradnak, ami azt jelenti, hogy a haj vissza is nőhet. Amennyiben csak enyhe hajvesztésről van szó, ez akár magától is megtörténhet, ha súlyosabb az eset, kezelésre lehet szükség” – mondta el dr. Brezán Edina. „Miután megvizsgáltuk és kikérdeztük a pácienst, utánajártunk, jelen van-e esetleg más, akár autoimmun betegség is az életében, dönthetünk a kezelésről. Szóba jöhetnek szájon át szedhető szteroid készítmények, topikális készítmények, fényterápia és az immunterápia több formája is. Nem minden kezelés működik mindenkinél, ezért türelemre van szükség a páciensek részéről, hiszen nemcsak a megfelelő módszert kell megtalálni, de maga a hajnövekedés is lassú folyamat, és nem is következik be minden egyes érintettnél. Mindenesetre nem szabad feladni, és a bőrgyógyászati kezelés mellett érdemes lehet pszichológiai, mentálhigiénés segítséget is igénybe venni.”
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
