Az elmúlt években az élelmiszerek címkézése jelentősen megváltozott, a gyártók ugyanis már nem csak az összetevőket, hanem az élelmiszerek kalóriatartalmát is jelzik. De hogy ezek a címkék valójában hogyan érintik a táplálkozási szokásainkat, keveset tudunk, ugyanis nincsenek meggyőző kutatási bizonyítékok.
Az Észak-Karolina Egyetem szakértői ezért 800 önkéntest kértek fel egy átfogó kísérletre. A jelentkezőket négy csoportra osztották és arra kérték őket, hogy válasszanak maguknak valamilyen gyorsétteremi ételt. Az első csoportnak semmilyen információt nem adtak az ételekről, a második résztvevőinek megadták a kalóriatartalmat, a harmadik csoport tagjainak azt árulták el, hogy hány perc gyaloglással tudják ledolgozni az ennivalót, a negyedik csoport tagjai pedig azt láthatták a címkéin, hogy hány kilométer sétába kerülne az adott étel.
Az eredményekből kiderült, hogy azok, akik semmilyen információt sem kaptak, átlagosan 1020 kalóriát vettek magukhoz, ez a felnőtt napi ajánlott kalóriabevitel körülbelül 40 százaléka. A második csoport tagjai, akik tudták az ételek energiatartalmát, csak 927 kalóriát fogyasztottak, míg a harmadik csoport tagjai 916-ot. A legkevesebb energiát azonban a negyedik csoport tagjai vitték be a szervezetükbe, átlagosan 826 kalóriát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
