Egy új megközelítés, a chilipaprika hatóanyagának használata áttöést jelenthet a kémiai anyagokkal dolgozó érzéstelenítés világában. A felfedezés nagy távlatokat nyithat a sebészet, a fogászat és a szülészet fájdalomkezelési módszereiben is.
A jelenleg használt helyi érzéstelenítők eltompítják többé-kevésbé az összes idegsejtet, nem csak a fájdalomérzőket, ezzel időleges bénulást és dermedtséget okoznak. Ezért van például az, hogy a gyökérkezelésen átesett betegek nyáladzva, zsibbadó szájjal és bénult izomokkal hagyják el a fogorvosi rendelőt. A kutatók most találtak egy új módszert, amivel csak a fájdalomérző idegsejteket célozzák meg, és elkerülik a mozgatásért és érzékelésért felelős neurokat - írja a MediPress.
A tudósok eddig ugyan csak patkányokon bizonyították új megközelítésüket de magabiztosan állítják, hogy emberen is működni fog a hatóanyag. A patkányok kapszaicint, az erőspaprika aktív összetevőjét, és az általános helyi érzéstelenítő, a lidocain egyik származékát tartalmazó injekciót kaptak. Összhangban dolgozva ezek a vegyületek a fájdalomérző neuronokat célozzák, megállítva az agyba induló fájdalomjel továbbítását.
A patkányokat kényelmetlen hőforrásra helyezték és átlyukasztották a lábukat, ennek ellenére azok nem mutatták fájdalom jelét úgy, hogy közben normálisan mozogtak és viselkedtek. Az injekció fél órán belül kezdett hatni és fájdalomcsillapítás órákon keresztül tartott.
Az első általános érzéstelenítőt, az étert 1846-ban kezdték el használni, forradalmasítva ezzel a sebészetet, de nem sok változott az érzéscsillapítás felfogásában az elmúlt másfél évszázad alatt. Dr. Clifford Woof a Massachusetts Kórházból, a tanulmányt a Nature-ben publikáló kutatócsapat tagja úgy gondolja, hogy az új megközelítés az éterhez hasonlóan átalakíthatja a sebészetet. "Úgy képzelem el, hogy nagyon sok eljárásban elterjedhet ez a módszer," - mondta Woolf a telefonos interjú során, majd optimistán hozzátette, hogy az emberen folytatott kísérletek az elkövetkező két-három évben elkezdődhetnek.
A kutatók úgy gondolják, hogy ez a felfedezés hasznos lehet az olyan kisebb beavatkozásoknál, mint a foghúzás, a térdsebészet és más izületek operációja, a szülés során és esetleg a krónikus fájdalmak kezelésében is. Hozzáteszik: egy hasonló módszerrel csillapítható az ekcéma, mérges szömörce és más körülmények okozta viszketés is.
"A fájdalomérző neuronok elég hasonlóak emberben és patkányban ahhoz, hogy elvben működjön ugyanaz a stratégia," - álíltja Bruce Bean, a Harvard Orvosi Egyetem kutatója, a csoport másik tagja.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az injekcióban található két anyagnak egyedülállóan jó a hatásprofilja: blokkolja a fájdalmérző neuronok aktivitását anélkül, hogy megállítaná a többi idegsejtből induló jelet. A lidocain beavatkozik az idegsejtben folyó elektromos áram működésébe, de a kutatásban használt származéka, amit QX-314-nek hívnak magától nem képes átlépni a sejtmembránt, hogy befolyásolja az elektromos aktivitást, és ez az a pont, ahol a chili bejön a képbe.
Ez is érdekelhet
STOP
