"Az érzékelés szempontjából és érzelmileg is kellemetlen élmény, amely egy valós vagy lehetséges szövetkárosodáshoz kötődik, vagy ahhoz hasonlít" - definiálja a fájdalom lényegét a Nemzetközi Fájdalomkutató Szövetség (IASP). Hozzátéve ugyanakkor, hogy a fájdalom mindig egy személyes élmény, amelyet különböző mértékben biológiai, pszichológiai és szociális tényezők egyaránt befolyásolhatnak. Magyarán minden ember másként éli meg a fájdalmat, de élete során mindenki megtanulja, mit is jelent az számára.
Ez fontos is, mert általában véve a fájdalommal azt üzeni szervezetünk, hogy valami nincs rendben. Egyes esetekben teljesen nyilvánvaló a tünet kiváltó oka, például amikor óvatlanul puszta kézzel fogunk meg egy forró fazekat, vagy ha reggel ébredés után egy rossz mozdulatnál belerúgunk az ágy sarkába. Előfordulhat azonban az is, hogy nem ismerjük a probléma forrását, így tanácsos lehet orvoshoz fordulni a háttérben meghúzódó kiváltó tényező feltérképezése érdekében. Ez ügyben értékes támpontot nyújthat a fájdalom jellege: lássuk tehát, milyen típusait különböztethetjük meg.
Meddig tart a fájdalom?
A panaszt többféle szempont alapján is lehet kategorizálni. Elsőként érdemes számba venni a tartamát, amely alapján beszélhetünk akut (heveny), krónikus (idült) és ismétlődő, avagy időszakos fájdalomról. Az akut fájdalom rendszerint hirtelen alakul ki valamilyen sérülés nyomán, majd belátható időn belül meg is szűnik. Ilyen lehet például egy teljesen váratlanul létrejövő bokarándulás, amelyet azonnal megérzünk, de amint meggyógyult, a fájdalom is megszűnik. Ezzel szemben a krónikus fájdalom tartósan, hónapokig vagy évekig is fennállhat. Olykor az eredeti kiváltó oka, legyen az akár egy sérülés vagy megbetegedés, már megszűnt, az idegrendszer fájdalomjelei mégis aktívak maradnak. Vannak továbbá, akik előzetes sérülés, szövetkárosodás nélkül is tartós fájdalmakkal küzdenek. A harmadik típus, az ismétlődő fájdalom legfőbb jellemzője, hogy időről időre visszatér, majd megszűnik, mint például a fejfájás vagy a fogfájás.
Honnan ered a fájdalom?
Az osztályozás egy másik lehetséges alapja, hogy milyen típusú károsodás áll a fájdalom mögött. Egyfelől kialakulhat ugyanis szövetkárosodás nyomán, ezt nevezzük közönséges, avagy nociceptív fájdalomnak. Másfelől okozhatja idegkárosodás, amikor neuropátiás fájdalomról van szó. Előbbivel van dolgunk, ha a konyhában krumplihámozás közben megvágjuk véletlenül az ujjunkat, míg utóbbira példa a cukorbetegség okozta diabéteszes neuropátia, amely a többi között a végtagokat érintő fájdalom, zsibbadás és érzéskiesés formájában jelentkezhet. Mindezeken felül érdemes megemlíteni az úgynevezett pszichogén, avagy lelki eredetű fájdalmat. Bár ennek is lehet szervi eredete, jellemző azonban, hogy az érintett által átélt fájdalmat olyan tényezők váltják ki, illetve erősítik fel vagy teszik tartósabbá, mint a stressz, a depresszió vagy a szorongás.
Hogyan kezelhetjük a fájdalmat?
Bármilyen típusú fájdalmat is tapasztaljunk, fontos mérlegelni, hogy az adott tünet mekkora veszélyt jelezhet. A legtöbb esetben a fájdalom teljesen normális jelenség, és nem ad okot különösebb aggodalomra. Ha rossz pózban aludtunk el éjszaka, úgy érthető, ha reggel sajog a nyakunk és a hátunk , továbbá valószínűsíthető, hogy rövid időn belül megszűnik a panasz. Kisebb háztartási balesetek esetén szintén elegendő, ha megfelelően ellátjuk otthon az adott sérülést, majd hagyunk időt a gyógyuláshoz. Általánosságban véve abban az esetben javasolt szakemberhez fordulni, amennyiben a fájdalom...
- nagyon erős, akár elviselhetetlen;
- hosszabb ideig fennáll, mint azt az adott sérülés vagy megbetegedés valószínűsíthetően indokolná;
- ismeretlen okból jelentkezik.
A kezelés elsődleges célja mindig a fájdalom kiváltó okának megszüntetése. Ez persze nem minden esetben lehetséges, illetve sokszor összetett vagy hosszabb időt igénylő feladat. Éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a tüneti kezelésre, azaz a fájdalom csillapítására is. E célra többféle gyógyszer is elérhető. Enyhébb panaszok esetén orvosi recept nélkül is kaphatóak olyan készítmények, amelyek hatóanyagként például acetilszalicilsavat, paracetamolt vagy ibuprofént tartalmaznak.