Miért nem járnak a férfiak orvoshoz?
Fitymaszűkület , prosztatagondok, merevedési zavarok - a férfiegészség témakörének leggyakoribb kulcsszavai általános tabutémák. Az egészségügyi statisztikák tükrében mégis fontos, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjanak ezek a témák, és minél szélesebb réteghez eljussanak a betegségek korai felismeréséhez szükséges, általános információk. Magyarországon az EU-s átlaghoz képest alacsonyabb az egészségértés, ebben ráadásul régiónként, sőt nemekre szétbontva is nagy különbség figyelhető meg.
A vidékiek elmaradnak a nagyvárosok átlagához képest, de nagy különbség figyelhető meg a nők és a férfiak egészségtudatossága között is, az előbbiek javára. Az eltérő egészségértési arányok okait azonban érdemes társadalmi aspektusból is megvizsgálni, hogy láthatóvá váljon: a férfi talán tisztában van vele, hogy orvosi segítségre szorul, de szégyenérzetét nehezebben küzdi le, mint egy nő.
November 19-e a Nemzetközi férfinap, melynek kapcsán egy kerekasztal-beszélgetésen tárgyalták ki szakemberek a nemet érintő legfontosabb egészségügyi problémákat. A világnap kapcsán egy kutatást is készítettek, amely a hazai lakosság általános tudását mérte fel a férfiakat érintő betegségek kapcsán.
"Ott lent, tudja"
Nehéz helyzetben vannak a férfiak, hiszen a társadalmi szerepben való megfelelés sok esetben összeegyeztethetetlen az egészségügyi kívánalmakkal. Az erősebbik nem ideáljába nem fér bele, hogyha a jelentéktelennek vélt tünetek miatt is segítséget kérnek - a kutatás eredményei szerint a férfiak 15, a nők 12 százaléka úgy nyilatkozott a felmérésben, hogy orvosi segítség nélkül is ki kell bírniuk bizonyos betegségeket. Emiatt sokan már csak előrehaladott stádiumú betegséggel keresik fel az orvost, amikor a kezelési lehetőségek leszűkültek, a gyógyulás ideje pedig kitolódik.
Nehéz úgy beszélgetni egy problémáról, hogyha nem ismerjük, vagy nem találjuk a megfelelő szavakat. A férfigondok esetén általános a szemlesütött zavartság, illetve hogy a betegek mernek olyan szavakat használni, mint a pénisz, vagy a végbél. Helyette a legtöbben csak körülírják a panaszokat, olyan kifejezésekkel élve, mint az "ott lent, tudja", és a "tudja, hol" - mondta el Kántor Nedda szakpszichológus. A szexualitást érintő betegségek általános társadalmi stigmatizációja nem oldható fel, míg nem kezdünk el beszélni a problémákról. Ez a párbeszéd pedig csak akkor valósulhat meg, ha ki merjük mondani a megfelelő szavakat - vélekedett a szakpszichológus.
A felmérés szerint a hererákról és a prosztatarákról tízből négy férfi szégyell beszélni, de még ennél is kellemetlenebbnek érzik a nemi betegségeket, például a nemi szervi szemölcsöt, vagy a gombás fertőzéseket. A fitymaszűkületről a szexuálisan legaktívabb, 18-29 éves korosztály beszél a legkevesebbet: közülük az érintett férfiak kétharmada titkolja problémáját.
Párjuktól kérnek tanácsot az urak
A népbetegségnek számító aranyérbetegség szintén tabu a férfiaknál: bár a válaszadók felének volt már aranyeressége, csak tizedük ment el proktológiai vizsgálatra , 12 százalékuk pedig más orvost keresett fel a panaszaival. A végbéltáji gondokról ráadásul kimondottan nem szeretnek beszélni az emberek: a megkérdezettek ötöde trágárnak vagy gyerekesnek érzi a panaszokat leíró szavakat, és szégyelli a tüneteket.
Kétharmaduk bízik benne, hogy a betegség magától is elmúlik, tízből hárman pedig házi praktikákkal próbálják kezelni a végbéltáji tüneteket. Dr. Csatár Éva proktológus hangsúlyozta: aranyér gyanúja esetén nem azért fontos orvoshoz fordulni, mert az aranyér olyan veszélyes lenne (hiszen szinte minden formája ambulánsan, műtéti beavatkozás nélkül kezelhető), hanem azért, hogy a szakember kizárhassa a súlyosabb betegségeket, és a megfelelő diagnózist felállíthassa.
A legtöbb férfi szabályosan retteg
Persze ha a betegek meg sem említik a panaszokat, nehezen várható el, hogy orvoshoz forduljanak velük. A felmérés szerint a férfiak többsége a párjától kér elsődlegesen tanácsot, ha valamilyen szokatlan tünetet észlel odalent, szakorvost viszont csak az érintettek ötöde keres fel. Prof. Dr. Rurik Imre urológus hangsúlyozta: a nemek közötti különbség egyik alapja, hogy a nők számára már szinte természetesek a nőgyógyászati vizsgálatok , a férfiaknál azonban az intim zónák orvosi vizsgálata szégyenérzetet kelt.
"A legtöbb férfi szabályosan retteg az urológiai vagy proktológiai vizsgálatoktól, pedig egy egyszerű szűrés, vagy időben felismert tünet életet menthet. A szakorvosokat az életvitelhez jobban illeszkedő terápiás módszerek miatt is érdemes felkeresni, ma már számos betegség, például az aranyeresség tünetei is enyhíthetőek tablettával, ami a megkérdezett férfiak csaknem kétharmadának könnyebbséget jelentene a betegség kezelésében" - hangsúlyozta Dr. Bánfalvi Péter proktológus.