„Onan valahányszor együtt volt bátyja feleségével, magját a földre ontotta, nehogy utódot támasszon bátyjának.” A Teremtés könyvében olvashatjuk ezt az idézetet, amiből kiderül, már az Ószövetség is megemlékezik a fogamzásgátlás egyik ma is alkalmazott módszeréről, a megszakított közösülésről.
Ókori furcsaságok
A nem kívánt terhesség elleni védekezésre évezredek óta próbál az emberiség hatásos módszereket találni. Mai szemmel nézve meghökkentő és furcsa technikákkal igyekeztek meggátolni a fogamzást. Az ókori egyiptomiak például mézes krokodiltrágyát használtak spermaölőként: úgy gondolták, ha a nő hüvelyébe kerül a hüllő ürülékéből készült labdácska, az jó eséllyel megakadályozza a spermiumok célba érését. A rómaiak ezt elefántürülékből gyúrt pesszáriummal igyekeztek megoldani, míg Kínában a nők köldökére helyezett forró vasgolyó volt hivatva gátolni a fogamzást. A görögök már a magzatelhajtást is ismerték: a vadmurok főzetét használták erre, aminek valóban lehet hatása, mivel még ma is alkalmazzák Indiában.
Abrakadabra
Mivel a gyermekáldás az égiek akarata, hozzájuk kell fohászkodni, ha el akarjuk kerülni a teherbeesést – e gondolat jegyében születhettek azok a ráolvasások, s készülhettek a ma már mosolygásra késztető amulettek, melyekkel őseink védekezni próbáltak. Hatásos eszköznek vélték, ha a nők macska- vagy menyétheréből készült zacskót hordtak a nyakukban, de az öszvérek – e négylábú képtelen a szaporodásra - fülzsírja is igen kelendő volt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ecetsav, kóla, csirkecsont
A középkorban már nem állatürülékkel igyekeztek meggátolni a fogamzást: az ecetsavval vagy más anyagokkal történő hüvelyöblítést alkalmazták. Ám nem egyszer előfordult, hogy a fogamzásgátlásra használt különféle vegyületek olykor halálos mérgezést is okoztak. A hatásosnak vélt levek a 20. században is felbukkantak: az 1960-as években városi legendaként terjedt el az Egyesült Államokban, hogy a kólás öblítés spermát öl. De nem csupán hüvelyöblítésre, hanem ivásra is furcsa főzeteket próbáltak ki: ilyen volt az alkohollal felöntött, összetört hódhere – ez Kanada asszonyainak és lányainak módszere volt a 17. században-, míg a francia madame-ok ez idő tájt hagymalével igyekezetek megelőzni a gyermekáldást.
A méhen belüli fogamzásgátló eszközök – a mai spirál elődei - legkezdetlegesebb formái a csirke villa alakú mellcsontjából készültek. Később aztán fémből – előfordult az is, hogy aranyból – formázták ezeket az eszközöket. Az első igazán „emberbarát”spirálok 1950-es években készültek, műanyagból. Néhány évtizeddel később azzal próbálták fogamzásgátló hatásukat növelni, hogy rézzel, ezüsttel, majd sárgatest hormonnal kombinálták.
Fedett férfiasság
A híres itáliai anatómus Fallopius jött rá i.sz. 1564-ben, hogy ha a hímvesszőt lefedik, meggátolhatják a terhességet, így a férfiakat is bevonta némileg a védekezés felelősségébe. Állati bélből készültek az első, hatékonynak mondható kondomok: ezeket még a nagy hódító, Casanova is alkalmazta. Ekkor még minden használat után ki kellett mosni az eszközt - szó sem volt még egyszer használatos kondomról. Az első gumióvszerre egészen 1855-ig kellett várni. Ez inkább egy kerékpár gumibelsejére hasonlított, mint egy mai óvszerre, de mindenképpen fontos mérföldkő volt: George Bernard Shaw például a 19. század legnagyobb találmányának tartotta.
Kényelmes hormonok
A terhesség alatt nem történik peteérés: a 19. században Ludwig Haberlandt, az Innsbrucki Egyetem professzora tette e felfedezést. Arra a megállapításra jutott, hogy a fogamzásgátlás érdekében ezt az állapotot a nem terhes nők számára is elérhetővé kell tenni: a doktor megoldásként a petefészek-kivonat bevitelét javasolta. Az 1920-as évek végén aztán felfedezték az ösztrogéneket, a sárgatesthormont, kicsivel később a progeszteront. E hormonok mesterséges előállítására tett kísérletek végén –1959-ben – megszületett az első kombinált fogamzásgátló tabletta, s a nők végre kezükbe vehették szexuális életük irányítását.
Napjainkban már sokféle, alacsony hormontartalmú tabletta közül válogathatunk: ezek kellemetlen mellékhatásai már elenyészőek. A „tablettás módszer” a legelterjedtebb és a legkedveltebb fogamzásgátló eszköz, bár vannak kevesebb odafigyelést, de a pirulákhoz hasonló biztonságot adó eszközök: ilyen például a 2001-ben megjelent hüvelygyűrű. A 2004-től már Magyarországon is elérhető eszközt csupán havonta egyszer kell cserélni, használata egyszerű, eredményessége közel 100 százalékos. Hasonlóan nagy biztonságot nyújt a spirál is – hormonmentes és hormontartalmú változata is elérhető -, de ennek felhelyezése már orvosi feladat.
A ma használatos eszközökről részletesen a www.hpvdoktor.hu oldalon lehet olvasni.
