A decemberi fenyőfa-kereslet háromnegyedét fedezi a belföldi termelés – közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete. Szerintük az áremelkedést részben az import drágulása okozza, ez pedig az árfolyamhatással és a szállítási költségek jelentős emelkedésével magyarázható.
Nem mindenkinek jön rosszul a drágulás
A drágulás ugyanakkor kedvez a magyar termelőknek, hiszen hosszú ideig csak a költségeik nőttek, de az áraikat nem tudták jelentősen emelni. Magyarországon a karácsonyi fenyők hat-hétszáz családnak biztosítanak megélhetést körülbelül 3000-3500 hektáron. Az ünnepek előtt közel kétmillió fenyőfát adnak el, aminek csaknem a negyede külföldről érkezik, de Magyarországról is szállítanak a környező országokba.
A nordmann és az ezüstfenyő a sláger
Itthon a nordmann és az ezüstfenyő egyre keresettebb, a lucfenyő népszerűsége viszont csökken. A környezettudatosság erősödésével a földlabdás fenyőfák ugyanakkor évről évre népszerűbbek. A díszkertészek azonban nem tanácsolják a földlabdás fenyő kiültetését a szabadba az ünnepi időszak végén, mert szobahőmérsékleten a fa gyorsan feléli a tápanyagait, és a hirtelen hideggel szemben nem lesz ellenálló. A gyökeres fenyőket ezért kicsit tovább, a fagyok elmúltáig beltéri helyiségben érdemes tárolni, március végétől kerülhetnek ki a szabadba.
Ez is érdekelhet
A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a fenyőfa-termelés nem környezetkárosító tevékenység, hiszen ennek köszönhető, hogy nem az erdőkben kell fát vágni az ünnepekre. Az ültetvények ráadásul hektáronként körülbelül tíz tonna szén-dioxidot kötnek meg és ugyanennyi oxigént termelnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
