Kell-e D-vitamint szedni a bezártság miatt?

A D-vitamin az egyik legfontosabb vegyület testünk számára, rengeteg szervünk működéséhez elengedhetetlen. Táplálékkal nehézkes pótolni, a napfény hatására viszont szervezetünk is képes termelni. Ám most, hogy a járvány miatt jóval kevesebbet tartózkodunk a szabadban, felmerül a kérdés: szükséges-e pótolni, és ha igen, milyen mennyiség ajánlott?

A D-vitaminról sokáig azt tartották, hogy csupán a csontok egészségéhez szükséges, ám egyre több kutatás támasztja alá, hogy szerepe ennél jóval sokrétűbb, mert például támogatja a különféle immunfolyamatokat is. Zsírban oldódó vitaminról van szó, melyet a szervezet elraktároz. A D1-, D2- és D3-vitaminok tartoznak a D-vitamin gyűjtőnév alá, közülük az emberi test számára a D3-vitamin a legjobban hasznosítható. Az itthon jelenleg érvényes szakmai protokoll a gyermekek 3 éves koráig írja elő kötelezően a D-vitamin rendszeres pótlását, ám később is fontos gondoskodni a megfelelő mennyiségről. Ennek ellenére a legutóbbi, 2014-es felmérés szerint a magyar felnőtt lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányban szenved.

A D-vitamin-hiány ezért veszélyes Ha nem jutunk elegendő "napfényvitaminhoz", terméketlenség, csontritkulás vagy különböző szívbetegségek léphetnek fel, de megnő például az érelmeszesedés, az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, a depresszió, valamint különböző allergiás és autoimmun-betegségek kockázata is. Részleteket itt olvashat.

Tévhitek a D-vitaminról

Ez a megdöbbentő adat részben annak is köszönhető, hogy sok téves információ él a köztudatban ezzel a vitaminnal kapcsolatban. Az egyik ilyen, hogy bőven elég néha kifeküdni napozni nyáron, hogy biztosítsuk szervezetünk egész évnyi szükségletét. A napfény UVB-sugarainak hatására valóban képes a bőr előállítani D3-vitamint a 7-dehidro-kolekalciferol nevű provitaminból, ám a helyzet nem ilyen egyszerű. Tény, hogy "áprilistól októberig elég D-vitamin képződik, ha napi körülbelül 20 percet süti a nap az arcot és a fedetlen végtagokat a déli órákban" - mondja dr. Novák Hunor gyermekorvos. Azonban tudvalevő, hogy a napozás számos káros hatással van bőrünkre, különösen a déli időszakban, ráadásul ha naptejjel kenjük be bőrünket, az gátolja a D-vitamin képződését.

A szoláriumozást szokták úgy népszerűsíteni, hogy segíti a D-vitamin termelődését, különösen a téli hónapokban, amikor a napfényes órák száma jóval kevesebb. Ám ez szintén tévhit, mivel a szoláriumcsövek UVA-tartományban sugároznak, amelyek az UVB-sugarakkal ellentétben nincsenek semmiféle hatással a D-vitamin előállítására - világosít fel dr. Győri József gyermekorvos. Nem beszélve arról, hogy a szoláriumok még jobban öregítik a bőrt.

A karantén hatása a D-vitamin szintjére

A jelenlegi helyzetben - ugyan a korlátozásokat vidéken már feloldották - még mindig sokan kényszerülünk arra, hogy időnk nagy részét otthonunkba bezárva töltsük. Ezáltal jóval kevesebb napfény éri a bőrünket, mint a korábbi évek tavaszi-nyári hónapjaiban. Ebből a szempontból a járvány a lehető legrosszabbkor érkezett, hiszen a tél végére egyébként is kimerül a D-vitamin tartalékunk, most pedig, hiába köszöntött be a jó idő, nem tudunk elkezdeni töltekezni. Friss kutatások eredménye szerint ráadásul a D-vitamin-hiány kockázati tényezőt jelent az új koronavírus által okozott COVID-19 megbetegedésnél.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A szobában is érhet minket napsugárzás, de ez nem biztosítja a kellő D-vitamin termelődését. Fotó: Getty Images
A szobában is érhet minket napsugárzás, de ez nem biztosítja a kellő D-vitamin termelődését. Fotó: Getty Images

A hivatalos magyarországi D-vitamin ajánlás szerint késő ősztől tavaszig (november 1. és március 30. között) mindenkinek javasolt a pótlás, ám a bezártság miatt idén legalább június végéig ajánlják azt a szakértők. Várandósoknak, szoptató édesanyáknak és krónikus betegségben szenvedőknek pedig egész évben. Hangsúlyozzák, hogy sajnos nem elég, ha kávénk kortyolgatása közben kiállunk a teraszra vagy a szobánk ablakából élvezzük picit a melegítő napsugarakat.

Ugyan bizonyos tápanyagokból (tejtermékek, tojás, tőkehal, halolaj) is vihetünk be D-vitamint a szervezetünkbe, ám ez az adag elenyésző. Tojásból például napi 30-at kéne megennünk ahhoz, hogy a napi ajánlott egységet elérjük, de ezzel inkább ne próbálkozzunk a tojás magas koleszterintartalma miatt.

Mennyi D-vitamint szedjünk?

Normális esetben van lehetőség megvizsgáltatni a D-vitamin szintünket, amely egy egyszerű vérvételből mérhető. Ám a járványhelyzetben a vérvizsgálatok nehezebben elérhetőek, ezért egyszerűbb, ha az általános ajánlásokra hagyatkozunk. 1 és 18 éves kor között 500-1000 NE (nemzetközi egység) az ajánlott napi bevitel, dr. Novák Hunor javaslata szerint hétköznapokon 1-1 szemet vegyünk be (vagy szétporlasztva keverjük a gyerek ételébe) az 1000 NE tartalmú tablettából. Felnőtteknek pedig 1500-2000 NE/nap az ajánlott mennyiség, ehhez célszerű a 3000 NE tablettából heti négyet bevenni (akár egyszerre is).

A mennyiségre ügyeljünk, mert a D-vitamin túladagolható, bár ahhoz nagy mennyiséget, legalább napi 4000 NE-t kellene fogyasztanunk belőle hosszú időn keresztül. A multivitamin-készítmények helyett érdemes a háziorvosunkkal vagy gyermekorvosunkkal receptre felíratni D-vitamin tablettát, nemcsak gazdaságosabb, de csak ezek tartalmaznak elegendő mennyiséget belőle - tanácsolja dr. Győri József. Ha azonban mellette multivitamin készítményt, várandósvitamint is szedünk, a napi adagunknál vegyük figyelembe az abban található D-vitamint is. És ne feledjük: a koronavírus-járvány mérséklődése után, a korlátozások elmúltával is gondoskodjunk szervezetünk megfelelő D-vitamin szintjéről.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.