Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az emésztőrendszernek még nagyobb és összetettebb a feladata, mint amit erről a tudomány korábban gondolt. A gyomor-bél traktus összekapcsolódott az egészség számos olyan aspektusával, amelyeknek látszólag semmi köze sincs az emésztéshez, működése mégis összefügg az immunitástól az érzelmi stresszen át a krónikus betegségekig (beleértve a rákot és a 2. típusú cukorbetegséget) számos különféle állapottal.
Tudjuk, hogy a beleinkben hatalmas mennyiségű baktérium él, amelyeknek nagyobb a száma, mint a saját sejtjeinké. Ezek a mikroorganizmusok nemcsak segítenek a táplálék feldolgozásában, hanem a homeosztázishoz és testünk általános jóllétének fenntartásához is hozzájárulnak. A mikrobiommal kapcsolatos kutatások még gyerekcipőben járnak, de azt már megállapították, hogy bizonyos környezeti feltételek, étrend és magatartás jó vagy rossz irányba is befolyásolhatják a bél egészségét. Ez pedig az egész szervezet működésére kihat. Azaz, ha jól bánunk a beleinkkel, az jelentősen javíthatja az általános egészségünket.
Miért fontos a bélrendszer?
Mindenkinek egyedülálló a mikrobiomja , de van néhány általános megállapítás arról, hogy mi az egészséges, és mi nem. "Egészséges emberekben sokféle organizmus létezik (a többségük baktérium, de vannak közöttük vírusok, gombák és egyéb mikrobák is). Egészségtelen egyénekben sokkal kisebb a sokféleség, és úgy tűnik, hogy növekszik az olyan baktériumok száma, amelyeket betegségekkel társítunk" - mondta el Dr. Gail Hecht mikrobiomkutató, az amerikai Gasztroenterológiai Társaság oktató- és kutatóközpontjának elnöke a Time magazinnak . Hecht hangsúlyozza a társítás szót, mert a tudósok nem tudják biztosan, hogy a baktériumok befolyásolják-e a betegség kockázatát, vagy a meglévő betegség befolyásolja-e a bél baktériumokat. Valószínűleg mindkettő igaz lehet. Arra még nincs konkrét bizonyíték, hogy ez a kapcsolat hogyan működik, de tudjuk, hogy van.
Egyes baktériumok küzdenek a gyulladással szemben, mások pedig elősegítik azt. Amikor a bél úgy működik, ahogy kellene, ez a két típus egyensúlyban tartja egymást. De ha ez a finom szimmetria eltorzul, akkor a gyulladásért felelős baktériumok túlsúlyba kerülnek, és metabolitok képződhetnek. Ezek a veráramba jutnak a bél nyálkahártyáján keresztül, és a gyulladást átterjesztik a test más részeire is.
A bélben található speciális baktériumtípusok más állapotokat idéznek elő. Az állatokon és az embereken végzett vizsgálatok egyes baktériumokat összekapcsolták az immunrendszer kevésbé hatékony működésével, míg mások az asztma és az allergiák nagyobb kockázatával járnak, megint mások pedig olyan krónikus betegségek megjelenését segítik elő, mint a diabétesz, a szívbetegség, a sclerosis multiplex és a rák. A bél egészségét összekapcsolták a szorongással és depresszióval, valamint olyan idegrendszeri állapotokkal is, mint a skizofrénia és a demencia. A bélbaktériumok összetétele eltérő a sovány és a túlsúlyos emberek között is, ami arra utal, hogy fontos szerepet játszhatnak az elhízásban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mi befolyásolja a bél egészségét?
Az étrend nyilvánvalóan szerepet játszik a bél bakteriális összetételében. De a kutatások azt is kimutatták, hogy a vaginálisan született csecsemők mikrobiomja sokkal változatosabb, mint a császármetszéssel világra jöttek, pusztán annak köszönhetően, hogy különböző baktériumoknak vannak kitéve, amikor átjutnak a szülő csatornán. A szoptatásról is kimutatták, hogy elősegíti a jótékony bélbaktériumok fejlődését. Nyilvánvaló, hogy a környezetünk is hatással van a mikrobiom fejlődésére, azaz nem jó, ha túl steril körülmények között élünk. Az érzelmi stressz is befolyásolhatja a bélbaktériumokat. A tudósok a " bél-agy tengelyre " hivatkozva állítják, hogy ezen az útvonalon a bélből származó jelek befolyásolhatják az agy neurotranszmittereit, és fordítva. A kutatás e területen még mindig korai szakaszában jár, de úgy tűnik, hogy az emberi mikrobiom és mentális állapot bizonyos mértékben befolyásolják egymást.
A gyógyszerek szerepe is fontos, mert a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók és más készítmények, amelyek például a savas reflux , a cukorbetegség és a pszichés állapotok kezelésére szolgálnak, mind hatással vannak a mikrobiom állapotára. A legismertebb olyan gyógyszerek azonban, amelyek megváltoztatják a bélflórát, az antibiotikumok. Ugyan az ártalmas baktériumok elpusztítására írják fel őket, de sokféle baktériumot elpusztíthatnak.
Amikor a mikrobiom egyensúlya bármilyen okból megbomlik, azt általában könnyű megmondani. Ilyenkor puffadás, a gázképződés, hasmenés, gyomorfájás vagy a hányinger jelentkezik, ami arra vall, hogy a gyomor-bél traktusban valami nem működik megfelelően. Az egyensúlyhiány gyakran rövid időn belül megszűnik, de ha krónikussá válik, szakértő kezelésre van szükség. Az orvosok egyébként is egyre több olyan rendellenességeket fedeznek fel, amelyek nem okoznak azonnali tüneteket a gyomor-bélrendszerben.
"Lehet, hogy a bélben olyan baktériumok vannak, amelyek nem termelnek túl nagy mértékben gázt, nem változtatják meg a bélmozgásokat, vagy bármit, amit észrevehető, de amelyek például a vastagbélrák megnövekedett kockázatával járnak" - figyelmeztetett Hecht. Egyelőre azonban a legtöbb esetben nem tudjuk biztosan, hogy melyik baktérium lehet felelős a különféle tünetek és betegségek kialakulásáért. "Általában tudjuk, hogyan néz ki a gyulladásos és nem gyulladásos baktérium, de gyakorlati értelemben nem igazán mérhetjük meg a hatásukat, vagy kapcsolhatjuk össze a baktériumokat az egyes betegségekkel" - állítja Robert Hirten, a New York-i Mount Sinai orvosi központ szakértője.
Hogyan tartható fenn a bél egészsége?
"Azt tanácsoljuk az embereknek, hogy legyen kiegyensúlyozott az étrendjük, igyanak sok folyadékot, sportoljanak rendszeresen és aludjanak jól. Úgy gondoljuk, hogy az egészséges állapot megőrzése segít az egészséges bélrendszer fenntartásában is" - fejtette ki Tara Menon, az Ohio Állami Egyetem gasztroenterológusa. "Azt lehet mondani, hogy ugyanazok a szokások, amelyek károsak a szívre, a tüdőre és az agyra - mint például a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás - árthatnak a mikrobiomnak is. Bizonyos adatok azonban azt mutatják, hogy például a vörösbor mérsékelt fogyasztása hasznos lehet. Kerülni kell a gyógyszerek felesleges szedését, és mindig érdemes arról is beszélni a kezelőorvossal, hogy az alkalmazott gyógyszerek hogyan befolyásolhatják a bél egészségét" - tanácsolja Hecht.
A tejtermékek, a vörös és a feldolgozott húsok, valamint a finomított cukrok korlátozása szintén javíthatja a bél egészségét. Illetve szükség van a napi 20-40 gramm rost elfogyasztására is kortól és nemtől függően. A rostdús táplálkozás fenntartására érdemes gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, dióféléket és magokat is hozzáadni az étrendhez.
Menon azt javasolja, hogy akinek bélproblémái vannak, vagy tart ezek kialakulásától, vezessen étkezési naplót a rostbevitel, valamint az ételekkel kapcsolatos gyomor-bélrendszeri tünetek nyomon követése érdekében. A magas rosttartalmú ételekre való hirtelen áttérés puffadást okozhat, ezért fokozatosan kell őket bevezetni, és nyomon követni a szervezet reakcióit. Ezzel ki lehet szűrni azokat a kockázatos ételeket, amelyek elfogyasztása után az adott személy minden alkalommal rosszul érzi magát. Összességében a változatos és egészséges mikrobiom ösztönzésének legjobb módja a különféle állagú, tartalmú és szerkezetű étkek fogyasztása - mondta Hecht. Azaz az étkezés sokszínűsége a mikrobiomot is színessé teszi.
Szükségesek-e probiotikumok?
Számos kereskedelemben kapható étrend-kiegészítőről állítják, hogy javítja a bél egészségét, és jó baktériumokat visz a szervezetbe. De a tudomány még mindig nincs meggyőződve a probiotikus tabletták és kapszulák valós előnyeiről. Az erről készült tanulmányok nem találtak egyértelmű bizonyítékokat arról, hogy a probiotikus kiegészítők valóban mindenkinél javítják-e a bél egészségét. "Sok probiotikus törzs nem az, ami természetesen is nagy mennyiségben megtalálható az emberi bélben. Azaz el lehet őket fogyasztani, de nem feltétlenül maradnak meg és telepednek le a bélben, és nem is feltétlenül fejtenek ki pozitív hatást" - figyelmeztetett Hecht. A tabletták helyett hasznosabb a jótékony baktériumokat erjesztett élelmiszerek , például joghurt, kefir, savanyú káposzta útján bevinni a szervezetbe, amelyek fogyasztásának egyébként más előnyei is vannak. Hirten pedig azt is tanácsolja betegeinek, hogy a tabletták szedése helyett inkább az egészséges táplálkozásra és életmódra összpontosítsanak.
Ez is érdekelhet
Vannak azonban olyan módszerek, amelyekkel az orvosok közvetlenül is képesek manipulálni a bél mikrobiomját. Ilyen például a székletátültetés , amelyek egészséges baktériumokat tartalmazó donor székletanyagot vezetnek át a befogadó bélcsatornájába. Ezt használják az IBD, valamint a C. difficile, egy veszélyes, ismétlődő hasmenést okozó fertőzés kezelésére. A kutatók azt is tanulmányozzák, hogy a baktériumölő vírusok hogyan célozhatják meg a Crohn-betegséggel társított E. coli törzseit. Az orvosok többsége azon az állásponton van, hogy a jó bélműködés fenntartásához a legjobb módszer az egészséges életmód követése, mert ami jó az egész szervezetnek, az jó a bélnek és az emésztésnek is.
