Edward Jenner skót orvos 1796-ban publikálta eredményeit arról, hogy az enyhe hatású tehénhimlő vírusával beoltott emberek ellenállóvá válnak a halálos feketehimlővel szemben is. Munkássága nyomán 1800-ra már több mint 100 ezer embert oltottak be a himlő ellen Európában. Az oltások története akkor kezdődött, és az ellene ágálók is akkor kezdték el aknamunkájukat. Nálunk 80 évvel később, 1876-ban kezdték el a himlő elleni oltásokat, s a fejlődés azóta is töretlen, Magyarországon az egyik legjobban átoltott ország Európában.
Az elmúlt 223 évben a vakcinák bizonyították erejüket. Miközben a múlt század elején még csak 40 év körül volt az átlagos élettartam, ma már 80-nál járunk. Ezt a hatalmas fejlődést alapvetően nem mással sikerült elérni, mint az antibiotikumok felfedezésével és alkalmazásával, illetve az oltások elterjesztésével. Könnyen nevezhetnénk közönséges futóbolondoknak azokat, akik az oltások nyilvánvaló eredményeire legyintenek, és valamilyen ködös érvrendszerrel meggyőzik magukat a módszer rettenetes következményeiről. Csakhogy az oltások hatékonysága nagyban függ a népesség átoltottságának mértékétől. Ha valahol kialakul egy védelem nélküli csoport, ott felütheti fejét a járvány, sőt a kórokozó könnyebben mutálódhat, és potenciálisan képessé válhat egyre több ember megfertőzésére. Ez azonban nem törli el egyes emberek félelmét, hogy az oltással teljes bizonyossággal szedhetnek össze valami sokkal súlyosabb betegséget annál, mint amit egy kiszámíthatatlan kockázatú járvány jelent. Ebben a vitában pedig nem a tudományos megfontolások szolgáltatják a döntő tényezőket, hanem a társadalom működéséről kialakított elképzelések, hitek és képzetek.
Háromszor annyi megbetegedés egy év alatt
Az utóbbi időben néhány veszélyes fertőző betegség, különösen a kanyaró esetszáma drámai emelkedésbe kezdett, elsősorban az oltásellenesség térnyerése miatt. A statisztikák jól mutatják, hogy ahol nem megfelelő a lakosság átoltottsága, ott emelkedik a megbetegedések száma. Európában ebben Ukrajna járt az élen, de olyan fejlett országokban, mint Franciaország és Olaszország is sok megbetegedés történt. A BMJ orvosi lap cikke szerint egy év alatt megháromszorozódott a kanyarós megbetegedések száma, elérve a 80 ezret (72 halálos áldozat mellett), miközben 2016-ban csak alig több mint ötezer megbetegedést regisztráltak.
Az újkeletű oltásellenesség lábra szökkenése és kiterebélyesedése visszavezethető egyetlen Lancetben megjelent cikkre, amelyet azóta azonban a világ legnagyobb orvosi lapja visszavont. Azt mondják, hogy a pénznek nincs szaga, de ez az ügy szinte már a kezdetétől bűzlött. Egy brit sebész, bizonyos Andrew Wakefield 1998-ban publikálta szerzőtársaival a szóban forgó írást, amely egyértelműen arra utalt, hogy az MMR vakcina összefüggésbe hozható az autizmussal. Később pedig japán kutatókkal olyan cikket adott közre, amely szerint kanyaróvírust tudtak kimutatni beoltott gyermekek bélrendszerében. Hamarosan világossá vált azonban, hogy Wakefield egy közönséges csaló, akit egyrészt biztosítótársaságok pénzeltek, hogy a vakcinagyártók elleni pereknek hátteret adó eredményeket produkáljon, illetve egy saját kanyaró elleni oltást akart szabadalmaztatni, s érdekében állt az MMR oltást eltakarítani az útból. Céljai elérése érdekében pedig meghamisította a kutatási adatokat. Szerzőtársai ezért a továbbiakban nem adták nevüket a közös publikációhoz, és a Lancet is visszavonta a cikket 12 évvel a megjelenése után, 2010-ben.
Csakhogy addig már rengeteg embert sikerült félretájékoztatni , amit jól mutat, hogy a brit nők 90 százaléka bízott az MMR vakcinában az 1990-es évek közepén, de tíz év múlva már csak 60 százalékuk. Érthető, hogy ez az átoltottsági ráta csökkenésében is megjelent, s az évi 10-20 fertőzés helyett évente több mint 2000 esetet regisztráltak. De, akik hisznek az oltások kártékonyságában, azokat ezek a tények nem tántorítják el, hiszen szerintük Wakefieldet nyilván könnyen kompromittálhatta és hallgattathatta el a háttérhatalom.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
E hullám tajtékja olykor még az elvileg független igazságszolgáltatás védművein is képes volt átcsapni, sőt beszivárgott a nagypolitikába. Olaszország adta erre a legjobb példát, ahol tavaly egy igen rosszemlékű kanyarójárvánnyal kellett megküzdeni, amely az európai esetek negyedét adta, s a betegek száma meghatszorozódott az előző évihez képest. Sokan ezért a hangos itáliai oltásellenes mozgalmat és a kormányt hibáztatják - írja a The Week magazin.
Az olasz és a japán eset
Az oltásokkal kapcsolatos újkeletű szkepticizmus ezúttal is Wakefield ármánykodásából származik. A lelepleződött brit orvos állításait ugyan Olaszországban is hamar tagadták, mígnem furcsa fordulatot vett az ügy. A Rimini bíróság 2012-ben egy olyan ítéletet hozott, amely szerint a 9 éves Valentino Bocca autizmusát valóban az MMR oltás okozta. Emiatt az állam 174 ezer eurós kártérítést kellett volna, hogy fizessen a kisfiú családjának. Ezt az ítéletet aztán a bolognai fellebbviteli bíróság 2015-ben visszavonta , de ez a pár év elég időt adott, hogy a kétség beférkőzzön számos ember fejébe. A vakcinaellenességgel kapcsolatos gondolkodás változását az is erősítette, hogy a politikai korrupciós botrányok miatt az emberek bizalma csökkent a közintézményekkel szemben. A populisták pedig a kormányra kerülésük érdekében rájátszottak a vakcinák biztonságosságát kikezdő gyanúkra is, amivel elvettek a tudomány és támogatói hiteléből.
Az előző kormány egy olyan jogszabályt fogadott el 2017-ben, amely előírta a szülőknek, hogy tíz betegség ellen oltassák be gyermekeiket, mielőtt azok iskolába mennének. A választásokat később megnyerő 5 Csillag Mozgalom és az Északi Liga is hevesen ellenezte ezt a törvényt . Matteo Salvini, a jelenlegi miniszterelnök-helyettes és a Liga vezetője szerint a tíz oltás túl sok volt, és az előírás korlátozza az olaszok választási szabadságát. Ezért szerinte az oltásnak az "anya és apa" döntése szerint kell történnie.
A hatalomra jutó pártok oltásellenessége meg is hozta az eredményét, a hatalmi osztozkodásban az 5 Csillag befolyása alá kerülő Egészségügyi Minisztérium olyan ideiglenes intézkedést fogadott el, amely lehetővé tette, hogy a gyerekek az iskolában maradjanak mindaddig, amíg szüleik bizonyítják, hogy beoltották őket. Ehhez orvosi igazolás sem kellett. Végül idén márciusban mégis hatályba lépett a keményebb feltételeket szabó oltási törvény, mert úgy tűnik, hogy a politikai hasznokat már bezsebelték, és a kanyarójárvány (és a többi) fenyegetése pedig nagyon is valós. De ezzel a vita aligha jutott nyugvópontra Olaszországban.
Az olasz eset jól mutatja, hogy ez a vita milyen mértékű lehet, és milyen társadalmi veszélyeket hordoz. Az alapértékekkel kapcsolatos viták ütköznek ugyanis egy rossz terepen. És nem csak Európában. A minap érkezett tudósítás arról, hogy Japánban a bíróság kártérítésre kötelezett egy orvosi újságírót egy HPV-oltás ügyben . Azt állította ugyanis, hogy a neves neurológus, Suicsi Ikeda fabrikált adatokkal mutatott ki egérkísérletekben a HPV-oltás és az agy degeneratív elváltozása közötti összefüggést. A japán Egészségügyi Minisztérium még az ítélet előtt közölte, hogy a szóban forgó kutatás nem bizonyította, hogy a fellépő tüneteket a HPV-vakcina okozta volna, és sajnálatosan felelőtlennek nevezte a kutatót a polgárok közötti félreértések okozásáért. A bíróságot azonban nem érdekelte, hogy a kutatás következtetései esetleg társadalmilag veszélyesek-e, csak azzal foglalkozott, hogy az újságíró, Riko Muranaka (aki maga is orvos és egyetemi oktató) nem tudta megfelelően bizonyítani az adatok meghamisítását.
"Sajnálom, hogy a Tokiói Kerületi Bíróság figyelmen kívül hagyta a tudományt és a közérdeket" - írta Muranaka a döntést követő nyilatkozatában. Szerinte ennek semmi köze a HPV-vakcinák biztonságához. Azok a nők, akik Ikeda előadását látták a TV-ben, és elutasították az oltást, "elvesztették az életük és egészségük védelmének esélyét" - fogalmazott a tudományért való kiállásáért 2017-ben John Maddox-díjjal kitüntetett szakíró. "A tudományos véleménynyilvánítás és a tudomány szabadsága érdekében meg kell nyernem ezt az ügyet" - mondta a Science magazinnak, világossá téve, hogy fellebbezni fog. (Jegyezzük meg, jogi szempontból az eljárás valószínűleg teljesen korrekt volt, ami a társadalom megfelelő működéséhez legalább olyan fontos, mint a betegségek tudományos alapon történő megelőzése.)
A társadalom alappilléreit kezdik ki
Az oltásellenesség nyilvánvalóan jó terep azoknak, akik egy éles konfliktus lángjain akarják megsütni a saját pecsenyéjüket. Ezért azt gondolni, hogy a WHO csak azért sorolta volna be az oltásellenességet a legnagyobb fenyegetések közé, mert emiatt könnyebben felütheti a fejét néhány járvány, komoly tévedés volna. Az anti-vaxx mozgalmak, ahogy az angol szleng nyomán szerte a világon az oltáselleneseket hívják, nem csak az emberek (gyakran gyerekek) életét, egészségét veszélyeztetik, hanem szétverik az orvostudományba vetett bizalmat is, amit évszázadok alatt sikerült felépíteni. Ha csak szűken az orvoslásra is gondolunk, ennél valóban kevés dolog lehet rosszabb.
A vakcinaellenesség felvirágzásához természetesen az is hozzájárult, hogy a közösségi médián keresztül igen könnyű terjeszteni bármiféle téveszmét, akár az oltások veszélyességéről is. Mint sok szélsőség esetében, itt is megtalálhatók azok az aktív és igen hangos csoportok, amelyek sokkal nagyobb zajt csapnak, mint a valós társadalmi súlyuk. De a konteók iránti látens kereslet miatt valószínűleg sokkal többen vannak, akikre hatással vannak az üzeneteik, mint akik lájkolják az anti-vaxxerek bejegyzéseit. Végül, ha lassan is a közösségi médiacégek, például a Pinterest és a Facebook is lépéseket tett részben a vakcinákra vonatkozó keresések korlátozására, részben az oltásellenes tartalmak visszaszorítására. A YouTube pedig sok hiteles tartalom létrehozására törekszik a témában, amivel elnyomja, eltakarja az álhíreket. A The Atlantic magazinnak a Facebook egyik szóvivője azt mondta (kilátásba helyezve további intézkedéseket is), hogy: "Lépéseket tettünk az egészséggel kapcsolatos téves információk elosztásának csökkentésére a Facebookon, de tudjuk, hogy többet kell tennünk."
Ez is érdekelhet
Az oltások körüli csetepaté tehát tart, és semmi remény arra, hogy a közeljövőben véget érjen. Akár újabb 200 évet is várhatunk rá.
