Az eddigi adatok szerint valószínűleg az idei lesz az egyik legmelegebb és legszárazabb nyár, de nem csak Magyarországon, hanem egész Európában, amit kontinens lakói javarészt légkondicionálás nélkül próbálnak meg átvészelni. A tapasztalatokból okulva sokan úgy döntöttek, hogy beszereltetik a klímát, ami nemcsak a beltéri hőmérséklet csökkenését hozza majd magával, hanem egy sor potenciális problémát is, köztük olyanokat, amelyek az egészséggel kapcsolatosak.
Európában tízből egy háztartásban van légkondicionáló. A hőmérséklet emelkedésével azonban ez az arány biztosan nagyobb lesz. Napjainkban a légkondicionáló és hűtőberendezések a globális villamosenergia-fogyasztás mintegy 10 százalékát teszik ki, mivel pedig a világ villamosenergiájának nagy része még mindig fosszilis tüzelőanyagokból származik, ez a globális szén-dioxid-kibocsátás fontos részét jelenti.
Különösen a hűtőberendezések jelentenek kihívást a villamosenergia-hálózat számára, mivel ezek a berendezések általában egy időben, a nap legmelegebb időszakában kapcsolnak be. A viszonylag mérsékelt éghajlatú területeken, ahol a hőhullámok rövidek, az olyan passzív hűtési lehetőségek, mint a fényvisszaverő tetők, az árnyékolt ablakok és a jobb szellőzés, csökkenthetik a költséges aktív hűtés, például a légkondicionáló szükségességét. De reálisan nézve, a hűtés a világ egyre nagyobb részén inkább szükségszerűvé, semmint luxussá válik. „A kérdés az, hogyan tehetjük ezt megfizethetővé, és hogyan érhetjük el a környezeti hatások csökkentését” – mondta Kevin Lane, az IEA energiaelemzője az MIT Technology Review-nak.
A kórházakban jó a HVAC
A gazdasági és környezeti szempontok értékelésénél még nehezebb a légkondicionálás egészségi következményeinek megítélése. A témával foglalkozó tanulmányok ugyanis ritkák, és hiányoznak az ismeretek arról, hogy a légkondicionálási mechanizmusok hogyan befolyásolják az emberek egészségét – állapítja meg a News Medical orvosi hírportál. A lap egy, a BMC Public Health című folyóiratban megjelent tanulmányra hívja fel a figyelmet, amelynek szerzői a Medline, az Embase és a Cochrane Library adatbázisokban elérhető, kórházi betegektől származó információkat elemezték. De a légkondicionálás mellett a fűtés és a szellőzés hatását is vizsgálták (HVAC).
A tanulmány szerzői megállapították, hogy a HVAC összességében segíti a betegek felépülését, mégpedig úgy, hogy javítja az életjeleket, csökkenti a szívterhelést és támogatja a nagyobb fizikai aktivitást. Ezen túl a HVAC használata csökkentette a hőbetegségben szenvedők halálozását, és rövidebb kórházi tartózkodással járt a légzőszervi betegek esetében. Ezért a fekvőbeteg-ellátásban a HVAC felszerelése javíthatja a betegek kilátásait és növelheti a kórházi kezelések hatékonyságát. Ami különösen fontos az éghajlatváltozás egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatásainak enyhítése miatt.
Légkondicionálás és járványok
A COVID-19 járvány óta széles körben tanulmányozták a SARS-CoV-2 vírus terjedési módját. Nyilvánvaló, hogy a vírus elsősorban szoros kontaktus útján terjed, amikor a fertőzött személy másoktól egy-két méter távolságon belül köhög, beszél, tüsszent vagy például zajos közegben felemeli a hangját. A vírus levegőben való átvitele aeroszolokat termelő orvosi eljárások során is előfordulhat. Az aeroszoltermelő eljárások átviteli képessége a részecskéktől is függ, mivel azok toxikus molekulákat és mikroorganizmusokat szabadíthatnak fel, amelyek között vírusok is előfordulhatnak. Ezért az elszívott levegő visszaforgatásával működő szellőztető rendszereket, beleértve a fűtést és a légkondicionálást is, felülvizsgálták.
A légúti vírusok (influenza- és koronavírusok) mellett más mikroorganizmusok, például vegetatív baktériumok (staphylococcusok és legionellák), gombák (Aspergillus és Penicillium), mikobaktériumok (tuberkulózisos és nem tuberkulózisos), a bélrendszert érintő vírusok (noro- és rotavírusok) és bakteriális spóraképzők (Clostridium difficile és Bacillus anthracis) is terjedhetnek a levegő útján. Az ilyen kórokozók viralitása többek között a levegő hőmérsékletétől, a relatív páratartalomtól és a turbulenciától függ.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezért a légkondicionáló berendezések is terjeszthetik ezeket a kórokozókat, különösen, ha nincs hatékony szűrőrendszerük. A tapasztalatok szerint a légkondicionálók által közvetített fertőzések kockázata nő, ha a szellőztetett helyiség mérete növekszik (beleértve az olyan nyilvános helyeket, mint az áruházak, a repülőgépek, a hajók és a kórházak).
Ezt súlyosbítja, hogy a klímaberendezések nem a kívülről érkező forró levegőt hűtik, hanem a beltéri levegőt keringetik, ami jelentősen csökkent légcserét eredményez, miközben növeli a szennyező anyagok és a fertőző ágensek koncentrációját. Utóbbiak a mesterségesen hideg és száraz levegő kedvező hatásai miatt nagyobb eséllyel okoznak betegséget.
A légkondicionálás hatása a légzőszervek egészségére
A légkondicionálás fokozhatja a panaszokat azoknál, akik valamilyen légzőszervi betegségben szenvednek vagy szenvedtek a közelmúltban. Krónikus légzőszervi megbetegedések esetén fennáll a tünetek súlyosbodásának veszélye. Ezen kívül a hideg levegő légúti fertőzéseket is okozhat, amelyek más, kiváltó tényezőkkel, például szennyező anyagok belélegzésével, cigarettafüsttel vagy a levegőben lévő irritáló anyagokkal együtt hat.
A nagyon hideg levegővel történő légkondicionálás még egészséges embereknél is olyan változásokat okozhat a légutakban, amelyek meglévő problémák, például asztma esetén növelhetik a légúti betegségek kialakulásának kockázatát. Ha a levegő hőmérséklete gyorsan csökken – 5 °C-nál nagyobb változások esetén – a légzőrendszert érő negatív következmények felerősödhetnek. Ez a hatás az olyan obstruktív légúti betegségekben szenvedőknél különösen sok gondot okozhat, mint az asztma és a COPD. (A hideg levegőről köztudott, hogy hörgőszűkületet vált ki az asztmásoknál.)
A légkondicionálók hatása a kognitív teljesítményre
A Harvard Egyetem Chan közegészségügyi iskolájának kutatása kimutatta, hogy a hőhullámok során megemelkedő beltéri hőmérséklet káros hatással van a kognitív teljesítményre. A kutatók a Harvard Egyetem 44 diákját követték nyomon egy hőhullám előtt, alatt és után: a résztvevők egy része légkondicionált, a többiek pedig nem légkondicionált épületben laktak.
A résztvevőkkel két tesztet végeztek, és megállapították, hogy a hőhullám során a kognitív funkcióban megjelenő hiányosságok a nem légkondicionált épületekben lakóknál a beltéri hőmérsékleti viszonyok miatt alakultak ki. Ez alátámasztja a meglévő kísérleti, epidemiológiai és ökonometriai tanulmányokat, amelyek kimutatták, hogy a hőterhelés negatívan befolyásolhatja az emberek termelékenységét, tanulási képességét, halálozását és mobilitását.
A légkondicionálók pozitív hatása az egészségre
A légkondicionálás megfelelő szinten tartja a testhőmérsékletet. Ez különösen fontos a világ párás és forró területein, ahol a hőguta a nyári csúcsidőszakban jelentős problémát jelent. Bár az emberek képesek akklimatizálódni és alkalmazkodni a forró környezethez, ám ez általában hosszú időt vesz igénybe (7-14 nap szükséges hozzá, legalább napi kétórás hőterheléssel). Ám az akklimatizálódás nehezebb lehet, sőt, ellehetetlenülhet, ha valaki ideje nagy részét légkondicionált környezetben tölti.
A légkondicionáló berendezések a test hűtésére szolgáló homeosztatikus mechanizmusok beindításával az alvás elősegítésében is hasznosak. A légkondicionálók csökkenthetik az allergiás reakciók előfordulását is, a klimatizált kis helyiségekből ugyanis a külvilággal történő levegőcserével az allergének kiürülhetnek.
Ez is érdekelhet
A légkondicionálás egészségre gyakorolt hatásai tehát nem egyértelműek. Mivel a többlet energiafogyasztás hozzájárul a helyzet romlásához, jobb lenne elkerülni a légkondicionálók alkalmazását. De a gyakori hőhullámok miatt mégis mindinkább rákényszerülhetünk. Így viszont meg kell tanulnunk együtt élnünk vele. Amibe nemcsak az egészségtudatos, hanem az energiatudatos viselkedés elsajátítása is beletartozik.
