Annak, hogy miért látni relatív kevésszer kék színű tűzijátékot , technikai oka van: a vörös, narancs, zöld vagy ezüst színekhez képest a kék szín előállításánál stabilitási problémák léphetnek fel. De kezdjük is a legelején.
Miből áll a tűzijáték?
A tűzijáték előállításához négy alapvető hozzávalóra van szükség: robbanóanyagra, ami általában lőpor; a tűzijáték színét adó fémsókra, vegyületekre; gyújtózsinorra és ragasztóra, ami az egészet összetartja. Az összetevők egy tűzijáték bombába kerülnek, amit aztán kilőnek az égbe. Amint a levegőben a gyújtózsinór elég, a lőpor begyullad és felrobban. A robbanás hőjétől az égbolton a különböző fémsók elégnek és összetevőikre bomlanak, fématomok gerjesztődnek, végül pedig a gerjesztés során kapott energia fényként sugározódik ki és színként jelenik meg. Minél magasabb hőfokon égnek el a fémsók, annál világosabb és intenzívebb szín fog létrejönni. Ám a hőfoknak is van egy felső határa, ugyanis ha túl magas a hőmérséklet, akkor a molekulák egyszerűen lebomlanak és elmarad a színfestés. És itt kezdődik a kék szín problémája is.
Egyes vegyületek stabilabbak a többinél. Míg például a kárminvörös színt adó stroncium-klorid akár 815 fokos hőt is kibír, addig a kék színért felelős réz-klorid sokkal instabilabb. Amint a réz-klorid eléri a gerjesztéshez szükséges megfelelő hőfokot, tehát a minimum 537 celsiust, a színsugárzás helyett egyszerűen el kezd lebomlani. Az anyag instabilitása tehát az oka annak, hogy a legtöbb esetben maximum halvány kék tűzijáték előállítására van lehetőség, de ez is általában csak akkor valósítható meg, ha a közönség relatív közel van a kilövéshez, így a szín is jobban látható.
Érdekesség, hogy kék szín eléréséhez korábban arzént használtak, ám érthető okokból kifolyólag ezt a mérgező vegyületet egy idő után kivonták a forgalomból.
Forrás: businessinsider.com