Több mint 100 ezer eurós kártérítést ítélt meg a bíróság egy Franciaországban élő párnak, akik furcsa tüneteik miatt eljárást indítottak a lakóhelyük közelében lévő szélturbinatelep üzemeltetőivel szemben. A belga állampolgárságú Christel és Luc Fockaert úgy vélte, hogy a házuktól 700 méterre lévő turbinák évekig károsították az egészségüket - írta meg a napokban a Guardian . A lap szerint ez lehet az első olyan ítélet, amelyben a bíróság megállapította, hogy a "turbina-szindróma" létezik és hatással lehet emberek egészségére.
A perben szereplő, dél-franciaországi Fontrieuben lévő turbinákat még 2008-ban telepítették és kezdetben nem is okoztak gondot. A pár állítása szerint az egészségügyi problémáik öt évvel később kezdődtek, nagyjából azután, hogy a házuk és a legközelebbi turbina közötti erdős részt kivágták. Ezt követően tüneteik egyre gyakoribbá váltak: fejfájást, álmatlanságot, szívritmuszavarokat, depressziót, szédülést, fülzúgást és hányingert tapasztaltak rendszeresen. Panaszkodtak a turbinák okozta zajra, ami az állításuk szerint olyan volt, mintha egész nap ment volna a mosógép. Emellett az eszközökön lévő, két másodpercenként felvillanó fény is zavarta őket, ezt kültéri lámpák felszerelésével próbálták ellensúlyozni. Végül 2015-ben elköltöztek a környékről és azt mondták, hogy egészségügyi problémáik nem sokkal ezután megszűntek.
Valóban megbetegíthetnek a szélturbinák?
Habár a leírtak alapján a szélturbinák működése, illetve a belga pár tünetei között egyértelműnek tűnhet az összefüggés, valójában a turbina-szindróma létezését ezidáig komoly kutatási eredmények nem támasztották alá. A szélturbinák egészségügyi hatásait taglaló állítások mögött ráadásul gyakran politikai érdekek állnak: az USA korábbi elnöke, a megújuló energiaforrásokat sokszor támadó Donald Trump például rendszeresen arról beszélt , hogy ezek az eszközök rákot okoznak és elpusztítják a madarakat. Hasonló állítások szerepelnek számos összeesküvés-elméletekben utazó honlapon is, megbízható kutatási eredmények azonban ezeket az állításokat nem támasztják alá.
Azért a tudomány is foglalkozott a kérdéssel. Egy ausztrál tanulmány például megállapította, hogy a szélturbináknak tulajdonított betegségeket nagyobb valószínűséggel az okozta, hogy az emberek megriadhatnak a turbinákhoz köthető negatív hírektől, ami miatt maguk is mindenféle tüneteket tapasztalnak, vagy társítanak tévesen ezekhez az eszközökhöz. A kutatók szerint ez alapvetően szociológiai, nem pedig közegészségügyi jelenség, és elterjedésének kulcsfontosságú eleme az, hogy egyáltalán "szélturbina-szindrómaként" vagy "vibroakusztikus betegségként" hivatkoznak a tünetekre, ezzel azt sugalmazva, hogy egy valódi, elismert betegségről van szó.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hasonló eredményre jutott több európai és kanadai kutatás is, mely szerint a turbinákról szóló hírek egyfajta "nocebóhatást" váltanak ki az olvasóikból: ez a placebóhatás negatív irányú ellentéte, ami azt jelenti, hogy amennyiben valamiről elhisszük, hogy káros, úgy valóban jelentkezhetnek a hatására különböző egészségügyi panaszok. Egy holland tanulmány szerint például a szélturbinák nagyobb arányban váltottak ki alvászavarokat és stresszt azokból az emberekből, akik a házukból is megfelelően ráláttak az eszközökre. Mivel ők is hallottak a "turbina-szindrómáról" és a látvány állandóan az eszükbe juttatta, hogy esetleg veszélyben lehet az egészségük, a szorongás hatására valóban jelentkezhettek panaszaik. Ez az elmélet némileg egybevág a francia bíróságon pert nyerő pár állításaival, akik azt mondták, a tüneteik akkor erősödtek fel, amikor a lakóházuk, illetve a turbinák között lévő fákat kivágták.
Nem épülhetnek itthon új szélturbinák
Ez is érdekelhet
Magyarországon mindenesetre kevés embert érinthet ez a kétes hátterű szindróma, az ország területén 37 szélerőmű üzemel, összesen 172 toronnyal. Ennél több várhatóan a közeljövőben nem is épülhet, köszönhetően egy 2016 szeptemberében életbe lépett kormányrendeletnek, amely szerint lakott területektől egy 12 kilométeres védősávon belül nem telepíthetőek új szélerőművek. A sűrű településhálózat miatt ezzel az intézkedéssel gyakorlatilag ellehetetlenítették a szélerőművek további építését az országban. A jelenleg is működő turbinák 324,9 MW kapacitással termelnek, ami a lakosság teljes energiaigényének nagyjából 1,5 százalékát fedezik.
