I. Ferenc Józseftől Habsburg Györgyig
A magyar szabadságharc leverése után, az 1867. évi kiegyezéssel létrejövő Osztrák-Magyar Monarchia csatlakozott a Genfi Egyezményhez, és megkezdődött egy bécsi székhellyel működő önkéntes segélyegylet szervezése. A Monarchia közös hadügyminisztere 1872 szeptemberében hivatalosan javasolta a magyar kormány elnökének és honvédelmi miniszterének az önkéntes egészségügyi szolgálat megszervezését. A magyar kormány egyetértett a kezdeményezéssel, de ragaszkodott ahhoz, hogy az önkéntes egészségügyi szolgálatot Magyarországon külön és önállóan szervezzék meg. Az 1878. április 12-én megtartott értekezleten döntés született az Ausztriában és Magyarországon önállóan működő Vörös Kereszt Egyletek szervezési és működési alapelveinek kimunkálásáról. I. Ferenc József jóváhagyta az eléje terjesztett javaslatot, majd 1880. december 5-én megbízta gróf Károlyi Gyulát a magyar segélyegylet megszervezésével. 1879. március 27-én megalakult a Magyar Országos Segélyező Nőegylet. A Nőegylet elismerésre méltó munkát végzett a Vöröskereszt eszméinek terjesztésében, kezdeményezésére bontakozott ki hazánkban az önkéntes és hivatásos ápolónőképzés. Vezetői részt vettek a Magyar Vöröskereszt megalakításában. Tehát joggal tekinthetjük őket a Magyar Vöröskereszt közvetlen elődjének. A királytól kapott megbízás alapján Károlyi Gyula megkezdte az önkéntes segélyegylet szervezését. Az alakuló közgyűlést 1881. május 16-ra hívták össze, amelyen kimondták a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletének megalakulását. A két egylet egyesülése 1881. május 17-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megtartott együttes közgyűlésen történt. Az első elnök gróf Károlyi Gyula, társelnök gróf Zichy Nándorné lett. A szervezet első alapszabályát I. Ferenc József hagyta jóvá. A Magyar Vöröskereszt jelenlegi elnöke Habsburg György, aki dr. Habsburg Ottó és Regina von Sachsen-Meiningen hercegnő gyermeke.
A szervezet jövőképe megszívlelendő mindannyiunk számára: A Magyar Vöröskereszt az emberiség erejének mozgósításával segít abban, hogy biztonságosabb és egészségesebb - szegénységtől, erőszaktól és előítéletektől mentes - országban éljünk, gyermekeinkkel együtt.
A Vöröskereszt széles spektrumú feladatkörrel rendelkezik
A Vöröskereszt alaptevékenységi köre rendkívül szerteágazó. Ha szeretnénk felsorolni a területeteket, amelyben a Vöröskereszt tevékenyen részt vállal, akkor hosszú oldalakon tehetnénk mindezt - mondja a szervezet főigazgatója, dr. Morzsányi Éva. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány kiemelten fontos terület, amely a Vöröskereszt feladatkörébe illeszkedik. Háború esetén részt vesz a háború áldozatainak mentésében, a rászorulók, illetve hozzátartozóik részére anyagi vagy természetbeni segítséget nyújt. Természeti vagy más katasztrófahelyzet esetén a rászorultakat felkutatja, részükre átmeneti segélyeket biztosít. De felvállalja az eltűnt személyek felkutatását is, és erre keresőszolgálatot működtet. Átmeneti szállások megteremtésével közreműködik a menedéket kérők és a menekültek megsegítésében, és előmozdítja hazatérésük mielőbbi megszervezését is. A mindenkori rászorultak részére szociális segítséget nyújt, de foglalkozik egészségneveléssel, házi-gondozó szolgálat kialakításával, elsősegélynyújtás oktatásával, továbbá a rendelkezésére álló eszközökkel hozzájárul az élet- és egészségvédelemhez is. Kiemelten fontosnak tartja az önkéntes véradók elérését és mozgósítását, s ezzel nagyban hozzájárult a hazai vérellátás rendszerének fejlesztéséhez. A véradást sokan összekapcsolják a Vöröskereszt nevével - említi a főigazgató asszony.
A hét alapelv
A Vöröskereszt működését az elfogadott hét alapelv tükrözi leginkább. Az emberiesség azt sugallja, hogy a szervezet a harcok sebesültjeit megkülönböztetés nélkül segítségben részesíti, nemzeti és nemzetközi méretekben erőfeszítéseket tesz, hogy megelőzze és enyhítse az emberi szenvedést, védi az életet és az egészséget. Pártatlanság: a szenvedés enyhítésére törekszik, ebben csak a rászorultság mértéke szerint tesz különbséget, és elsőbbséget biztosít a legsürgősebb veszélyhelyzeteknek. Semlegesség: a mozgalom nem állhat egyik oldal mellé sem és sohasem folytathat politikai, faji vallási, illetve ideológiai természetű vitákat. A függetlenség azt hangsúlyozza, hogy a mozgalom független. Az önkéntesség azt jelenti, hogy a szervezet olyan önkéntes segítő mozgalom, amelynek indítéka semmiképpen sem lehet az anyagi haszonszerzés. Az egység jelentősége abban rejlik, hogy a szervezetnek az emberbaráti tevékenységét az ország egész területére ki kell terjesztenie. A Nemzetközi Vöröskereszt világméretű intézmény, amelyben minden nemzeti társaságnak egyenlő jogai vannak, egyenlő a felelősségük és a kötelességük egymás segítésében. Ez jelenti az egyetemesség elvét. Óriási eredmény, hogy ma mintegy ötvenezer önkéntes segíti a szervezet céljainak elérését, és feladatainak megvalósítását, a hét alapelv mindenkori figyelembevétele mellett - mondja a főigazgató asszony.
Hazánkban több, mint 50 éves a szervezett vérellátás
A Vöröskereszt 1939 óta vesz részt az önkéntes véradás szervezésében.
A szervezet áldásos és kitartó munkájának köszönhetően, évente közel félmillió önkéntes véradomány segíti a hazai vérellátást. Az elmúlt évben több, mint tizenegyezer véradó eseményt szervezett a Vöröskereszt.
A donorutánpótlást nagyban elősegíti a "Fiatalok a véradásért" kampány és az ennek keretében meghirdetett Országos Felsőoktatási Véradóverseny. A bővülő "Bázisiskola" programban résztvevő iskolák sok segítséget nyújtanak a szervezőmunkához és a vérdonor utánpótláshoz. Jelenleg a szervezet 140 bázisiskolával rendelkezik. A hagyományos szervezési módszerek, a szórólap, plakát, névre szóló behívó mellett, sok területi szervezetünk alkalmazza az Internet- és az sms-kínálta lehetőségeket.
Élen az oktatásban
A Magyar Vöröskereszt nagy sikerrel indította útjára a képesítést adó bébiszitter képzését. A foglalkozásokon a hallgatók elsajátíthatják a legfontosabb gyermekápolási és gyermekgondozási tudnivalókat. Az idén pedig elindult a házi betegápoló-gondozó képzés is. Továbbá a főigazgató asszony kiemelten fontosnak tartja a fiatal önkéntesek szakmai támogatását is. Számára szívet melengető érzés, hogy egyre több fiatal vesz részt a szervezet tevékenységi köreiben, és ezt példamutatóan teszik.
Az egész országnak fontos, hogy minél több állampolgár legyen képes a saját, illetve a mások testi épségét veszélyeztető állapotot felismerni, s adott esetben hathatós segítséget nyújtani. Ezért a Vöröskereszt már hosszú évek óta elsősegélynyújtás tanfolyamot indít általános- és középiskolákban, s évente mintegy százezer fiatal kapja meg az ezirányú képzést. A kisgyermekek számára nyújtott elsősegélynyújtás is rendkívül népszerű.
Mindig a rászorulók mellett
A Magyar Vöröskereszt szociális és gyermekvédelmi intézményeket működtet országszerte.
Az elmúlt években a nyújtott szolgáltatások köre kibővült. A rászorulók számos intézményes ellátásokat vehetnek igénybe. A hajléktalanok számára népkonyhák, átmeneti szállások, éjjeli menedékhelyek, nappali melegedők állnak rendelkezésre, míg a családok és gyermekek részére biztosított a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, a szakápolói szolgálat és a támogató szolgálat. A megyei és területi szervezeteken keresztül, rendszeresen és folyamatosan történik a lakosság segélyezése. Népszerű a szervezet üdültetési programja is, amelynek keretében az egészségkárosodott, beteg gyermekek és idősek kapnak lehetőséget kikapcsolódásra, kirándulásra. A szervezet fontos feladatának tekinti a katasztrófa-segélyezést is. Csak néhány példa, hogy a közelmúltban milyen sajnálatos eseményeknél sietett a Vöröskereszt a rászorulók segítségére: részt vett a délkelet-ázsiai szökőár bajbajutottjainak, illetve a magyarországi vízkárt szenvedettek megsegítésében. A szervezet rendkívül nagy erőfeszítéseket tett a szomszédos országokban zajló árvizeknél is.
Méltó tiszteletadás a 125 évnek
A 125 éves fennállást a szervezet különféle rendezvénysorozatokkal ünnepli, ennek nem titkolt célja, hogy a nagy nyilvánosság előtt megmutassa, hogy mit is érthetnek az emberek Vöröskereszt alatt. A nyitóünnepséget Esztergomban tartották, ugyanis itt alakult meg az első vöröskeresztes szervezet hazánkban. A záróünnepséget pedig a Véradók Napján, november 23-24-én tartják a Magyar Tudományos Akadémián és a Parlament dísztermében.