Agyközpont
Az összes belső szervet, köztük a nemi szerveket is az agyalapon található hipotalamusz irányítja. Működésének lényege, hogy olyan felszabadító hormont (gonadotropin-releasing hormon, GnRH) termel, amely a hipofízisből, az agyalapi mirigyből a megfelelő célmirigyeket serkentő, ún. trophormonok kiválasztását, köztük a tüszőérést serkentő, FSH hormon termelődését teszi lehetővé. Ezek a trophormonok azután az ivarszervekben, a herékben és a petefészkekben ivarsejt- és hormontermelést váltanak ki. Az ivarszervekben termelődő, ún. perifériás hormonok egy szintet elérve visszahatnak a GnRH termelődésére, a normális hormonszint egyensúlyát ezek, a szintek közötti oda- és visszacsatolások biztosítják.
Ennek egyik példája, hogy a ciklus első felében az FSH hormonok hatására megindul a petesejtet tartalmazó tüszők fejlődése. Ezek ún. tüszőhormonokat, ösztrogéneket termelnek, amelyek szerepe az, hogy felépítsék, megvastagítsák a méhnyálka-hártyát. Az emelkedő ösztrogénszint gátolja az FSH hormonok termelődését, majd a középidő közeledtével kiváltja a hipofízisből a sárgatest-érést serkentő (LH) hormon termelését, amely a megérett tüsző megrepedéséért felelős. A megrepedt tüsző helyén bevérzés jön létre, erre hamarosan sárga festékanyag rakódik le, az így létrejövő sárgatest szintén hormonokat termel. Legfontosabb hormonja a progeszteron, mely a méhnyálkahártya átalakítását végzi, hogy alkalmassá váljék a megtermékenyített petesejt befogadására.
Szintén a hipofízis termeli a prolaktin nevű hormont, amely az anya tejelválasztását biztosítja.
Hiba a harmóniában
Ebben a bonyolult szabályozású rendszerben természetesen minden szinten van hibalehetőség, amely a hormonháztartás egyensúlyát felboríthatja és a belső szervek, köztük az ivarszervek működési zavarához vezet. A hipotalamusz bármely megbetegedése (daganat, gyulladás, sérülés) kiválthatja többek között a fogamzóképesség zavarát is, és vannak olyan, hipotalamikus eredetű kórképek, amelynek ez a vezető tünete.
Ilyen például a policisztás ovárium szindróma (PCOS), amely az egész szervezetre kihatással lévő hormonális rendellenesség. Az eredete nem tisztázott teljesen, sokan a hipotalamusz rendellenes GnRH termelésére vezetik vissza. Magas inzulinszint, férfihormon-túlműködés jellemezheti, külső tünetei pedig gyakran a zsíros, aknés, szeborreás arcbőr, a szőrösödés, a hajhullás és az elhízás. A petefészkek megnagyobbodnak, kérgük megvastagszik, a mirigyállományukban apró ciszták találhatók. Rendszertelenné válik a ciklus, elmarad vagy ritkán következik be vérzés.
A PCOS mellett sokszor egyáltalán nincs ovuláció, nincs sárgatestfázis, vagyis, noha a petefészkekben egyszerre több tüsző indul fejlődésnek, a pete nem érik meg, és nem tud kipattanni a tüszőből, mivel nem következik be a tüszőrepedés.. Kezelése elsősorban a peteérés normális menetét biztosító hormonkészítmények adásából áll, ritkábban műtéti megoldásra (ovarium drilling) kerül sor. Túlsúlyos pácienseknél a testsúlycsökkentő diéta, illetve az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése hozzájárul a kezelés eredményességéhez.
Túl kevés vagy túl sok...
Többféle hormonális zavar, valamelyik nemi hormon túl- vagy éppen alultermelődése is okozhat meddőséget. Így például az agyalapi mirigy (a hipofízis) által termelt prolaktin, a tejelválasztást serkentő hormon túltermelődése (a hiperprolaktinémia) is a fogamzó-képesség zavarával jár. Ennek termelését is a hipotalamusz irányítja, a PIF hormon (prolactin inhibiting factor) útján. Ha ennek termelésében zavar áll be, folyamatosan magas marad a prolaktinszint, ami gátolja a nemi hormonok termelését és csökkenti a sejteknek a nemi hormonokkal szembeni érzékenységét. A hiperprolaktinémiát tartós vérzéskimaradás és tejcsorgás jelezheti. Az alacsony ösztrogénszint is felveti a gyanúját. Igazolt hiperprolaktinémia esetén a szakorvosok elsőként a hipofízis prolaktintermelő daganatát igyekeznek kizárni CT-vizsgálattal. Ez az elváltozás jóindulatú, az enyhébb esetek gyógyszeres kezeléssel (például a PIF hormonhoz hasonló hatású bromokriptinnel) is gyógyíthatók.
Meddőséget okozhat a túl kevés FSH illetve LH termelődés is, és gondot okozhat a tüszőben termelődő hormonok, például a sárgatest-hormon alacsony szintje is.
Nem ritkán az okoz gondot a hormonális szabályozásban, ha a nő szervezetében túl sok férfihormon, tesztoszteron termelődik. A rendszertelenül menstruáló nők egyharmadánál ez okozza a problémát. A kísérő tünet a PCO-hoz hasonlóan lehet túlsúly, szőrösödés és pattanásos bőr. Nemcsak a női, hanem a férfi oldalon is lehet a terméketlenségnek hormonális oka, a hipotalamusz, a hipofízis és az ivarszervek betegségei a nőkéhez hasonlóan a hormonális rendszer egyensúlyának felborulásához vezethetnek.