Nagy találkozás - akadályokkal
Ahhoz, hogy egy férfi és egy nő kapcsolatából gyermek szülessen, sok-sok feltételnek kell egyszerre teljesülnie: egy egészséges, érett petesejtnek és egy hímivarsejtnek kell találkoznia, majd a megtermékenyült petesejtnek meghatározott idő alatt el kell jutnia és be kell ágyazódnia a méh (arra hormonális hatásra fogadókésszé vált) nyálkahártyájába.
A leendő magzat sorsát meghatározó találkozás útjában számtalan akadály van. Még ha a pár mindkét tagjának hormonális működése kiegyensúlyozott, ha tökéletesen egészséges ivarszervekkel rendelkeznek, és a női ciklus legmegfelelőbb időpontjában élnek házaséletet, akkor is havonta mindössze 10-20 százalék esélye van annak, hogy együttlétükből gyermek fogan. Ezért a fogamzó-képesség zavara a hazai orvosi gyakorlat szerint csak azután merül fel, ha a pár fogamzásgátlás nélkül, rendszeresen él házaséletet, de egy-két év után sem következik be a terhesség.
Rajtuk az ún. asszisztált reprodukciós eljárások tudnak segíteni: a terméketlenség miatt szakorvosokhoz forduló párok 90 százalékánál sikerül a reprodukciós képesség helyreállítása gyógyszeres kezeléssel, sebészi úton vagy az asszisztált reprodukciós, közismert nevükön a "lombikbébi" eljárásokkal.
Teljes körű kivizsgálások
Ha felmerül a meddőség lehetősége, illetve - pontosabb kifejezéssel élve - a reprodukciós képesség zavara, párhuzamos kivizsgálások kezdődnek a pár férfi és női tagjánál. A nő ivarszerveinek fizikális vizsgálata, széleskörű laboratóriumi vizsgálatok, képalkotó diagnosztikai eljárások, szükség esetén sebészi eljárások (például laparoszkópia) segítségével állapítják meg, nála van-e a gondok eredete. (A gyermektelenség természetesen a pár közös problémája, de ezen belül is nagyjából fele-fele arányban van a nő illetve a férfi oldalán a termékenység akadálya.)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A férfiaknál az egyik legfontosabb vizsgálat a sperma minőségi és mennyiségi vizsgálata, ami arra irányul, mennyi egészséges, termékenyítésre képes hímivarsejtet tartalmaz a férfi ondója.
Ha a vizsgálatok során bármilyen nőgyógyászati vagy andrológiai elváltozást találnak, annak a konkrét betegségnek a kezelése lesz az első számú feladat. Számos esetben ennek a rendellenességnek (például fertőzésnek, miómának, anyagcsere- vagy pajzsmirigy működési zavarnak) az elhárításával megoldható a fogamzó-képesség átmeneti zavara is.
Ideális időpont
Ha alapbetegségre utaló vagy ivarszervi eltérést nem találnak, a női ciklus folyamatának követésére, monitorozására kerül sor. Meghatározzák a tüszőérés, tüszőrepedés pontos idejét, hogy a szexuális aktusra a fogamzásra legalkalmasabb időpontban kerülhessen sor. Átlagos, szabályos, 28 napos ciklus esetén az ovulációra (vagyis a tüszőrepedésre, amelynek során az érett pete a méhkürtbe, petevezetékbe jut) a 14. napon kerül sor. Rövidebb vagy hosszabb ciklus esetén ez az időpont is változik, nagyjából a félidőre tehető.
Régebben az ébredési hőmérséklet mérésével igyekeztek megállapítani az ideális időpontot, de ez (bár a ciklus során zajló hormonális folyamatok hatással vannak a testhőmérsékletre) nem tekinthető a legbiztosabb módszernek. Ennél pontosabbnak tartják a szakemberek a vizelettesztet, amely kimutatja azt az időpontot (az ovuláció idejét), amikor a legmagasabb a szervezetben az LH hormon szintje. Ha ezt a módszert alkalmazzák, a teszt színének megváltozása utáni napon ajánlják az együttlétet, ez a fogantatásra legalkalmasabb időpont.
Gyógyszeres segítség
Ha a nő ciklusa szabálytalan, tehát nem minden alkalommal érik meg petesejt, vagy a tüszőrepedés nem következik be, mód van a rendellenesség gyógyszeres befolyásolására, a peteérés serkentésére. Ovuláció-indukcióra klomifen-citrátot és gonadotropin készítményeket alkalmaznak. Ez utóbbiak tüszőstimuláló hormont, vagyis FSH-t tartalmaznak. A klomifen készítmények tabletta formájában állnak rendelkezésre, a gonadotropin viszont injekciós gyógyszerformában.
A tapasztalatok szerint klomifennel ösztökélve a peteérést, öt nőből négy esetében bekövetkezik az ovuláció, a terhesség pedig 30 százalékuknál jön létre. Ha a tablettás kezelés nem hoz eredményt, gonadotropinnal való stimulálásra kerülhet sor. Mindeközben ultrahanggal gondosan monitorozzák a petefészkek működését, mivel előfordulhat, hogy a petefészkek túl érzékenyen reagálnak a kezelésre, és a vártnál több tüsző keletkezik.
Ez is érdekelhet
Az ovulációt indukáló szerek mintegy a négyszeresére emelik a többes terhesség kockázatát, és fennáll egy ritka, de veszélyes szövődmény, az ovariális hiperstimulációs szindróma (OHSS) rizikója is. OHSS jele a túl sok tüsző érése, a haspuffadás, a hányinger jelentkezése. Az ovuláció-indukciós szerek, vagyis a gyógyszeresen ösztökélt tüszőrepedés ugyanakkor a születési rendellenességek előfordulásának gyakoriságát nem emeli.
